Cégautó használata magáncélra

Kérdés: Egy munkáltató munkavállalója részére munkaköri feladata ellátásának céljából egy kis teherbírású gépkocsit juttat, melyet a munkavállaló munkába járás céljából is igénybe vesz. Milyen közterheket kell elszámolni a 2004. január 1-jétől a munkába járás céljából felmerült költségek után? Hogyan lehet ezeket pótlólag elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A munkába járás magáncélú útnak minősül. Ezért ha a magánszemély a munkáltató tulajdonában lévő gépjárművel jár munkába, jövedelme keletkezik. A jövedelem adózását az határozza meg, hogy a jármű személygépkocsi, vagy személygépkocsinak nem minősülő jármű-e....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Helyi bérlet közterhei

Kérdés: Egy kft. minden munkavállalójának helyi (BKV) bérletet vásárol, kivéve azt, aki saját személygépkocsi használata után térítést kap. Milyen járulék- és szja-vonzata van a juttatásnak, ha kollektív szerződés szabályozza, illetve ha nem?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 69. § (1) bekezdésének i) pontja szerint adóköteles természetbeni juttatás a kifizető által ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított személyszállítási szolgáltatás adóköteles része. A természetbeni juttatássá minősülésnek nem feltétele, hogy azt minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Dolgozónak adott ajándék

Kérdés: Egy cég a karácsonyi ünnepekre tekintettel dolgozóinak kb. 12 000 forint értékű élelmiszercsomagot ajándékozott. Ugyanezt tervezi húsvétra is. Milyen közterheket kell ez után a juttatás után a kifizetőnek lerónia? Figyelembe lehet-e venni az 500 forint adómentességet?
Részlet a válaszából: […] A két ünnep között a szabályozás jelentősen megváltozott. 2003-ban a dolgozóknak adott ajándékra a kifizetői ajándékozás szabályait lehetett alkalmazni. A kifizető által magánszemélynek adott ajándék értékéből, kifizetőnként évente legfeljebb három alkalommal 500...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] A szociális biztonság erősítésének gondolata és az öngodoskodás igénye teremtette meg az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár intézményét, mely a napjainkra nagy számban létrejött pénztárszervezeteknek köszönhetően a társadalombiztosítás reformja részének is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Alkalmi munkavállalók utáni járulékfizetés

Kérdés: Őstermelő (nyilatkozatot adó, nincs adószáma, bevétele 250 ezer és 2 millió forint között van) mezőgazdasági munkát végeztet alkalmi munkavállalókkal. Milyen mértékű adót és járulékot kell fizetnie, ha a dolgozó A) nyugdíjas, B) szociális járadékos,C) illetve munkaviszonya van, és szabad idejében dolgozik?
Részlet a válaszából: […] Alkalmi mezőgazdasági munkás foglalkoztatása történhet határozott idejű munkaviszony vagy alkalmi munkavállalói könyv alapján.Munkaviszony választása esetén az őstermelő a Tbj-tv. 4. § a) pontja 1. alpontja alapján foglalkoztatónak minősül, a munkavállaló pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Munkába járás költségeinek megtérítése

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni a dolgozók részére utazási költségtérítés címén kifizetett juttatás után abban az esetben, ha a munkáltató a munkába járáshoz szükséges bérlet árának 80 százalékát téríti meg, de a bérletszelvényeket nem kéri el? Adómentes-e az ügyvezető részére a saját személygépkocsival történő munkába járás miatt kifizetett kilométerenkénti 3 forintos juttatás?
Részlet a válaszából: […] A munkahelyre való eljutás a magánszemély felelőssége, és költségeit is maga kell viselje. Ha a munkáltató mégis hozzájárul a dolgozó utazási költségéhez, adóköteles jövedelem keletkezik, mégpedig munkaviszonyból származó bérjövedelem. Ugyanakkor az Szja-tv. néhány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

Cafeteria-rendszer

Kérdés: Mit jelent a cafeteria-rendszer? Alkalmazható-e kisebb vállalkozásoknál is?
Részlet a válaszából: […] A cafeteria eredetileg önkiszolgáló éttermet jelent, illetve ennek megfelelőire használják. A humánerőforrás-szakemberek ezt a szót a dolgozók számára választható béren felüli juttatásokra alkalmazzák. Ma lényegében a nagy cégek élnek vele, de kisebb cégeknél is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Természetbeni juttatás közterhei

Kérdés: Természetbeni juttatásnak minősül-e, és keletkeztet-e társadalombiztosítási kötelezettséget a munkavállaló háromnapos szakmai továbbképzéséről kiállított tételes (részvételi díj, szállás, ebéd, vacsora, állófogadás) számlán szereplő étkezések értéke abban az esetben, ha a dolgozó a munkahelyén nem vesz részt étkeztetésben, étkezési utalványt sem kap, és a kiküldetés ideje alatt napidíjban nem részesült?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a dolgozó a szakmai továbbképzésen elfogyasztott étkezés (ebéd, vacsora, állófogadás) költségeit nem fizeti meg a juttatónak, annak értéke természetbeni juttatásnak minősül. A hatályos rendelkezések szerint a juttatót – esetünkben ez a munkáltató – 44...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Utazási bérlet, lakásbérleti díj járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat, illetve adókat kell fizetni a munkavállalók részére adott helyi járati bérlet ára (a számla a cég nevére szól), illetőleg a munkavállalónak bérelt lakás bérleti díja után?
Részlet a válaszából: […] A helyi járatra szóló bérlet általában a munkavállaló munkába járását szolgálja, azonban díjának megtérítését – néhány esetet leszámítva – az Szja-tv. költségként nem ismeri el. Ezért a munkáltató az Szja-tv. 69. §-a alá tartozó természetbeni juttatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Munkavállalói járulék betegszabadság távolléti díjából

Kérdés: Kell-e vonni az 1 százalékos mértékű munkavállalói járulékot a betegszabadság idejére fizetett díjazásból, mivel a KSH kiadványában a "KERESET"-nek nem része a betegszabadság?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. rendelkezései értelmében a betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére távolléti díjának 80 százaléka jár. Tekintettel arra, hogy a távolléti díj mind a kiszámításának módja, mind személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék szempontjából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.
1
6
7
8