286 talált cikk a minimumjárulék kifejezésre

Kérdés: Egy egyéni vállalkozó 2017. május 1-jétől 2022. augusztus 31-ig kisadózói tevékenységet folytatott. Emellett egyszemélyes kft.-jében ingyenes megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket. 2023. év elején nyugdíjigényt nyújtott be. Az ezzel kapcsolatos eljárás során a nyugdíjbiztosítás nem fogadta el kisadózóként szerzett szolgálati idejét arra hivatkozással, hogy a biztosítás társas vállalkozóként terjedt ki rá. A nyugdíjbiztosítás az adóhatósághoz fordult, amely jogkövetési eljárás keretében vizsgálta az ügyet, és egyetértett az állásponttal, illetve ennek megfelelően szólította fel a céget az önellenőrzésre. A cég nem ért egyet teljes egészében ezzel a véleménnyel, de elejét szeretnék venni az ezzel kapcsolatos jogvitának mind a kormányhivatallal, mind pedig az adóhatósággal. Lehetséges ebben az esetben az a megoldás, hogy az érintett tagot visszamenőlegesen részmunkaidős munkaviszonyra jelentse be a cég, és ennek megfelelően végezzék el az önellenőrzést?

Kérdés: Meg kell fizetni a keresőképtelen munkavállaló után a minimumjárulékot abban az esetben, ha a munkáltatónak tudomása van róla, hogy a munkavállaló tartósan beteg, keresőképtelensége folyamatos, azonban az orvosi igazolást nem tudja leadni teljes hónapot lefedve, mert a háziorvos nem állította ki a bérszámfejtésig?

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli azt a GYED-ben részesülő édesanyát, aki ez év áprilisától egy őstermelői családi gazdaság tagja lett? Hol található az erre vonatkozó szabályozás?

Kérdés: Van valamilyen teendője, illetve fizetnivalója egy kiva hatálya alá tartozó kft.-nek abban az esetben, ha az egyik társas vállalkozónak minősülő tagja április 8-án betöltötte a 65. életévét, de még nem igényelte meg a nyugellátását, mivel a 43 év szolgálati ideje csak július 31-ével lenne meg? A tag jelenleg – és előreláthatóan hosszabb ideig – táppénzben részesül.

Kérdés: Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Kérdés: Hogyan történik 2023-ban a szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék alapjának megállapítása abban az esetben, ha egy főállású átalányadózó egyéni vállalkozó negyedév közben – heti 40 órás munkaviszonyára tekintettel – többes jogviszonyúvá válik? Mi lesz a helyes osztószám például abban az esetben, ha a munkaviszony létrejöttére a 2. negyedévben, május hónapban kerül sor?

Kérdés: Levonhatja a társadalombiztosítási járulék, illetve a szociális hozzájárulási adó alapjából a korábban figyelembe vett járulék- és adóalapot az átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az első negyedévben az éves minimálbért jelentősen meghaladó összegű bevételt realizál, az év hátralévő időszakában azonban a bevételei alatta maradnak a havi minimálbér összegének? Mentesül ebben az esetben a vállalkozó a II–IV. negyedévre a minimálisjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség alól, vagy minden hónapra meg kell fizetnie a minimálbér utáni közterheket?

Kérdés: Mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha a lánya helyett, nagyszülőként igényli a GYED-et? Jogosult lehet egyáltalán az ellátásra ebben az esetben?

Kérdés: 2020. július 1-jétől vagy szeptember 1-jétől kellett minimumjárulék-fizetési kötelezettséget teljesíteni a munkaviszonyban álló dolgozók után? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy foglalkoztató nem tett eleget ennek a kötelezettségének, ezért önellenőrzést kell végeznie? Pontosan melyik jogszabály tartalmazza az erre vonatkozó előírásokat?

Kérdés: Biztosítottnak minősül az a kft.-tag, aki ingyenesen működik közre a társaságban, de van mellette főállású munkaviszonya? A kérdés azzal kapcsolatban merült fel, hogy nyugdíjazására tekintettel be kell-e jelenteni a biztosítási jogviszonya megszűnését a kft.-ben?