Korhatár előtti ellátásban részesülő többes jogviszonyú vállalkozó

Kérdés:

Kell arányosítani a kereseti korlátot abban az esetben, ha egy átalányadózó egyéni vállalkozó, aki egyben egy kft. tulajdonosa is, 2025. május 2-től korhatár előtti ellátásban részesül? Végezhet munkát a tulajdonos a kft.-ben egyszerűsített foglalkoztatás keretében, és ha igen, akkor a keresete, illetve a részére kifizetett osztalék beleszámít a kereseti korlátba?

Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér havi összegének a tizennyolcszorosát (2025-ben a 18 × 290.800 = 5.234.400 forintot), akkor az ezen összeg elérését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.
Kapcsolódó címkék:  

CSED alapja második gyermek születése esetén

Kérdés: Kaphatja az előző ellátás alapulvételével a CSED-et a 2025. május 19-én született második gyermeke születése napjától az az édesanya, akinek a korábbi munkaviszonya 2025. január 31-én megszűnt, de a 2023. április 23-án született gyermeke után 2025. április 23-ig még passzív jogon GYED-ben részesült a maximális összegben, majd 2025. április 30-tól új munkaviszonyt létesített, ahol a minimálbérnek megfelelő összegű munkabért kap? A kifizetőhely a minimálbér alapján állapította meg a CSED napi összegét, az anya viszont az előző ellátása alapján magasabb összegre számított.
Részlet a válaszából: […] ...járó CSED összegének megállapításánál nem lehet alkalmazni. A kifizetőhely a CSED összegét a hatályos jogszabályok alapján – a minimálbér alapulvételével – helyesen állapította meg.(Kéziratzárás: 2025. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.
Kapcsolódó címkék:  

Letiltás részmunkaidős munkabérből

Kérdés:

Hogyan kell eljárni annak a részmunkaidős munkavállalónak az esetében, akinek több letiltása is van folyamatban (egyik sem gyermektartás), de a havi nettó alapbére nem éri el a minimálbér 60 százalékát? Teljesíthető a letiltás a nettó bére 60 százalékáig, vagy ebben az esetben nem teljesíthető a végrehajtás?

Részlet a válaszából: […] Az Mt. 161. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye. A levonásmentes munkabérrész, mint a munkabér védelmének alapvetése, a munkajog és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.
Kapcsolódó címkék:    

Járulékfizetés többes jogviszonyban

Kérdés:

Hol kell megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot a biztosítási jogviszony létrejöttének érdekében annak a személynek, aki két kft. ügyvezető tulajdonosa, és emellett egy sportszövetségben is dolgozik, ahonnan ekhósan veszi ki a jövedelmét? A cégekből semmilyen jövedelmet nem vesz ki az érintett. Elegendő ebben az esetben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás megfizetése?

Részlet a válaszából: […] ...nem áll fenn.A jogszerű megoldásra több lehetőség adódik.Az egyik, hogy a sportegyesületnél fennálló munkaviszonyában csak a minimálbér feletti rész után választja az ekhót, az ez alatti bérrész után az általános szabályok szerint fizetik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 8.
Kapcsolódó címke:

Amerikai állampolgárságú diák szakmai gyakorlata

Kérdés:

Milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége keletkezik annak a kft.-nek, amely egy Magyarországon nappali tagozaton, duális képzés formájában egyetemi tanulmányokat folytató amerikai állampolgárságú diákot fogadott szakmai gyakorlatra? A gyakorlat idejére a cég a minimálbér 65 százalékának megfelelő díjazást fizet a diák számára. Élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel a vállalkozás a foglalkoztatással összefüggésben?

Részlet a válaszából: […] ...pontja értelmében nem terjed ki a biztosítás.Díjazása az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.12. pontjának b) alpontja alapján havonta a minimálbér erejéig adómentes, illetve – biztosítási kötelezettség hiányában – társadalombiztosítási járulék sem terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 8.
Kapcsolódó címkék:  

Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Van valamilyen lehetősége magasabb összegű járulékfizetésre egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, akinek a költséghányada az eddigi 60 százalékról 80 százalékra nőtt, így csökkent a járulékalapja? A vállalkozó nyugdíj előtt áll, ezért szeretne magasabb összegű járulékot fizetni.
Részlet a válaszából: […] ...álló egyéni vállalkozóról van szó, mindez kiegészül azzal, hogy amennyiben az így megállapított járulékalap havi szinten nem éri el a minimálbért (vagy a garantált bérminimumot), akkor a járulék alapja a minimálbér vagy a garantált bérminimum.A fentiek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.
Kapcsolódó címke:

Szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell eljárni a szociális hozzájárulási adó felső határának számítása során abban az esetben, ha egy kft. tagja nagy összegű osztalékot vesz ki, és a tag egyidejűleg átalányadózó egyéni vállalkozóként is működik? Figyelembe vehető az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozó tekintetében a személyijövedelemadó-köteles jövedelmét, azaz a bevételének a költséghányaddal és a minimálbér 6-szorosával csökkentett részét jelenti.(Kéziratzárás: 2025. 06....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.
Kapcsolódó címke:

Szakképzési munkaszerződés

Kérdés: Hogyan érintheti a munkavállaló nyugdíjjogosultságát, ha a munkáltatójával szakképzési munkaszerződést létesített oly módon, hogy a heti 40 órás munkaviszonyát heti 10 órás részmunkaidős munkaviszonyra módosították, a szakképzési munkaszerződés alapján pedig heti 36 órát dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...származó együttes járulékalap összege alacsonyabb, mint a korábbi munkabér összege, illetve, ha ez az új összeg nem éri el a minimálbért.(Kéziratzárás: 2025. 06....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.
Kapcsolódó címke:

Egyszemélyes kft. tulajdonosa

Kérdés: Milyen önellenőrzéseket kell elvégeznie egy végelszámolás előtt álló kft.-nek abban az esetben, ha a cég egyetlen ügyvezető tulajdonosa, aki jövedelmet nem vesz fel a társaságból, 2024. augusztus 31-ig főállású (heti 40 órás) munkaviszonyban állt egy másik cégnél, ezt követően munkanélküli-ellátást vett igénybe, és 2024. december hónaptól egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet? Az ügyvezető után a társaság semmilyen közterhet nem fizetett, ami az új könyvelő szerint nem felel meg a jogszabályi előírásoknak.
Részlet a válaszából: […] ...adó- és járulékfizetési kötelezettség alól.2024. szeptember 1-jétől azonban a kedvezmény megszűnik, és a kft.-nek legalább a minimálbér alapulvételével eleget kellett volna tennie vele kapcsolatban a járulék- és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.
Kapcsolódó címke:

Biztosított társas vállalkozó ellátásai

Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában táppénzellátásra, majd később CSED-re és GYED-re az a személy, aki heti 40 órás bejelentett munkaviszonyban áll egy cégnél, és emellett egy kft. 50 százalékos tulajdonosa, ahol biztosítottként szerepel 1452 „Társas vállalkozó heti 36 órás munkaviszony mellett” kóddal, 1210 FEOR-számmal? Befolyásolja a jogosultságot, ha a tulajdonrésze megváltozik a kft.-ben, de a jogviszony nem módosul?
Részlet a válaszából: […] ...kell szerződés szerinti jövedelem alatt érteni. Eszerint szerződés szerinti jövedelem az ellátásra jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér, ami 2025-ben 290.800 forint.Amennyiben a társas vállalkozónak megszületik a gyermeke, akkor csecsemőgondozási díjra (CSED)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
7
8
9
…
210