Találati lista:
251. cikk / 2097 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló foglalkoztatása
Kérdés: Milyen díjazás adható egy C2-es kategóriába sorolt, 50 százalékos egészségügyi állapotú, rokkantsági ellátásban részesülő személy részére, akit egy kft. részmunkaidőben szeretne foglalkoztatni? Milyen minimális, illetve maximális mértékű munkaidőt érdemes számára megállapítani, ami a nyugdíj megállapítása, illetve a részére jelenleg folyósított ellátás szempontjából is a legoptimálisabb? Milyen közteherfizetést kell teljesíteni vele kapcsolatban?
252. cikk / 2097 Nyugdíjkorhatárt elért társas vállalkozó
Kérdés: Van valamilyen teendője, illetve fizetnivalója egy kiva hatálya alá tartozó kft.-nek abban az esetben, ha az egyik társas vállalkozónak minősülő tagja április 8-án betöltötte a 65. életévét, de még nem igényelte meg a nyugellátását, mivel a 43 év szolgálati ideje csak július 31-ével lenne meg? A tag jelenleg – és előreláthatóan hosszabb ideig – táppénzben részesül.
253. cikk / 2097 Munkavállalók részére nyújtott kölcsön
Kérdés: Hogyan tud kedvezményes kamatozású, illetve néhány esetben kamatmentes kölcsönt nyújtani egy vállalkozás a munkavállalóinak? Mire kell figyelni ebben az esetben, illetve milyen jogszabályok szabályozzák ezt az eljárást?
254. cikk / 2097 GYED megállapítása
Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely az alábbi esetben? Egy 2019 óta a munkáltatónál dolgozó munkavállaló 2022. októberben szült, a szülés napjától megigényelte a CSED-et, amelyet a kifizetőhely folyósított is részére. 2022. november 1-jétől azonban visszamondta az ellátást, mert keresőtevékenységet folytat (egy másik társaságban ügyvezető). 2023. április 1-jétől GYED-et igényelt, nyilatkozott, hogy többes jogviszonyosként a másik társaságban nem igényli ezt a pénzbeli ellátást, ezért kérelme alapján a kifizetőhely megállapította részére a GYED-et, amelynek alapja a megelőző 365 napban elért tényleges jövedelme (figyelemmel a GYED-maximumra). Befolyásolja az ellátás megállapítását a 2022. november 1. és a 2023. március 31. közötti időszak, amikor a dolgozó fizetés nélküli szabadságon volt gyermeke gondozására tekintettel?
255. cikk / 2097 Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye
Kérdés: Érvényesítheti valamilyen módon a családi járulékkedvezményt egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az átalányban megállapított I. negyedéves jövedelme nem haladja az adómentes határt, ezért havonta a garantált bérminimum után fizet társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót? A vállalkozó I. negyedéves bevétele 2 millió forint volt, és 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.
256. cikk / 2097 Választott tisztségviselő biztosítási kötelezettsége
Kérdés: Biztosítási kötelezettséget keletkeztet egy választott tisztségviselő havi 70.000 forint összegű rendszeres tiszteletdíja a 31 napos hónapokon, tekintettel arra, hogy ilyenkor az egy napra jutó összeg (70.000/31 = 2258 forint) nem éri el a minimálbér 30 százalékának harmincadrészét, azaz a 2320 forintot?
257. cikk / 2097 Megváltozott munkaképességű kisadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Meg kell szüntetnie a tevékenységét egy kisadózó egyéni vállalkozónak abban az esetben, ha le kívánja százalékoltatni magát, vagy elegendő szüneteltetni a vállalkozást néhány napra?
258. cikk / 2097 CSED-ben részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy átalányadózó egyéni vállalkozónak abban az esetben, ha 2023 májusától CSED-et igényel, de a folyósítás alatt korábbi tevékenységéből származó bevételt realizál? Érinti ez a CSED-jogosultságát? A CSED idejével arányosan csökken az adómentes bevétel összege? Van mód arra, hogy a tevékenység folyamatosságát alkalmazott révén fenntartsa?
259. cikk / 2097 Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó
Kérdés: Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?
260. cikk / 2097 Csecsemőgondozási díj alapja jogviszonyváltás esetén
Kérdés: Korábban létrejött munkaviszonyt a felek közös megegyezéssel megszüntették, majd a foglalkoztatott a megszűnést követő nappal ugyanannál a foglalkoztatónál kormányzati szolgálati jogviszonyban kinevezésre került. Lehetséges a csecsemőgondozási díj megállapítása a munkaviszonyban elért jövedelme alapján, tekintettel arra, hogy a közszolgálati jogviszony ötödik napján balesetet szenvedett a munkahelyén, keresőképtelen állományba került, és 60 napig – gyermeke születéséig – folyamatosan táppénzben részesült?
