Rehabilitációs hozzájárulás

Kérdés: Miként kell figyelembe venni a rehabilitációs hozzájárulás összegének a meghatározása során azokat a munkavállalókat, akiknek a napi munkaideje a felére, tehát napi 4 órára csökkent?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 23. § (4) bekezdése alapján a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában a létszámot a Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerint kell megállapítani. A KSH említett útmutatójának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló

Kérdés: Figyelembe veheti a munkáltató a dolgozót a megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény, illetve a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában abban az esetben, ha nem rendelkezik a megváltozott munkaképességű személy állapotára vonatkozó orvosi szakvéleménnyel, ám a rokkantsági ellátás megállapítására vonatkozó határozat alapján egyértelműen megállapítható az érintett egészségi állapota?
Részlet a válaszából: […] Bár nem része a kérdésnek, de megérne néhány gondolatot, hogy a munkaadó miért nem rendelkezik a vonatkozó szakvéleménnyel, amelynek bemutatását a munkavállaló még a személyiségi jogaira hivatkozva sem tagadhatná meg. Annál is inkább, mert a 2011. évi CXCI. tv. 22....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Megváltozott munkaképességű munkavállalók betegszabadsága

Kérdés: Valóban figyelembe vehető a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmények megállapítása során a megváltozott munkaképességű munkavállalók betegszabadságának idejére járó díjazás annak ellenére, hogy általános esetben ez a kifizetés nem tartozik a kedvezményes juttatások közé? Előadásokon különböző információk hangzottak el ezzel a témával kapcsolatban, ezért pontosításra szorul a kérdés.
Részlet a válaszából: […] Igen, a megváltozott munkaképességű munkavállalók betegszabadságának idejére járó díjazás – a törvényben foglalt mértékig – valóban mentes a szociális hozzájárulási adó alól.A Szocho-tv. 17. §-ának (2) bekezdése rögzíti, hogy az egyes adókedvezmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Hogyan lehet eldönteni, hogy melyik foglalkoztató veheti figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában megváltozott munkaképességű dolgozóként, illetve melyik munkaadó élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel annak a dolgozónak az esetében, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egyidejűleg két munkáltatónál áll munkaviszonyban? Ha mindkettő, akkor a rehabilitációs hozzájárulásnál fél-fél személyként kell beszámítani? Lehetséges-e, hogy a szociális hozzájárulási adó kedvezményezett összege mindkét esetben elérje a minimálbér kétszeresét? Mennyiben módosul mindez, ha több munkáltató által egy munkakörre létesített munkaviszonyban álló dolgozóról van szó?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a rehabilitációs hozzájárulással. A 2011. évi CXCI. tv. 22. §-a értelmében a rehabilitációs hozzá-járulás vonatkozásában azt a megváltozott munka-képességű személyt lehet figyelembe venni, akinek a munkaszerződése szerinti munkaideje a napi 4 órát eléri. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Biztosítottá válik egy rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló, aki 2019. november 1-jétől napi 6 órás munkaviszonyt létesít egy kft.-ben? Be kell jelenteni a jogviszonyt a 'T1041-es nyomtatványon? Jogosult lesz valamilyen kedvezményre a munkáltató a munkavállaló után, és ha igen, milyen módon kell azt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló nem minősül nyugdíjasnak, illetve semmilyen egyéb speciális szabály sem vonatkozik rá, így belépése napján biztosítottá válik a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján. A biztosítási jogviszony kezdetét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló kisadózó vállalkozása

Kérdés: Befolyásolja valamilyen módon a rokkantsági ellátásra való jogosultságot, ha egy C1 kategóriába sorolt, heti 25 órás munkaviszonyban álló, megváltozott munkaképességű munkavállaló létesít egy kisadózó egyéni vállalkozást is? A munkavállaló munkabére jelenleg havi 120 ezer forint. Kell valamilyen intézkedést tennie a munkáltatónak annak érdekében, hogy ne kerüljön veszélybe a munkavállaló ellátása?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 13. §-a (2) bekezdésének d) pontja értelmében a rokkantsági ellátásban részesülő személynek keresőtevékenysége esetén akkor kell megszüntetni az ellátását, amennyiben az abból származó egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

1959-ben született személy nyugellátása

Kérdés: Hogyan tudna nyugdíjat igényelni egy 1959 márciusában született középiskolai tanár, aki 1981. szeptember 1-jétől folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik, fém csípőprotézissel él, és állandó pszichiátriai kezelésre jár?
Részlet a válaszából: […] Az 1959-ben született személy öregségi nyugdíjkorhatára a 65. betöltött életév. Az igénylő 65 évesen abban az esetben vonulhat nyugdíjba, ha az említett korhatárig a résznyugdíjhoz legalább tizenöt, az öregségi teljes nyugdíjhoz legalább húsz év szolgálati időt szerez. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Rokkantsági ellátás igénylése

Kérdés: Hogyan és mikor kell igényelnie a rokkantsági ellátást annak a munkavállalónak, akinek 70 százalékos egészségkárosodását állapították meg, "D" minősítést kapott, de elutasították a kérelmét, mert akkor még táppénzen volt, jelenleg pedig az elmaradt szabadságát tölti?
Részlet a válaszából: […] A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira az a 15. életévét betöltött személy szerezhet jogosultságot, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, és aki a kérelem benyújtását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló

Kérdés: Milyen levonások terhelik egy rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló munkabérét? Valóban nincs kereseti korlát a járadékban részesülő munkavállaló esetében?
Részlet a válaszából: […] A 83/1987. MT rendelet értelmében rokkantsági járadékra jogosult az a személy, akinek a 25. életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70 százalékos mértékű, és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy megváltozott munkaképességű személyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 13.

Rehabilitációs hozzájárulás

Kérdés: Figyelembe vehető továbbra is a rehabilitációs hozzájárulás megállapításánál az a megváltozott munkaképességű alkalmazott, aki foglalkoztatása során eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 22. §-a nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely kizárná, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött vagy öregségi nyugdíjban részesülő munkavállalót a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása során megváltozott munkaképességű személyként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.
1
4
5
6
9