Találati lista:
61. cikk / 414 Táppénz jogalap nélküli kifizetése
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a kifizetőhelynek abban az esetben, ha egy 2022. novemberben tartott belső ellenőrzés megállapította, hogy október hónapban két dolgozó esetében táppénztúlfizetés történt? Megtéríttethető a dolgozóval a tévesen kifizetett összeg, vagy az ügyintézőnek kell kifizetnie a kárt?
62. cikk / 414 Tevékenységét szüneteltető átalányadózó egyéni vállalkozó közterhei
Kérdés: Mikor képezi a járulék és a szociális hozzájárulási adó alapját az a szünetelésig kiszámlázott bevétel, amely csak a szünetelés alatt kerül pénzügyi rendezésre annak az egyéni vállalkozónak az esetében, aki 2022. szeptember 1-jétől folytatja a tevékenységét, az átalányadózás szerinti közteherfizetést választotta, és 2022. november 1-jétől be kívánja jelenteni a szüneteltetést?
63. cikk / 414 Korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló kereseti korlátja
Kérdés: Helyesen kalkulál a munkáltató és a magánszemély az alábbi esetben? Egy korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló 2022. augusztus 31-ig havi 300 ezer forint munkabért kapott, szeptember 1-jétől a munkabére havi 500 ezer forintra nőtt, amiből 400 000 forintra az ekho szerinti adózást választotta (a munkaköre megfelel a jogszabályban foglaltaknak). A munkáltató számításai szerint a 400 000 forintból 200 000 forint ellátási alapja keletkezik, így továbbra is csak havi 300 000 forint lesz a kereseti korlátja, tehát nem lépi túl a 3 600 000 forintot.
64. cikk / 414 Többes jogviszonyú kft.-tag
Kérdés: Hogyan oldható meg 2022. szeptember 1-jétől a legkedvezőbben egy egyszemélyes kft. tagjának a jogviszonya, aki 2022. augusztus 31-ig megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket, és emellett pszichiáterként személyesen is közreműködik a tevékenységben? Az érintett személy kisadózó egyéni vállalkozó is, amelyet eddig nem főfoglalkozásban végzett, de szeptember 1-jétől már csak főfoglalkozású lehet. Érdemes lehet esetleg egy nyugdíjas ügyvezetőt alkalmaznia ingyenes megbízási jogviszonyban?
65. cikk / 414 Betéti társaság végelszámolója II.
Kérdés: Kell járulékot fizetnie a betéti társaságban a korábbi beltagnak, aki a 2022. szeptember 1-jén indult egyszerűsített végelszámolás végelszámolójaként ingyenesen végzi a tevékenységét, és mellette ugyanettől az időponttól indított egy új egyéni vállalkozást, amelyben a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Módosítani kell a társasági szerződést abban az esetben, ha a vezető tisztségviselő munkaviszonyban látná el a tevékenységét? Végezhető a végelszámolói tevékenység heti 5 órás részmunkaidőben?
66. cikk / 414 Ekhós művész járuléka
Kérdés: Milyen összeg után kell járulékot fizetnie egy napi 4 órás munkaviszonyban álló művésznek, aki a továbbiakban ekho szerinti adózással szeretné felvenni a jövedelmét? Elegendő a minimálbér feléig megfizetni, ha másutt nincs főállása?
67. cikk / 414 ÖCSG-tag ekhója
Kérdés: Választhatja 2022. szeptember 1-jétől az ekho szerinti adózást egy korhatár előtti ellátásban részesülő egyéni vállalkozó, aki meg kívánja szüntetni a vállalkozását, és a továbbiakban megbízási jogviszonyban folytatná a tevékenységét? A tevékenység alapján az ekho választása nem kizárt. Az érintett adózó őstermelői tevékenységet is végez egy családi gazdaság tagjaként, amelyből kb. évi 10 millió forint bevétele származik.
68. cikk / 414 Orosz állampolgárságú egyéni vállalkozó
Kérdés: Választhatja 2022. szeptember 1-jétől a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést egy orosz állampolgár, akinek Magyar-országon huzamos tartózkodási engedélye van, 1951-ben született, és Oroszországban öregségi nyugdíjban részesül?
69. cikk / 414 Többes jogviszonyú kisadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Választhatja a kata szerinti közteherfizetést egy egyéni vállalkozó, aki 2022. október 1-jén szeretné elkezdeni a tevékenységét, mellette pedig egy kft. tulajdonosa és ügyvezetője? Hol minősülne főfoglalkozásúnak ebben az esetben? Hogyan kell értelmezni az új Kata-tv. 2. § 2. pontjának g) és h) pontját?
70. cikk / 414 Jövedelempótló kártérítés közterhei
Kérdés: Terheli járulék-, adó- és szociálishozzá-járulásiadó-fizetési kötelezettség a jövedelempótló kártérítést, amelyet a bíróság a kórházi ellátásával összefüggésben ítélt meg egy beteg részére? Amennyiben a megítélt összeget terheli járulék- és adókötelezettség, akkor a megítélt összegből kell levonni, és az így keletkezett nettó összeget kell a volt beteg részére kifizetni, vagy a bíróság által megítélt összeget kell kifizetendőnek tekinteni, és visszafelé kell az intézménynek számolnia?
