Találati lista:
361. cikk / 1156 Munkavégzés munkaszüneti napon
Kérdés: Kiküldheti a munkáltató egynapos külföldi munkavégzésre a dolgozóját október 23-án, vagy bármely más munkaszüneti napon abban az esetben, ha az általános munkarend szerinti beosztásban dolgozik, és a munkaszüneti napon történő munkavégzés – ami külföldön természetesen munkanap – mindenképpen szükséges a vállalkozás működéséhez? Amennyiben elrendelhető a munkavégzés, akkor milyen pótlékokat kell fizetni a munkavállalónak?
362. cikk / 1156 Főállású anya vállalkozásai
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a főállású édesanyának, aki egy betéti társaság ügyvezetője, és a társaságban személyesen is közreműködik, emellett pedig van egy egyéni vállalkozása is, ahol a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Kaphatja a GYET-et a vállalkozásai mellett, vagy meg kell szüntetnie valamelyiket?
363. cikk / 1156 Örökbe fogadott gyermekek után járó családtámogatási ellátások
Kérdés: Milyen családi ellátásokra szerezhetnek jogosultságot az örökbe fogadó szülők két gyermekük után, akik közül az egyik gyermek 2018. december 12-én lesz 3 éves, a másik pedig 2019. január 15-én fogja betölteni a 2. életévét? A gyermekek 2018. szeptember 12. és 2018. október 12. között "próba" kihelyezésen voltak a szülőknél, 2018. november 12-től pedig az örökbefogadás hivatalossá vált.
364. cikk / 1156 Ekhós munkavállaló betegszabadsága
Kérdés: Meg kell állapítani a betegszabadság időtartamára járó távolléti díjat az ekho alá eső jövedelemből is annak a munkavállalónak az esetében, aki egy kft. munkaviszonyban álló dolgozója, és a minimálbérig az általános szabályok alapján fizeti meg a járulékokat, az e fölötti jövedelme után pedig az ekho szerinti közteherfizetést választotta? Amennyiben igen, akkor is meg kell fizetni az általános szabályok szerint a közterheket a minimálbér után? Rendezhető visszamenőlegesen önellenőrzéssel az ekho szerinti közteherfizetés abban az esetben, ha a munkavállaló az év elején nem adott erre vonatkozó nyilatkozatot, de most utólag január 1-jétől kéri az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alkalmazását?
365. cikk / 1156 1959-ben született bányász nyugdíjazása
Kérdés: Mikor mehet nyugdíjba egy 1959. június hóban született férfi, aki jelenleg is aktívan dolgozik egy bányaüzemnél? Érvényesíthető az igénybevétel során a bányánál ledolgozott 20 év alapján járó korkedvezmény abban az esetben, ha az igénylő ezeket az éveket még a kedvezmény megszüntetése előtt töltötte jogosító munkakörben?
366. cikk / 1156 Kivételes rokkantsági ellátás
Kérdés: Hogyan vehető igénybe a kivételes rokkantsági ellátás?
367. cikk / 1156 Elhunyt személy méltányosságból folyósított rokkantsági ellátása
Kérdés: Jogosult az özvegy az elhunyt házastársa rokkantsági ellátására annak ellenére, hogy azt méltányosságból folyósították?
368. cikk / 1156 Végrehajtás nyugdíjból
Kérdés: Továbbra is csak a nyugdíjminimum ötszörös összegének megfelelő összegű juttatást kaphat az a magánszemély, akinek a munkabéréből végrehajtási eljárás miatt folyamatosan az 50 százalékot meghaladó mértékű "büntető jellegű" levonást érvényesítettek, és most öregségi nyugdíjra szerzett jogosultságot? Az igénylő hosszú ideig kiemelkedően magas keresettel rendelkezett, és nagy összegű nyugdíjjárulékot fizetett.
369. cikk / 1156 Kártérítés munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a volt munkáltatónak abban az esetben, ha a munkaügyi bíróság ítélete szerint egyik munkavállalója munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, ezért elmaradt jövedelem címén 7?137?500 forint, cafeteriajuttatás címén 62?500 forint kártérítést kell fizetnie? A kártérítés összege pontosan megegyezett a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegével. Mi lesz a közterhek alapja ebben az esetben? A volt munkáltató a megítélt kártérítést nem fizette ki, a dolgozó végül végrehajtási eljárás keretében kapta meg a járandóságát.
370. cikk / 1156 Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Jogosult szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre egy 57 százalékos egészségi állapottal rendelkező, B1-es kategóriába tartozó, rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó, akinek a megváltozott munkaképességét 2018-ban állapították meg? Havi 25 ezer vagy havi 50 ezer forint tételes adót kell fizetnie abban az esetben, ha bejelentkezik a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá?
