26 cikk rendezése:
1. cikk / 26 Japán munkavállaló kiküldetése
Kérdés: Keletkezik társadalombiztosításijárulék- és/vagy szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége a fogadó vállalkozásnak egy japán állampolgárságú munkavállaló után, akit Magyarországra munkavégzés céljából küldenek ki Japánból? Ennek tényéről a dolgozó rendelkezik egy igazolással, amelyben az áll, hogy a munkavállaló folyamatosan a japán állami nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszer hatálya alá tartozik az igazoláson szereplő 5 éves intervallumban (illetve az azt követő 1 éves hosszabbításban). Amennyiben keletkezik bármilyen kötelezettség, mikortól és milyen alap után?
2. cikk / 26 Gyermekgondozási díjra jogosultság
Kérdés: Jogosult lesz GYED-re az apa a 2018. április 17-én született gyermekre tekintettel abban az esetben, ha az ellátásban jelenleg részesülő édesanyát a munkáltatója – szakmai előmenetele érdekében – 2018. augusztus 1-jétől három hónapra Franciaországba küldi ideiglenes munka-végzésre, ahová a babát nem tudja magával vinni?
3. cikk / 26 Magyar munkavállaló külföldi munkavégzése
Kérdés: Milyen összegű bért kell számfejteni a magyar munkavállaló részére abban az esetben, ha a magyar foglalkoztatója által elvállalt munkát Ausztriában kell elvégeznie? Be kell jelenteni a külföldi munkavállalást?
4. cikk / 26 Külföldi napidíj összege
Kérdés: Mennyi a kötelezően adandó, legkisebb külföldi napidíj azoknak a mérnököknek az esetében, akik időszakonként külföldre utaznak a munkáltatójuk által értékesített berendezések telepítése érdekében? Milyen összegtől adóköteles a napidíj, illetve van felső korlátja a kifizetésnek?
5. cikk / 26 Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók
Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
6. cikk / 26 Amerikába kiküldött munkavállaló szülése
Kérdés: Jogosult lesz a gyermeke születésével kapcsolatos juttatásokra az a munkavállaló, akit a cége három évre Amerikába küldött kiküldetésre, továbbra is Magyarországon biztosított, itt kapja a fizetését, itt adózik, itt fizetik utána a járulékokat, de Amerikában is biztosított, ott jár orvosi ellenőrzésekre, és a gyermeke is ott fog születni?
7. cikk / 26 Külszolgálaton lévő munkavállaló társadalombiztosítási jogállása
Kérdés: Kinek és hogyan kell megfizetni a járulékokat egy egyesület 2012. július 1-jétől 2014. december 31-ig külszolgálaton lévő munkavállalója után 2014. július 1-jétől, amikor letelik a kétéves időtartam? Van lehetőség arra, hogy a külszolgálat teljes időtartama alatt a magyar társadalombiztosítás hatálya alá tartozzon, anélkül hogy meg kellene szakítania a kiküldetését? A munkavállaló a külföldi foglalkoztatás teljes időtartama alatt a magyar munkáltatótól kapja a munkabérét, a járulékok levonása minden esetben pontosan megtörténik.
8. cikk / 26 Ügyvezető külföldi kiküldetése
Kérdés: A 10 százalékos nyugdíjjárulékon kívül kell valamilyen egyéb járulékot fizetni abban az esetben, ha egy kft. ügyvezetője külföldi kiküldetésre megy?
9. cikk / 26 Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei
Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adószámot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelemadót az érintett munkavállalók után? A magyarországi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munkaviszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
10. cikk / 26 Magyar székhelyű kft. külföldi munkavégzése
Kérdés: Be kell jelentkeznie a német adóhatóságnál annak a magyarországi székhelyű kft.-nek, amelyik Németországban vállal építőipari munkát, de ott nincs telephelye, és csak magyar munkavállalókat foglalkoztat? Kell valamilyen közterhet fizetnie külföldön a magyar cégnek vagy a magyar magánszemélyeknek?