Találati lista:
1. cikk / 417 GYED maximumösszege 2026-ban
Kérdés: Növekszik-e, és ha igen, milyen mértékben a GYED összege annak a munkavállalónak az esetében, aki 2025 októberétől részesül az ellátásban, és a minimálbér kétszeresének 70 százalékos összegét kapja annak ellenére, hogy a tényleges munkabére ennél lényegesen magasabb volt? Kérelmezni kell a kifizetőhelynél az ellátás összegének emelését?
2. cikk / 417 Igénylő nyilatkozata GYES-igénylés esetén
Kérdés: Jogosult bekérni a társadalombiztosítási kifizetőhely a GYES lemondásáról/megszüntetéséről szóló határozatot a dolgozótól, illetve a GYES-ellátást folyósító szervtől abban az esetben, ha egy munkavállaló édesapaként GYED-et igényel gyermekére tekintettel, aki után korábban 168 napig az édesanya GYES-ben részesült? A kifizetőhely tájékoztatta a dolgozót, hogy az édesanyának le kell mondania a GYES-ről annak érdekében, hogy az apa megkaphassa a GYED-et. Szükséges a kifizetőhelynek bizonyítani azt, hogy a család biztosan nem vesz igénybe duplán ellátást, vagy elég ez esetben a GYED-kérelem, amelyben lenyilatkozták, hogy meddig tartott a GYES-ellátás időtartama, és mikortól igényli az apa a GYED-et?
3. cikk / 417 Tb-kiskönyv
Kérdés: Foglalkoztatóként 2026-ban továbbra is kell vezetni a tb-kiskönyvet?
4. cikk / 417 Betegszabadság és egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai kifizetésére vonatkozó ügyintézési határidő
Kérdés: Társadalombiztosítási kifizetőhelynek minősülő foglalkoztató esetén milyen, jogszabályban rögzített határidő vonatkozik a betegszabadság idejére járó ellátás, táppénz, GYES, GYED, GYÁP, CSED-re vonatkozó munkavállalói igény jogszerűségének foglalkoztató általi megállapítására, illetve a munkavállaló részére történő kifizetésére? Jogszerű a foglalkoztató eljárása, amennyiben a fent felsorolt ellátásokat a havibérek megfizetésével egy időben fizeti meg (azaz legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig)?
5. cikk / 417 Keresőképtelenségről szóló orvosi igazolás továbbítása
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelynek a munkavállaló által leadott orvosi igazolásokkal kapcsolatban? A 102/1995. Korm. rendelet 10. §-ának (1a) bekezdésének rendelkezése szerint a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi V. törvény 4. §-a alkalmazásában a keresőképtelenség igazolásához szükséges adatoknak az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe történő integrálásáig az 5. számú melléklet szerinti nyomtatványt nem kell átadni a biztosított részére, hanem az orvos elektronikus úton – így különösen e-mailben – továbbíthatja a biztosított részére. A kifizetőhelyi tájékoztatóban is csak annyi szerepel, hogy „A kifizetőhely csak szabályszerűen kiállított [eredeti, vagy a biztosított által elektronikus úton (pl.: e-mailben) továbbított] orvosi igazolásokat fogadhat el a keresőképtelenné váló biztosítottaktól.”
Ezen szabályozás alapján nem egyértelmű, hogy kifizetőhely esetén is elegendő-e az elektronikus formában kapott (e-mail) orvosi igazolás, vagy ragaszkodni kell a papíralapú, kézhez kapott igazolásokhoz is?
Ezen szabályozás alapján nem egyértelmű, hogy kifizetőhely esetén is elegendő-e az elektronikus formában kapott (e-mail) orvosi igazolás, vagy ragaszkodni kell a papíralapú, kézhez kapott igazolásokhoz is?
6. cikk / 417 CSED koraszülött gyermek után
Kérdés: Folyósíthatja a társadalombiztosítási kifizetőhely az igényelt gyermekápolási táppénzt abban az esetben, ha a munkavállaló 2025. december 10-ére várta első gyermeke születését, és november 13-tól kérte a szülési szabadság kiadását, a gyermek azonban koraszülöttként 2025. október 27-én megszületett, jelenleg még mindketten kórházban vannak, ezért kérte, hogy a szülési szabadságot ne a megbeszélt időponttól vehesse igénybe, hanem későbbi időtől, és helyette GYÁP-ot igényelt?
7. cikk / 417 Csapatépítő tréningen történt baleset minősítése
Kérdés: Üzeminek minősíthető egy munkavállaló csapatépítő tréningen elszenvedett balesete, amin nem volt kötelező a részvétel? A tréning limitált létszámban került meghirdetésre, a megvalósításra egy rendes munkanapon került sor, csak az volt ott, aki szeretett volna ott lenni, és éppen rá is ért. A munkáltató munkavédelmi szakembere nem ismerte el munkabalesetnek.
8. cikk / 417 Baleset utólagos minősítése
Kérdés: Elismerhető üzeminek a baleset, illetve folyósítható baleseti táppénz az alábbi esetben? Egy dolgozó májusban munka közben balesetet szenvedett a kezén. Nem jelezte rögtön a vezetőjének, a műszakot végigdolgozta, de estére a kézfájdalma erősödött, így felkereste a helyi kórházat, ahol zúzódásos sérülést állapítottak meg. Csak ezt követően jelezte munkahelyi vezetőjének az esetet, a kifizetőhelyet viszont nem tájékoztatták, így nem történt vizsgálat. Augusztusban keresőképtelenségről szóló igazolást adott le a dolgozó, kéztőalagút-szindrómával műtötték, amely elmondása szerint a májusi balesetből kifolyólag volt szükséges. A kórház és a háziorvos által kiadott táppénzes papírján 8-as kód szerepel (és nem balesetitáppénz-kód). Ekkor a kifizetőhely jelezte a munkavédelmi képviselőnknek az esetet, ő októberig vizsgálódott ez ügyben, és a májusi balesetet munkabalesetnek minősítette. A foglalkozás-egészségügyi orvos véleménye alapján teljes bizonyossággal nem zárható ki ok-okozati összefüggés a műtéti indikáló szindróma és a baleset között. A kórházi és kezelőorvosi papírjain csak az szerepel, hogy a beteg elmondása szerint a májusi balesete után 2 héttel kezdődtek zsibbadásos panaszai.
9. cikk / 417 Munkába állás CSED alatt
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltető munkáltatónak abban az esetben, ha egy CSED-ben részesülő munkavállalója bejelenti, hogy a gyermeke születését követő 120. naptól, azaz 2025. december 1-jétől vissza kíván menni dolgozni az ellátás 70 százalékos mértékűre csökkentése mellett, de a dolgozónak van egy másik munkahelye is, ahol szintén CSED-ben részesül? Jeleznie kell a kifizetőhelynek a másik munkáltató vagy az ellátást folyósító kormányhivatal felé a munkába állás tényét? Csökkenni fog a CSED összege a másik jogviszonyban is?
10. cikk / 417 Családi pótlék megosztása
Kérdés: Kaphatják 50-50 százalékos összegben a családi pótlékot az elvált házastársak abban az esetben, ha a válás során a közös gyermekük egyenlő arányban történő gondozásáról állapodtak meg?
