Találati lista:
1. cikk / 441 GYED egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján
Kérdés: Hogyan tudja megállapítani a GYED összegét a kifizetőhely abban az esetben, ha tudomása van arról, hogy a munkavállaló egy másik munkáltatónál is dolgozik, és ott is igényelt GYED-et, az ellátás összegéről azonban nincs tudomása, és a biztosított nem is hajlandó megadni ezt az adatot? Bekérhető az információ a kormányhivataltól?
2. cikk / 441 Baleseti táppénz alapja
Kérdés: Kaphatja a korábban megállapított naptári napi alap figyelembevételével a baleseti táppénzt a munkavállaló az alábbi esetben? Az érintett dolgozó 2026. március 9-től áll munkaviszonyban a jelenlegi munkáltatójánál, előző munkaviszonya 2020. február 9-től 2026. február 8-ig állt fenn, ahol baleseti táppénzben részesült 2025. december 12-től 2026. február 28-ig, április 22-től pedig a már korábban elismert üzemi balesetből kifolyólag ismét keresőképtelen („1”-es kóddal), és baleseti táppénzt igényelt, amelyre a jogosultságot a jelenlegi foglalkoztató által működtetett kifizetőhely meg is állapította. A jogosultsághoz megállapított naptári alap lényegesen kevesebb, mint a korábban megállapított ellátás.
3. cikk / 441 CSED mértéke
Kérdés: Mindkét jogviszonyban 70 százalékos lesz a CSED mértéke abban az esetben, ha az anya a munkaviszonyában 2026. február 2-től, a szülés napjától részesül az ellátásban, de van egy másik biztosítási jogviszonya is, társadalmi megbízatású polgármester, ahol a 91. naptól keresőtevékenységet kíván folytatni? A munkaviszonyában, ahol kifizetőhely működik, nem tervezi a munkába állást.
4. cikk / 441 CSED-kérelem mellékletei
Kérdés: Köteles a munkavállaló a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató részére a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát leadni a CSED igényének az elbírálása kapcsán, és ezt megőrizheti a kifizetőhely? Kérhetik a másolatot a kifizetőhelyi ellenőrzéskor az ellenőrök, illetve szankcionálható a kormányhivatal részéről a kivonat másolatának hiánya?
5. cikk / 441 Választás a GYÁP és a GYED között
Kérdés: Számfejthet gyermekápolási táppénzt a kifizetőhely a munkavállalónak az alábbi esetben? Egy munkavállaló a 2025. október 25-én született gyermeke jogán jelenleg szülési szabadságon van és CSED-ben részesül. A szülési szabadság igénybevételének bejelentésekor jelezte, hogy annak lejárta után fizetés nélküli szabadságot és GYED-et fog igényelni, most viszont jelezte, hogy mégsem kéri a fizetés nélküli szabadságot, mert a gyermek betegsége miatt a CSED lejárta után táppénzt fog igényelni. A gyermek betegsége előreláthatóan több hónapig fog tartani.
6. cikk / 441 Koszovói állampolgár munkavállalása Magyarországon
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat egy kft. koszovói állampolgárokat Magyarországon munkaviszonyban, hogyan kell bejelenteni a foglalkoztatást, illetve milyen ellátásokat vehetnek igénybe ez alapján?
7. cikk / 441 Üzemi baleset ebédidőben
Kérdés: Elismerhető üzemi balesetként, ha egy munkavállaló a munkáltató által biztosított ebéd-időben a munkáltató telephelyén kívül, egy bevásárlóközpont éttermében megbotlott, elesett, és eltörte a csuklóját, vagy el kell utasítani a baleseti táppénz iránti kérelmét?
8. cikk / 441 Táppénz alapja
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a kifizetőhelynek a 2025. december 1-jétől alkalmazásában álló munkavállaló esetében, aki 2026. április 9-től négyéves gyermeke jogán GYÁP-igényt nyújtott be, és egyben kérte, hogy a 2026. január 1-jétől hatályba lépett rendelkezések szerint, a táppénz összegének megállapítása során az előző munkáltatójánál elért jövedelme is kerüljön beszámításra, mert az lényegesen kedvezőbb, mint a jelenlegi jövedelme? A munkavállaló előző munkaviszonya 2020. április 1-jétől 2025. november 30-ig állt fenn.
9. cikk / 441 Tb-kiskönyv
Kérdés: Elfogadhatja és tárolhatja a munkáltató az új belépő munkavállaló által leadott tb-kiskönyvet?
10. cikk / 441 Társadalombiztosítási kifizetőhely létesítése
Kérdés: Kell társadalombiztosítási kifizetőhelyet létesítenie annak a foglalkoztatónak, aki 45 fős munkavállalói létszáma mellett folyamatosan nagy számban foglalkoztat külsősöket, akik megbízási szerződés, felhasználási szerződés alapján (gyakran az ekho szerinti adózást választva) végeznek munkát a cégnél?
