Találati lista:
1. cikk / 414 Betegszabadság és egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai kifizetésére vonatkozó ügyintézési határidő
Kérdés: Társadalombiztosítási kifizetőhelynek minősülő foglalkoztató esetén milyen, jogszabályban rögzített határidő vonatkozik a betegszabadság idejére járó ellátás, táppénz, GYES, GYED, GYÁP, CSED-re vonatkozó munkavállalói igény jogszerűségének foglalkoztató általi megállapítására, illetve a munkavállaló részére történő kifizetésére? Jogszerű a foglalkoztató eljárása, amennyiben a fent felsorolt ellátásokat a havibérek megfizetésével egy időben fizeti meg (azaz legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig)?
2. cikk / 414 Keresőképtelenségről szóló orvosi igazolás továbbítása
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelynek a munkavállaló által leadott orvosi igazolásokkal kapcsolatban? A 102/1995. Korm. rendelet 10. §-ának (1a) bekezdésének rendelkezése szerint a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi V. törvény 4. §-a alkalmazásában a keresőképtelenség igazolásához szükséges adatoknak az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe történő integrálásáig az 5. számú melléklet szerinti nyomtatványt nem kell átadni a biztosított részére, hanem az orvos elektronikus úton – így különösen e-mailben – továbbíthatja a biztosított részére. A kifizetőhelyi tájékoztatóban is csak annyi szerepel, hogy „A kifizetőhely csak szabályszerűen kiállított [eredeti, vagy a biztosított által elektronikus úton (pl.: e-mailben) továbbított] orvosi igazolásokat fogadhat el a keresőképtelenné váló biztosítottaktól.”
Ezen szabályozás alapján nem egyértelmű, hogy kifizetőhely esetén is elegendő-e az elektronikus formában kapott (e-mail) orvosi igazolás, vagy ragaszkodni kell a papíralapú, kézhez kapott igazolásokhoz is?
Ezen szabályozás alapján nem egyértelmű, hogy kifizetőhely esetén is elegendő-e az elektronikus formában kapott (e-mail) orvosi igazolás, vagy ragaszkodni kell a papíralapú, kézhez kapott igazolásokhoz is?
3. cikk / 414 CSED koraszülött gyermek után
Kérdés: Folyósíthatja a társadalombiztosítási kifizetőhely az igényelt gyermekápolási táppénzt abban az esetben, ha a munkavállaló 2025. december 10-ére várta első gyermeke születését, és november 13-tól kérte a szülési szabadság kiadását, a gyermek azonban koraszülöttként 2025. október 27-én megszületett, jelenleg még mindketten kórházban vannak, ezért kérte, hogy a szülési szabadságot ne a megbeszélt időponttól vehesse igénybe, hanem későbbi időtől, és helyette GYÁP-ot igényelt?
4. cikk / 414 Csapatépítő tréningen történt baleset minősítése
Kérdés: Üzeminek minősíthető egy munkavállaló csapatépítő tréningen elszenvedett balesete, amin nem volt kötelező a részvétel? A tréning limitált létszámban került meghirdetésre, a megvalósításra egy rendes munkanapon került sor, csak az volt ott, aki szeretett volna ott lenni, és éppen rá is ért. A munkáltató munkavédelmi szakembere nem ismerte el munkabalesetnek.
5. cikk / 414 Baleset utólagos minősítése
Kérdés: Elismerhető üzeminek a baleset, illetve folyósítható baleseti táppénz az alábbi esetben? Egy dolgozó májusban munka közben balesetet szenvedett a kezén. Nem jelezte rögtön a vezetőjének, a műszakot végigdolgozta, de estére a kézfájdalma erősödött, így felkereste a helyi kórházat, ahol zúzódásos sérülést állapítottak meg. Csak ezt követően jelezte munkahelyi vezetőjének az esetet, a kifizetőhelyet viszont nem tájékoztatták, így nem történt vizsgálat. Augusztusban keresőképtelenségről szóló igazolást adott le a dolgozó, kéztőalagút-szindrómával műtötték, amely elmondása szerint a májusi balesetből kifolyólag volt szükséges. A kórház és a háziorvos által kiadott táppénzes papírján 8-as kód szerepel (és nem balesetitáppénz-kód). Ekkor a kifizetőhely jelezte a munkavédelmi képviselőnknek az esetet, ő októberig vizsgálódott ez ügyben, és a májusi balesetet munkabalesetnek minősítette. A foglalkozás-egészségügyi orvos véleménye alapján teljes bizonyossággal nem zárható ki ok-okozati összefüggés a műtéti indikáló szindróma és a baleset között. A kórházi és kezelőorvosi papírjain csak az szerepel, hogy a beteg elmondása szerint a májusi balesete után 2 héttel kezdődtek zsibbadásos panaszai.
6. cikk / 414 Munkába állás CSED alatt
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltető munkáltatónak abban az esetben, ha egy CSED-ben részesülő munkavállalója bejelenti, hogy a gyermeke születését követő 120. naptól, azaz 2025. december 1-jétől vissza kíván menni dolgozni az ellátás 70 százalékos mértékűre csökkentése mellett, de a dolgozónak van egy másik munkahelye is, ahol szintén CSED-ben részesül? Jeleznie kell a kifizetőhelynek a másik munkáltató vagy az ellátást folyósító kormányhivatal felé a munkába állás tényét? Csökkenni fog a CSED összege a másik jogviszonyban is?
7. cikk / 414 Családi pótlék megosztása
Kérdés: Kaphatják 50-50 százalékos összegben a családi pótlékot az elvált házastársak abban az esetben, ha a válás során a közös gyermekük egyenlő arányban történő gondozásáról állapodtak meg?
8. cikk / 414 Baleset minősítése
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a kifizetőhelynek az alábbi esetben? Egy munkavállalót 2025. augusztus 11-én munkahelyi baleset ért, a mosdóból visszafelé tartva megbotlott egy vödörben, és térdre esett, a bal térdét fájlalta, illetve egy korábbi izomhúzódás helyét a bal combján. A jegyzőkönyv felvétele után busszal távozott otthonába, háziorvosa röntgent nem kért, izomfájdalommal vette táppénzes állományba. A munkáltató a balesetet elismerte üzemi balesetként. A táppénzes állománya alatt a munkabaleset után két héttel otthonában sétálás közben a munkavállaló lába „elakadt”, nem tudott továbbmenni, nagy fájdalmat érzett, ezért családtagjai mentőt hívnak. A mentőknek azt mondta, hogy előző este elesett (a háziorvos kifizetőhelynek tett nyilatkozatában ez olvasható), viszont a kórház „1” kóddal adta ki a kórházi igazolást, mert ott azt nyilatkozta, hogy két héttel korábban a munkahelyén elesett, és a csípőjét ütötte meg. A kifizetőhely a kórházat is megkereste végzésben, de még nem válaszoltak. Jogszerű ebben az esetben a baleseti táppénz elutasítása az otthonában történt baleset napjától?
9. cikk / 414 Baleset minősítése
Kérdés: Üzemi balesetnek minősül, ha a gondnok munkakörben dolgozó munkavállalónak munkaidőben a színpad berendezése közben becsípődött a dereka, és a háziorvos nem küldte további vizsgálatra, „4” kóddal felvette táppénzre? Van jelentősége annak, hogy a munkaköri leírásban részletezték-e, illetve hogyan részletezték a gondnoki munkakör feladatait?
10. cikk / 414 Határozott idejű munkaviszony határozatlanná alakulása
Kérdés: Milyen jogaik és kötelezettségeik vannak a feleknek a gyermek 3. életéve betöltése után, ha egyébként írásban nem történt munkaszerződés-módosítás, sem -hosszabbítás egy határozott idejű szerződéssel rendelkező munkavállaló esetében, aki veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelenné vált, és a munkáltató a szerződés lejárta ellenére is folyósította neki a táppénzt, majd a gyermek születése után a CSED-et és a GYED-et is? Hivatkozhat arra a munkavállaló, hogy a munkáltató ráutaló magatartásával elfogadta a munkaviszony fenntartását, ami emiatt határozatlan idejűvé módosult?
