Találati lista:
11. cikk / 460 Kifizetőhely tájékoztatása GYED-jogosultságról többes jogviszony esetén
Kérdés: Köteles leadni a kormányhivataltól kapott GYED-határozat másolatát a társadalombiztosítási kifizetőhely részére a munkavállaló abban az esetben, ha az ellátás iránti kérelme továbbításra került az egyidejűleg fennálló további jogviszonyokra tekintettel? Előírja bármelyik törvény, hogy a dolgozónak tájékoztatnia kell a munkáltatóját, illetve a kifizetőhelyet a GYED folyósításának időtartamáról? Az érintett munkavállaló az ellátás folyósításának első napjától munkavégzést folytat, amit a ’08-as bevallásban a kifizetőhely megjelöl.
12. cikk / 460 Felszámolás alatt álló cég munkavállalójának táppénze
Kérdés: Hogyan befolyásolja a táppénz folyósítását, ha egy felszámolás alatt álló cég alkalmazásában álló munkavállaló veszélyeztetett várandósságára tekintettel keresőképtelenné válik, és táppénzre kerül, de a cég fizetésképtelen, így nem tudja fizetni a táppénz-hozzájárulást? Van valamilyen különbség az eljárásban, ha a cég társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltet, illetve, ha nem?
13. cikk / 460 A táppénz és a betegszabadság elkülönítése
Kérdés: Hogyan tudja eldönteni a munkáltató, hogy a keresőképtelen munkavállalója betegszabadságra vagy táppénzre jogosult? Mi a különbség a két ellátás között?
14. cikk / 460 Késedelmesen kifizetett jövedelem
Kérdés: Mi a helyes eljárás a ’08-as bevallás kitöltése során abban az esetben, ha a tárgyhónapban kerül kifizetésre olyan bérjövedelem vagy ellátás, amire a munkavállaló az előző 1-2 hónapban lett volna jogosult? A NAV-ügyfélszolgálat tájékoztatása alapján a tárgyhavi bevallásban, azaz a kifizetés hónapjában kell szerepeltetni a bevallásban, és a 09-02-es oldalon jelezni kell dinamikus lapon, hogy a járulékalap melyik korábbi hónapra vonatkozik. A vállalkozás az általa használt bérprogram oldaláról azt az információt kapta, hogy ez már régóta nem így van, nem kell a járulékoldalon dinamikus lapokra bontani. Hogyan kell helyesen eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelynek?
15. cikk / 460 Elvált szülő gyermekápolási táppénze
Kérdés: Számfejthet gyermekápolási táppénzt a kifizetőhely az elvált édesapa részére abban az esetben, ha a négyéves gyermeke szülői felügyeleti jogát kizárólag az édesanya (az elvált feleség) gyakorolja, de a gyermek a közös megegyezésük alapján minden hónap utolsó hetét az apánál tölti, és ez alatt az idő alatt 2026. június 24-től a gyermek betegsége miatt az apa keresőképtelenné válik? A gyermek édesanyja 2026. június 22-től június 28-ig külföldön tartózkodik. Az apának van élettársa, aki ugyanannak a cégnek a munkavállalója, s jelenleg a közös gyermekükkel GYED-en van.
16. cikk / 460 Keresőképtelenséggel nem járó munkabaleset
Kérdés: Milyen feladata van a foglalkoztatónak, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhelynek abban az esetben, ha a munkavégzéssel összefüggésben balesetet szenvedett munkavállaló nem válik keresőképtelenné? Milyen formanyomtatványokat kell használni, illetve milyen jegyzőkönyveket kell készíteni ebben az esetben?
17. cikk / 460 Baleset minősítése
Kérdés: A volt munkavállaló betegkísérő munkakörben dolgozott. Munkabalesetet szenvedett egy beteg megemelésekor. Az egészségkárosodás derékhúzódás. A balesetet a foglalkoztató utólag jelentette be, ezt követően értesült a kifizetőhely a munkabalesetről, mely a kivizsgálást követően elismerésre került. A háziorvos „8”-as keresőképtelenségi kóddal állította ki az igazolásokat, közben a munkavállaló orvost váltott. A kifizetőhely megkeresést küldött a jelenlegi orvos részére, hogy kérje az okozati összefüggést. A háziorvos a válaszban leírja, hogy nem tartja üzemi balesetnek az esetet, mert a traumaleleten térdpanasza volt a munkavállalónak, illetve kettő évvel ezelőtt volt egy balesete, melyben a gerince is sérült. Erről tájékoztatta a munkavállalót, aki elfogadta az indoklást. A munkavállalót nem nyilatkoztatták külön, hogy kéri-e a baleseti táppénz megállapítását, telefonon érdeklődött. Meghallgatási jegyzőkönyvet írt alá a balesettel kapcsolatban. Megállapítható baleseti táppénz a munkavállaló részére, amikor a háziorvos elzárkózik a nyilatkozattól?
18. cikk / 460 Keresőképtelenség több jogviszony esetén
Kérdés: A biztosítottnak két jogviszonya van, egy 40 órás munkaviszony és egy tagi jogviszony. A munkaviszonyban kimerítette a táppénzjogosultságát, mivel fizetés nélküli szabadság miatt megszakadt a folyamatos biztosítása. A tagi jogviszonyban nem igényelt táppénzt, soha nem is volt táppénzen. A keresőképtelenség továbbra is fennáll. Amennyiben a tagi jogviszonyban keresőképtelen állományba veszi az orvos a biztosítottat, hány naptári napra lesz táppénzjogosultsága és miért? Hogyan alakul a táppénzelőzmény, ha a keresőképtelenség a tagi jogviszonyban a munkaviszony megszűnése után keletkezik? A munkáltató közös megegyezéssel meg akarja szüntetni a munkaviszonyt, tekintve, hogy nem lehet tudni, mikor lesz keresőképes a munkavállaló.
19. cikk / 460 Ellátások összege megszűnt biztosítási jogviszony alapján
Kérdés: Megbízási szerződéssel létesített jogviszony esetén a várható CSED/GYED összegének megállapításakor figyelembe lehet venni a korábbi munkaviszonyban kapott bruttó munkabért?
20. cikk / 460 GYED egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján
Kérdés: Hogyan tudja megállapítani a GYED összegét a kifizetőhely abban az esetben, ha tudomása van arról, hogy a munkavállaló egy másik munkáltatónál is dolgozik, és ott is igényelt GYED-et, az ellátás összegéről azonban nincs tudomása, és a biztosított nem is hajlandó megadni ezt az adatot? Bekérhető az információ a kormányhivataltól?
