Találati lista:
21. cikk / 102 Többes jogviszonyú kisadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Választhatja a kata szerinti közteherfizetést egy egyéni vállalkozó, aki 2022. október 1-jén szeretné elkezdeni a tevékenységét, mellette pedig egy kft. tulajdonosa és ügyvezetője? Hol minősülne főfoglalkozásúnak ebben az esetben? Hogyan kell értelmezni az új Kata-tv. 2. § 2. pontjának g) és h) pontját?
22. cikk / 102 Egyszemélyes kft. tagja
Kérdés: Milyen jogviszonyban és hogyan kell bejelenteni egy egyszemélyes kft. tulajdonosát, aki tagként személyesen közreműködik a társaságban, ügyvezetőként pedig havi 100 ezer forintos megbízási díjban részesül?
23. cikk / 102 Osztalék
Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adóra megállapított maximumösszeget egy kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője esetében, aki munkaviszonyban látja el a feladatait a kft.-ben, más jogviszonya nincs, és megváltozott munkaképességére tekintettel a cég szociális-hozzájárulásiadó-kedvezményben részesül utána? A bruttó munkabért vagy a ténylegesen megfizetett adót kell figyelembe venni abban az esetben, ha az érintett fel kívánja venni a 2021. évi osztalékot? A bruttó bére eléri a minimálbér kétszeresét, de a ténylegesen megfizetett adó – a kedvezmény miatt – nem éri el a minimálbér kétszeresét.
24. cikk / 102 GYED-en lévő ügyvezető
Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége egy kft. tulajdonos-ügyvezetőjének, aki a cége mellett rendelkezik egy heti 36 órás munkaviszonnyal, de jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, mert a felesége helyett ő veszi igénybe a GYED-et? A tag az ügyvezetői teendők ellátásáért nem részesül semmilyen díjazásban.
25. cikk / 102 Szociális hozzájárulási adó alapja
Kérdés: Figyelembe vehető egy kft.-tulajdonos osztaléka után fizetendő szociális hozzájárulási adó felső határának meghatározása során a mezőgazdasági őstermelésből származó évi 10-20 millió forint közötti bevétel? Az érintett a kft.-ben nem végez tevékenységet, átalányadózó mezőgazdasági őstermelőként pedig magasabb összegű járulékfizetést vállalt évi 3 millió forint után. Elfogadható ez az összeg csökkentő tényezőként?
26. cikk / 102 Kft. ügyvezetője
Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettség abban az esetben, ha "A" Kft. tulajdonosa ingyenes megbízási jogviszonyban látja el "B" Kft. ügyvezetését, míg "B" Kft. tulajdonosa ingyenes megbízásban "A" társaság ügyvezetője?
27. cikk / 102 Ügyvezetés CSED alatt
Kérdés: Valóban elláthatja az ügyvezetést a CSED tartama alatt az egyszemélyes kft. tulajdonosa, amennyiben személyes közreműködést vállal, illetve a későbbiekben a GYES mellett végezhető az ügyvezetői tevékenység járulékmentesen? Hogyan valósítható meg ez, tekintettel arra, hogy CSED mellett nem lehet keresőtevékenységet végezni, és ha valaki nem működik közre személyesen, akkor eleve nem minősül társas vállalkozónak?
28. cikk / 102 Egyszemélyes kft. tulajdonosának közterhei
Kérdés: Létezik olyan megoldás, amely alapján mentesülhet a járulékfizetési kötelezettség alól egy egyszemélyes kft. tulajdonos-ügyvezetője, aki jelenleg GYED-ben részesül, így nem kell közterheket fizetnie, a GYED-jogosultság azonban 2022. május 15-től megszűnik? A munkavállalónak nincs egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya, a cég viszont nem működik, semmilyen bevétele nincs.
29. cikk / 102 Egyszemélyes kft. tulajdonosának keresőképtelensége
Kérdés: Érinti az egyszemélyes kft. társas vállalkozóként személyesen közreműködő tulajdonosának táppénzjogosultságát, ha osztalékban részesül, illetve ha ingyenes megbízási jogviszonyban változatlanul ellátja a cég ügyvezetését? A vállalkozás a tulajdonos hónapok óta tartó keresőképtelensége ellenére is folyamatosan működik egy alkalmi munkavállaló révén.
30. cikk / 102 Külföldön élő ügyvezető járulékai
Kérdés: Keletkezik valamilyen járulékfizetési kötelezettség egy Magyarországon működő kft. tulajdonosa után, aki a magyar lakcímét megszüntette, Argentínában él, onnan vezeti a céget, és ingyenes megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket?
