239 talált cikk a kft.-tag kifejezésre

Kérdés: Meg kell-e fizetni a kft. 50 százalékos tulajdonos ügyvezetője után a minimumjárulékokat, a vállalkozói járulékot, valamint a tételes eho-t abban az esetben, ha 2006. január 1-jétől GYES-ben részesül, és ettől az időszaktól a kft.-nek árbevétele nincs? Az ügyvezető a 2005. február 28-án történt szülése után 2005. január 1-jétől február 28-áig táppénzen volt, 2005. március 1-jétől 2005. december 31-éig pedig szülési szabadságon, de TGYÁS-t nem kapott, mert egy másik cég felügyelőbizottságának tagjaként nagy összegű tiszteletdíjban részesült. A kft. 2005-ben folyamatosan folytatta tevékenységét, és a munkákat ténylegesen a szülési szabadságon lévő ügyvezető végezte el, mivel a cégnek nincs alkalmazottja. Az ügyvezető a kötelező feladatait (pl. bevallások aláírása) 2006-ban továbbra is elvégzi.

Kérdés: Mikortól és milyen járulékfizetési kötelezettsége vannak annak a kft.-nek, amelynek egy munkaviszonyban foglalkoztatott magyar állampolgárságú, és egy tagi jogviszonyban közreműködő cseh állampolgárságú ügyvezetője van. A cseh állampolgárságú ügyvezető a cég többségi tulajdonosa, díjazást nem vesz ki. Mint külföldi állampolgár után a cég eddig semmiféle járulékot nem fizetett, igazolásuk van arról, hogy Csehországban, a saját cégében betöltött ügyvezetői állás után a járulékokat megfizetik utána.

Kérdés: Milyen szerződésre van szükség egy tulajdoni részesedéssel rendelkező nyugdíjas ügyvezető esetében, hogy a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett jövedelem után csak 5 százalékos baleseti járulékot kelljen fizetni?

Kérdés: Van-e járulékfizetési, illetve bejelentési kötelezettség egy német-magyar kft. német állampolgárságú többségi tulajdonos tagjával kapcsolatban, aki Németországban nyugdíjas? A tag a kft.-ben az ügyvezetői teendők ellátásáért jövedelemben nem részesül.

Kérdés: Lehet-e munkaviszonyban foglalkoztatni a társasági szerződésben a munkáltatói jogok gyakorlójaként feltüntetett tulajdonost abban a kft.-ben, amelyben három egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkező tag van?

Kérdés: Milyen közterhek fizetésére kötelezett az a német állampolgár, aki Magyarországon tartózkodási engedéllyel rendelkezik, éves szinten átlagban 1/4 részben Magyarországon, 3/4 részben Németországban tartózkodik, és egy mérnöki tanácsadással foglalkozó kft. alapító tagja és ügyvezetője? Németországban a munkahelyéről olyan jogcímen lépett ki, hogy nyugdíjazásáig – ami még két év – fizetik utána a biztosítást, és ez alatt a 2 év alatt havonta kap a cégtől "végkielégítés címén" jövedelmet.)

Kérdés: Egy kft. 50+30+10+10 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkező tagjai közül a 30 százalékos tulajdonos, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő nyugdíjas tag látja el az ügyvezetői teendőket. Jogszerű-e, ha a társaság a nyugdíjas ügyvezetőnek a személyes közreműködése alapján kifizetett jövedelem után 5 százalék baleseti járulékot számol el? Megbízási szerződésben kell-e rögzíteni a vezetői tisztség ellátását, vagy elegendő a taggyűlési határozat? A társasági szerződés mellékszolgáltatást nem állapít meg.

Kérdés: Módosíthatja-e jogviszonyát visszamenőleg kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra egy kft. ügyvezető igazgatója, aki számára – visszamenőlegesen – május 10-étől öregségi nyugdíjat állapítottak meg? Jelenleg munkaviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket.

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?

Kérdés: Végezhet-e tagi mellékszolgáltatást az a nyugdíjas kft.-tag, aki egyben egyéni vállalkozó is?