17 cikk rendezése:
11. cikk / 17 Ellátás a dolgozó hibájából bekövetkező baleset esetén
Kérdés: Folyósíthat baleseti táppénzt a kifizetőhely annak a hegesztő munkakörben dolgozó munkavállalónak, aki 2017. június 8-án többszöri figyelmeztetés ellenére is a vaslemezeken csúszkálva játszott, egyensúlyát vesztve elesett, és eltört a keze? A munkavállaló jelenleg is keresőképtelen, az orvosi igazoláson a keresőképtelenség kódja "4", azaz egyéb baleset.
12. cikk / 17 Ellátás üzemi baleset kivizsgálása előtt
Kérdés: Hogyan járjon el a társadalombiztosítási kifizetőhely ügyintézője abban az esetben, ha a munkavédelmi ügyintéző még nem vizsgálta ki a 2017. május 27-én bekövetkezett munkabaleset üzemiségét azzal az indokkal, hogy a dolgozót még nem tudta meghallgatni? A baleset után a mentők kórházba szállították a munkavállalót, ahol 2017. június 5-ig részesült ellátásban, június 6-tól továbbra is fekvőbeteg, de már a háziorvos tartja keresőképtelen állományban. Az orvosi igazolásokon a keresőképtelenség kódja 4-es, de a kivizsgálás hiányában a baleseti táppénz nem folyósítható.
13. cikk / 17 Baleset keresőképtelenség ideje alatt
Kérdés: Milyen ellátásra lesz jogosult a továbbiakban az a saját jogú nyugdíjban részesülő munkavállaló, aki 2016. május 6-tól keresőképtelen, gyógyulása érdekében május 23-tól heti 3 alkalommal fizioterápiás kezelésre járt, június 2-án a kezelés végeztével a kezelő csúszós padlóján elesett, eltörte a lábát, ezért kórházba került, ahol meg kellett műteni? A dolgozó fekvőgipszet kapott, jelenleg is keresőképtelen, a keresőképtelenség kódja "4". A munkavállaló 2016. január 4-től áll a munkáltató alkalmazásában, munkabére havi 200 000 forint, és a keresőképtelenség első 15 napjára megkapta az előírt 15 munkanap betegszabadságot.
Valóban, a saját jogú nyugellátásban részesülő munkaviszonyban álló biztosított keresőképtelensége esetén betegszabadságra jogosult. A betegszabadság lejártát követően táppénzre nem jogosult, mert a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.
Felhívjuk a figyelmet, hogy ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a munkavállaló pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.
A dolgozó ellátásra való jogosultságához azonban figyelemmel kell lenni az Eb-tv. 52. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, mely szerint üzemi baleset az a baleset is, mely a biztosítottat a keresőképessé válásához szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Mivel a nyugdíjas munkavállalót a keresőképessé válásához szükséges kezelésen baleset érte, ezért az üzemi balesetnek minősül, s ennek következtében baleseti táppénzre válik jogosulttá.
A balesetet ki kell vizsgálni, s a kivizsgálást követően "Üzemi baleseti jegyzőkönyvben" kell rögzíteni.
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezettként a baleseti táppénz összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (2016. június hóban 28 500 forint) százötven százalékának naptári napi összegével azonos.
Valóban, a saját jogú nyugellátásban részesülő munkaviszonyban álló biztosított keresőképtelensége esetén betegszabadságra jogosult. A betegszabadság lejártát követően táppénzre nem jogosult, mert a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.
Felhívjuk a figyelmet, hogy ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a munkavállaló pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.
A dolgozó ellátásra való jogosultságához azonban figyelemmel kell lenni az Eb-tv. 52. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, mely szerint üzemi baleset az a baleset is, mely a biztosítottat a keresőképessé válásához szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Mivel a nyugdíjas munkavállalót a keresőképessé válásához szükséges kezelésen baleset érte, ezért az üzemi balesetnek minősül, s ennek következtében baleseti táppénzre válik jogosulttá.
A balesetet ki kell vizsgálni, s a kivizsgálást követően "Üzemi baleseti jegyzőkönyvben" kell rögzíteni.
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezettként a baleseti táppénz összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (2016. június hóban 28 500 forint) százötven százalékának naptári napi összegével azonos.
14. cikk / 17 Betegszabadság határozott idejű munkaviszony esetén
Kérdés: Jogosult a 15 nap betegszabadságra az a munkavállaló, akinek a határozott idejű munkaszerződése 2013. március 31-én jár le, és 2013. február 7-től keresőképtelenné vált, vagy arányosítani kell a napokat? A keresőképtelenség kódja "8".
15. cikk / 17 Ellátások kódváltás esetén
Kérdés: Hogyan kell eljárni az ellátások megállapítása során abban az esetben, ha egy dolgozó "9"-es kóddal került keresőképtelen állományba, tehát az első naptól táppénzre jogosult, és a 2012. szeptember 30-ig szóló orvosi igazoláson a keresőképtelenség kódja még "9", de 2012. október 1-jén kezdődő kórházi igazolásán a keresőképtelenség kódja már "8", és ugyanez szerepel a következő folyamatos orvosi igazoláson is, amely a keresőképesség kiírásáig szól? El kell számolni a betegszabadságot a kódváltás miatt?
16. cikk / 17 Keresőképtelenség kódjának változása
Kérdés: Meg lehet-e változtatni a keresőképtelenség kódját úgy, hogy közben a biztosított nem vált keresőképessé? Mi a teendője a kifizetőhelynek az alábbi esetben? Egy dolgozót a keresőképtelenségének intézése során elütött egy autó a villamosmegállóban. A kifizetőhely az úti balesetre tekintettel folyamatosan baleseti táppénzt folyósított. A dolgozó több hónapi keresőképtelenség után kórházba került a balesettel kapcsolatban, ahonnan "8"-as kóddal bocsátották el, és ezután a további beteglapjait a háziorvos is "8"-as kóddal állította ki. A váltás elkerülte a kifizetőhely figyelmét, ezért továbbra is baleseti táppénzt folyósítottak.
17. cikk / 17 Betegszabadság terhesség, szülés esetén
Kérdés: Miért nem jár betegszabadság a biztosított részére abban az esetben, ha terhesség vagy szülés miatt keresőképtelen? Veszélyeztetett terhesség esetén milyen szabályokat kell alkalmazni?