571 cikk rendezése:
91. cikk / 571 Egyéni vállalkozó szakképzési hozzájárulása
Kérdés: Mi alapján kell megfizetnie a szakképzési hozzájárulást a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónak, aki rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal és nincs vállalkozói kivétje?
92. cikk / 571 Rehabilitációs hozzájárulás
Kérdés: Be kell számítani a szakképzési munkaszerződéssel alkalmazott tanulót a rehabilitá-ciós-hozzájárulás-fizetési kötelezettséget eredményező átlagos statisztikai létszámba?
93. cikk / 571 Angol-magyar állampolgár foglalkoztatása
Kérdés: Hogyan kell eljárni a járulékok és a személyi jövedelemadó vonatkozásában egy angol--magyar kettős állampolgárságú személy esetében, aki életvitelszerűen Angliában él, és munkaszerződés alapján ott végez munkát egy Magyarországon bejegyzett és működő cégnek, de most szükségessé vált, hogy kb. 50 naptári napon keresztül, illetve a későbbiekben 1-1 héten keresztül Magyarországon történjen a munkavégzés? A Magyarországon töltött napok sem éves szinten, sem bármely 12 hónapra vonatkozóan nem haladnák meg a 183 napot. Arányosítani kell a jövedelmet a két ország között a munkanapoknak megfelelően, és az adókötelezettség megoszlik, vagy a munkaviszonyból származó jövedelem továbbra is Angliában adózik? Be kell jelenteni a 'T1041-es bejelentőlapon a magyar-országi munkavégzés időszakát, illetve itt kell megfizetni ebben az esetben a járulékokat?
94. cikk / 571 Japán felügyelőbizottsági tag tiszteletdíja
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik abban az esetben, ha egy japán anyacég magyarországi leányvállalata tiszteletdíjat fizet a japán állampolgárságú felügyelőbizottsági tagnak? Milyen jogviszonyt szükséges létrehozni Magyarországon, ha az érintett egyébként Japánban él, ott is dolgozik, és fizeti meg a közterheket?
95. cikk / 571 Kisadózó bt. ügyvezetője
Kérdés: Elláthatja részmunkaidőben az ügyvezetői teendőket egy kisadózó betéti társaság beltagja abban az esetben, ha a nyugdíjas kültag van bejelentve kisadózóként? Az ügyvezető másutt rendelkezik egy teljes munkaidős munkaviszonnyal.
96. cikk / 571 Szakképzési hozzájárulás
Kérdés: Helyes az a jogszabály-értelmezés, hogy 2021. július 1-jétől abban az esetben is élhet kedvezménnyel a szakképzési hozzájárulás vonatkozásában a kifizető, ha a kedvezményezett munkavállaló esetében egyébként csak 50 százalékos mértékű a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?
97. cikk / 571 Szakképző iskolai tanulók foglalkoztatása
Kérdés: Van valamilyen eltérés a tanulószerződés és a szakképzési munkaszerződés alapján foglalkoztatott tanulók társadalombiztosítási közterhei között? Egy vállalkozás rendszeresen foglalkoztat tanulószerződéses tanulókat, de szeptembertől néhányan már szakképzési munkaszerződés alapján fognak munkába állni.
98. cikk / 571 Diák szünidei foglalkoztatása
Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható egy cégnél egy 15. életévét betöltött diák, akinek havonta a 15 napot nem haladja meg a foglalkoztatása? Milyen összegű munkabért kell fizetni a részére, ha munkaviszonyban, illetve, ha alkalmi munkavállalóként történik a foglalkoztatása? Szükséges a szülői engedély abban az esetben is, ha az egyik szülő szintén a munkáltatónál dolgozik, és mindkét szülő a gyermekkel él?
99. cikk / 571 Családipótlék-jogosultság
Kérdés: Meddig jogosult a szülő családi pótlékra az idén érettségizett gyermek után, aki szeptembertől továbbtanul? Van valamilyen bejelentési kötelezettsége a szülőnek ezzel kapcsolatban?
100. cikk / 571 Szakképzési hozzájárulás alapja
Kérdés: Jól értelmezi a munkáltató a jogszabályt, amikor nem fizet szakképzési hozzájárulást az után a két munkavállalója után, akik szociális-hozzájárulásiadó-kedvezményre jogosítanak? Az egyik dolgozó a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető kedvezményre jogosítja a foglalkoztatót a minimálbér összegéig, a másik pedig a megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető kedvezményre a minimálbér kétszeresének összegéig.
