123 cikk rendezése:
31. cikk / 123 Jubileumi jutalom
Kérdés: Ki kell fizetni a munkáltatónak a 2021-es költségvetésébe be nem tervezett jubileumi jutalmat az alábbi esetben? A dolgozó a 2016-os évben létesített közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltatóval, mely jelenleg is fennáll. A jogviszony létesítésekor leadott egy közalkalmazotti igazolást, mely 5 év jogosultsági időt igazolt a jubileumi jutalom tekintetében. A közalkalmazott 2021 februárjában jelezte a munkáltatónak, hogy 2018-ban számára esedékes lett volna a jubileumi jutalom kifizetése, és a jogosultság megállapításához további 20 év közalkalmazotti jogviszonyról az igazolást bemutatta. A felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy a 2018-as évben a dolgozó valóban jogosulttá vált a 25 éves jubileumi jutalomra. Amennyiben ki kell fizetni a jutalmat, akkor a 2018. évi vagy az esedékesség napján érvényes illetményt kell figyelembe venni? Amennyiben nem a jelenlegi munkáltatónál dolgozott a közalkalmazott a 2018-as évben, követelheti-e volt (2018-as) munkáltatójától a jubileumi jutalom kifizetését, függetlenül attól, hogy a volt munkáltatónál rendelkezésre álltak-e a jogosultság igazolását alátámasztó dokumentumok a jogviszony fennállása alatt vagy sem? Köteles a volt munkáltató kifizetni a jutalmat, amennyiben csak a jogviszony megszűnését követően, a dolgozó utólag bemutatott igazolásai alapján realizálódott a jogosultság?
32. cikk / 123 Erdélyi gyermek után járó ellátások
Kérdés: Milyen feltételekkel és milyen támogatásra lehet jogosult egy Erdélyben élő magyar család a gyermekük születésével összefüggésben?
33. cikk / 123 Lakásfelújítási támogatás
Kérdés: Valóban igénybe tudja venni a lakásfelújítási támogatást az a házaspár is, akik egy örökbe fogadott gyermeket nevelnek? Mik az igénylés feltételei ebben az esetben?
34. cikk / 123 Versenytilalmi megállapodás
Kérdés: Hová fordulhat a munkáltató abban az esetben, ha a munkavállaló megsérti a verseny-tilalmi megállapodást?
35. cikk / 123 Bíróság által megítélt kártérítés
Kérdés: Hogyan alakul a társadalombiztosításijárulék-, a személyijövedelemadó- és a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha jogellenes munkaviszony-megszüntetés miatt egy volt munkavállaló részére kompenzációskár-átalányt és késedelmi kamatot kell fizetnie a munkáltatónak?
36. cikk / 123 Nagycsaládosok személygépkocsi--szerzési támogatásának megtérítése-
Kérdés: Levonható a munkabérből, illetve a társadalombiztosítási ellátásokból a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásának jogalap nélkül igényelt vagy vissza nem fizetett összege?
37. cikk / 123 Kifizetőhely tévedése
Kérdés: Kell határozatot hozni abban az esetben, ha egy 2020 áprilisában GYED-ről visszatért munkavállaló GYÁP-számfejtésénél rosszul alkalmazta a kedvezményszabályt a kifizetőhely? Sommás eljárásban jártak el, a munkavállaló kárára tévedtek, de a májusi számfejtés alkalmával a hibát felfedezték, javították, és a különbséget a munkavállalónak átutalták. Amennyiben szükséges a határozat, melyik hatóság részére kell megküldeni? A tévedésnek van valamilyen büntetésvonzata?
38. cikk / 123 Munkabérelőleg
Kérdés: Keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a munkavállalónak, ha a 6 hónapra és a minimálbér ötszörösét meg nem haladó mértékben folyósított munkabér-előleget nem a kifizetést követő hónapban, hanem pl. 5 hónap múlva kezdi levonni a munkáltató a munkabérből?
39. cikk / 123 Munkavállaló kölcsöntartozásának átvállalása
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a munkavállaló végrehajtó által megállapított kölcsöntartozásának egy részét a munkáltató elutalta a követelő cégnek? A hátralék a munkavállaló béréből havonta kerül levonásra a végrehajtó által megállapított sorrendben és összegben.
40. cikk / 123 Letiltás kamatai
Kérdés: Kötelezheti a bírósági végrehajtó a munkáltatót arra, hogy a munkavállaló bérét terhelő levonások esetén a hátralék után fizetendő kamatot saját maga számítsa ki és vonja le? A bírósági végrehajtó a határozatában egy bizonyos időpontig kiszámolta a kamat összegét, és arra hivatkozik, hogy a további időszakra a munkáltató köteles kiszámítani, és a munkavállaló béréből levonni a dolgozó tartozása utáni kamatot. Sok esetben a határozatban még a kamat mértékét sem, valamint a kamatszámítási időszakot sem határozza meg pontosan.
