Találati lista:
41. cikk / 129 Bíróság által megítélt kártérítés
Kérdés: Hogyan alakul a társadalombiztosításijárulék-, a személyijövedelemadó- és a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha jogellenes munkaviszony-megszüntetés miatt egy volt munkavállaló részére kompenzációskár-átalányt és késedelmi kamatot kell fizetnie a munkáltatónak?
42. cikk / 129 Nagycsaládosok személygépkocsi--szerzési támogatásának megtérítése-
Kérdés: Levonható a munkabérből, illetve a társadalombiztosítási ellátásokból a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásának jogalap nélkül igényelt vagy vissza nem fizetett összege?
43. cikk / 129 Kifizetőhely tévedése
Kérdés: Kell határozatot hozni abban az esetben, ha egy 2020 áprilisában GYED-ről visszatért munkavállaló GYÁP-számfejtésénél rosszul alkalmazta a kedvezményszabályt a kifizetőhely? Sommás eljárásban jártak el, a munkavállaló kárára tévedtek, de a májusi számfejtés alkalmával a hibát felfedezték, javították, és a különbséget a munkavállalónak átutalták. Amennyiben szükséges a határozat, melyik hatóság részére kell megküldeni? A tévedésnek van valamilyen büntetésvonzata?
44. cikk / 129 Munkabérelőleg
Kérdés: Keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a munkavállalónak, ha a 6 hónapra és a minimálbér ötszörösét meg nem haladó mértékben folyósított munkabér-előleget nem a kifizetést követő hónapban, hanem pl. 5 hónap múlva kezdi levonni a munkáltató a munkabérből?
45. cikk / 129 Munkavállaló kölcsöntartozásának átvállalása
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a munkavállaló végrehajtó által megállapított kölcsöntartozásának egy részét a munkáltató elutalta a követelő cégnek? A hátralék a munkavállaló béréből havonta kerül levonásra a végrehajtó által megállapított sorrendben és összegben.
46. cikk / 129 Letiltás kamatai
Kérdés: Kötelezheti a bírósági végrehajtó a munkáltatót arra, hogy a munkavállaló bérét terhelő levonások esetén a hátralék után fizetendő kamatot saját maga számítsa ki és vonja le? A bírósági végrehajtó a határozatában egy bizonyos időpontig kiszámolta a kamat összegét, és arra hivatkozik, hogy a további időszakra a munkáltató köteles kiszámítani, és a munkavállaló béréből levonni a dolgozó tartozása utáni kamatot. Sok esetben a határozatban még a kamat mértékét sem, valamint a kamatszámítási időszakot sem határozza meg pontosan.
47. cikk / 129 Babakötvény
Kérdés: Hol és milyen formában kérheti a Baba-kötvényt a külföldön élő szülő a közelmúltban született magyar állampolgárságú gyermeke után? Mindenki jogosult erre a juttatásra, vagy különleges feltételek teljesülése esetén jár?
48. cikk / 129 Munkáltatói kölcsön
Kérdés: Adhat kölcsönt a munkáltató a munkavállalójának ingatlanvásárlásra abban az esetben, ha a dolgozó a családjával jelenleg még a szüleinél lakik, és az ingatlant azért szeretné megvásárolni, hogy odaköltözzön, és állandó jelleggel, bejelentetten ott éljen?
49. cikk / 129 Utólag fizetett munkabér
Kérdés: Elhalaszthatja a munkáltató a munkavállalói bérének kifizetését abban az esetben, ha átmenetileg fizetésképtelenné vált, de 2-3 hónap múlva előreláthatólag nagyobb összegű bevételt realizál, amelyből valamennyi tartozását és a munkabéreket is ki tudja fizetni? Kell valamilyen írásbeli megállapodást kötni a munkavállalókkal ebben az esetben? Bevallhatja és fizetheti utólag, a kifizetés időpontjában a munkabéreket terhelő közterheket a cég annak érdekében, hogy ne veszítse el a köztartozásmentes adózói státuszát, vagy a bérek számfejtését és a közterhek bejelentését mindenképpen az esedékesség időpontjában kell megtenni? A munkáltató zavartalan működéséhez nagyon fontos, hogy szerepeljen a köztartozásmentes adózói adatbázisban.
50. cikk / 129 Nyugdíjas munkavállaló béren kívüli juttatása
Kérdés: Hogyan kell eljárni a munkavállaló SZÉP Kártyájára utalt, illetve ezután utalásra kerülő összeggel abban az esetben, ha 2019. április 28-ától nyugdíjasnak minősül? A dolgozó még nem kapta meg a határozatot a nyugdíjas státuszáról, de már betöltötte a korhatárt, így a munkáltató attól az időponttól a nyugdíjasokra vonatkozó szabályok alapján alkalmazza. Helyesen járt el a munkáltató, ha a dolgozó kijelentése megtörtént, az április havi munkabérét pedig megosztották az egyéni járulékok és a szociális hozzájárulási adó helyes megfizetésének érdekében?
