3125 cikk rendezése:
41. cikk / 3125 Nappali tagozatos egyetemi hallgató egyéni vállalkozó
Kérdés:
Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak az egyéni vállalkozónak, aki 2024. március 31-ig átalányadózóként folytatott tevékenységet, de megszüntette egyéni vállalkozását, amelyet 2024. szeptember 1-jétől újra el szeretne indítani? A vállalkozó ugyanettől az időponttól megkezdi felsőfokú tanulmányait nappali tagozatos egyetemi hallgatóként.
42. cikk / 3125 Átalányadózó őstermelő járuléka és táppénzalapja
Kérdés:
Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége annak az átalányadózó őstermelőnek, aki már 10 éve folytatja ezt a tevékenységet munkaviszony mellett, de a munkaviszonya 2024. július 1-jétől megszűnik? Mi lesz a táppénz alapja, ha a munkaviszonyában a munkabére havi 500 ezer forint, az őstermelői bevétele pedig 2023-ban 9 millió forint volt? Az érintett július közepétől előreláthatóan hosszabb ideig táppénzen lesz egy műtét miatt.
43. cikk / 3125 Munkaügyi iratok megőrzése
Kérdés: Szükséges megőrizni a jelenléti íveket és a bérjegyzékeket a Tny-tv. 99/A. §-ban foglalt iratmegőrzési kötelezettség teljesítése érdekében, ha az azok adattartalmával megegyező bérkartonok és távollét-nyilvántartó kartonok megőrzésre kerülnek? Ez utóbbiak lényegesen kevesebb helyet foglalnak, és a biztosítási időre, szolgálati időre, jövedelem-kereset adatokra vonatkozó adatszolgáltatás ezen iratokból maradéktalanul teljesíthető. Van mérlegelési jogosultsága a nyilvántartásra kötelezett foglalkoztatónak arra vonatkozóan, hogy mely munkaügyi iratokat őrzi meg, vagy pedig minden egyes munkaügyi iratot köteles megőrizni (abban az esetben is, ha azok adattartalma más megőrzött iratokban is fellelhető)?
44. cikk / 3125 CSED alapja áthelyezés esetén
Kérdés: Alkalmazható a kedvezményszabály a CSED megállapításakor abban az esetben, ha a munkavállaló áthelyezéssel kerül az új foglalkoztatójához egészségügyi szolgálati jogviszonyba? A kifizetőhely a minimálbér kétszeresének alapulvételével állapította meg az ellátás napi alapját.
45. cikk / 3125 Családtámogatási ellátások külföldön élő család esetén
Kérdés: Melyik tagállam lesz illetékes a családtámogatási ellátások (családi pótlék) folyósítására abban az esetben, ha az anya Magyarországon biztosított, az apa Svájcban biztosított, de az egész család Ausztriában él életvitelszerűen?
46. cikk / 3125 Jövedelem megállapítása üzletrész névérték alatt történő megvásárlása esetén
Kérdés: Helyesen állapította meg a cég az üzletrészt megvásárló tag 650.000 forintos egyéb bevételét abban az esetben, ha egy kft. magánszemély tagja megvette a másik magánszemély tag 1.500.000 forint névértékű üzletrészét 850.000 forintért? Keletkezik szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége a vásárlónak ez után a jövedelem után? Ha igen, mi lesz a közteher alapja?
47. cikk / 3125 Munkába járáshoz vásárolt Intercity-pótjegy és kerékpárjegy
Kérdés: Elszámolható az Intercity-pótjegy is annak a munkavállalónak az esetében, aki a kettő vármegyét érintő bejárását országbérlettel oldja meg? A munkáltató dönthet a pótjegy teljes összegben történő adómentes megtérítéséről? Elszámolható adómentesen a munkavállaló munkába járásához vásárolt kerékpárjegy 86 százaléka, vagy erre egyáltalán nincs lehetőség?
48. cikk / 3125 Külföldre költöző munkavállaló távmunkavégzése
Kérdés: Ki kell jelenteni a ’T1041 nyomtatványon egy magyar cég magyar állampolgárságú munkavállalóját, aki néhány hónapja kiköltözött az egész családjával Máltára, és a továbbiakban onnan végzi a munkáját távmunkában? A dolgozó még rendelkezik magyar állandó lakcímmel, de a tajkártyája már nem érvényes Magyarországon, a férje munkaviszonyban dolgozik Máltán, ő pedig egyéni vállalkozást indított, a gyermekeik ott járnak óvodába és iskolába. Ebben az esetben csak a személyi jövedelemadót kell levonni tőle, és szociális hozzájárulási adót kell fizetni utána? Milyen igazolásokat kell bekérnie a munkáltatónak ebben az esetben? Négygyermekes anyaként továbbra is jogosult az adókedvezményre? Helyesen gondolja a munkáltató, hogy családi pótlékra, és így a családi kedvezményre a továbbiakban nem jogosult a munkavállaló? Hogyan változik a fenti munkavállaló bejelentése, számfejtése, NÉTAK-kedvezménye és családi kedvezménye abban az esetben, ha eladja magyarországi ingatlanát, és nem lesz magyar állandó lakcíme sem?
49. cikk / 3125 Rokkantsági ellátásban részesülő személy felülvizsgálata
Kérdés: Kérheti a saját felülvizsgálatát egy rokkantsági ellátásban részesülő személy, akinek egyébként az életkora miatt a jogszabályok szerint már nem szükséges felülvizsgálni az egészségi állapotát?
50. cikk / 3125 Magyar munkavállaló távmunkavégzése külföldről
Kérdés: Milyen bejelentési kötelezettsége keletkezik egy magyar székhelyű cégnek, amely távmunkában szeretne foglalkoztatni egy magyar állampolgárt, aki a munkavégzési kötelezettségének nagy részét Romániában teljesítené? A munkavállaló magyar lakcímmel nem rendelkezik, és a magyar cégnek sincs telephelye vagy bármilyen más érdekeltsége Romániában. Hol keletkezik az adó- és járulékfizetési kötelezettség ebben az esetben? Milyen igazolásokat kell beszereznie a munkáltatónak a foglalkoztatásra vonatkozóan? A munkáltató annyit kiderített, hogy a 355/2007. Korm. rendelet 6. §-a értelmében bejelentést kell tennie a román hatóságoknál. A munkavállalónak vagy a munkáltatónak kell eljárnia a bejelentési, bevallási és fizetési kötelezettségek teljesítése során?
