Táppénz irányadó időszaka és időtartama

Kérdés: Mennyi ideig jogosult táppénzre, és a táppénz összegének megállapításához mi az irányadó időszak annak a 2004. április 5-étől munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2004. április 20-ától jelenleg is keresőképtelen beteg. Korábbi jogviszonyai: – 1998. március 24-től 2003. január 26-ig és – 2003. március 4-től 2004. február 9-ig tartott. – 2003. január 28-tól 2003. március 3-ig, majd – 2004. február 11-től 2004. április 4-ig munkanélküli volt.
Részlet a válaszából: […] Nem tudjuk, hogy a munka nélküli időszakban részesült-e azillető munkanélküli járadékban. Ugyanis a munkanélküli járadék folyósításánakaz időtartama meghatározza a táppénzjogosultság időtartamát, összegét ésmértékét.Bíráljuk el először úgy az esetet, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.
Kapcsolódó címkék:  

Munkavállalói részvényjuttatási program keretében juttatott értékpapírok közterhei

Kérdés: Milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettség terheli a munkavállalói részvényjuttatási program keretében ingyenesen juttatott értékpapírokat?
Részlet a válaszából: […] ...Tekintettel arra, hogy a kérdésből egyértelműen nem derülki, hogy ki a juttató, az alábbiakban idézett Adózási kérdés segíthet ajogviszony és a közteherfizetési kötelezettség pontos elbírálásában:2004/33. Adózásikérdésmunkavállalóirészvényjuttatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.
Kapcsolódó címkék:    

Iskolakezdési támogatás

Kérdés: Kell-e valamilyen közterhet fizetni az iskolakezdési támogatás címén kapott juttatás után?
Részlet a válaszából: […] ...az adómentesség értékhatárát meghaladó része, valamint amunkáltató, a bér kifizetője által a szülővel vagy házastársával fennállójogviszonyára tekintettel az említett feltételeknek nem megfelelő módon vagypénzben a gyermeknek juttatott támogatás a szülő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.
Kapcsolódó címke:

Táppénzes állomány megszakítása

Kérdés: Egy 2003. december 15-től folyamatosan keresőképtelen állományban lévő főállású munkavállaló, akinek leszázalékolása is várható, 2004. március 24-én (1 nap) szabadságot vett ki, mivel nem jelentkezett háziorvosánál csak a következő napon. Meddig jogosult táppénzre az egy nap megszakítás miatt? A munkáltatónak van-e valamilyen bejelentési kötelezettsége a háziorvos, illetve az OEP felé?
Részlet a válaszából: […] ...első 15 munkanapjára betegszabadságban részesül.Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át.Természetesen a táppénz időtartamának megállapításánál figyelembe kell venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
Kapcsolódó címke:

Betegszabadság napjai

Kérdés: Hány nap betegszabadság illeti meg a munkavállalót 2003-ban, és 2004-ben, ha 2002. április 1-jétől 2003. október 31-ig munkaviszonyban állt egy munkáltatónál, majd 2003. november 1-jétől egy új munkahelyen helyezkedett el? Az előző munkáltatójánál fennállt munkaviszonya alatt betegszabadságot nem vett igénybe. 2003. december 15-től 2004. március 7-ig keresőképtelen beteg volt, és táppénzben részesült.
Részlet a válaszából: […] ...az adott évben a korábban fennállott munkaviszonya alatt betegszabadságot vett igénybe, akkor a tárgyévben később keletkezett munkajogviszonyában csak a 15 napból még igénybe nem vett betegszabadságra jogosult.Ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig a 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
Kapcsolódó címke:

GYES-ről visszatérő közalkalmazott szabadsága

Kérdés: Hány nap szabadság illeti meg a GYES-ről visszatérő pedagógust, aki 2001. szeptember 1-jétől táppénzes állományban volt, 2001. december 25-től szülési szabadságon, ezt követően GYED-en, majd GYES-en volt? Várható munkába állása 2004. december 27., és 2001. évben megkapta az alap- és pótszabadságot is.
Részlet a válaszából: […] ...életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából.Az Mt. 130. § (1) bekezdése értelmében a közalkalmazottat minden közalkalmazotti jogviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll.A Kjt. 57. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
Kapcsolódó címke:

1951-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Jogosult lesz-e 2008-ban nyugellátásra az az 1951-ben született nő, aki jelenleg 32 év munkaviszonnyal rendelkezik és egy gyermeket szült? Ha a továbbiakban is folyamatosan dolgozik, akkor a szülés miatti kedvezmény nélkül 36 év munkaviszonya lesz 2008-ban. Ha elmehet 2008-ban nyugdíjba, de nem megy, elveszíti a gyermek után járó kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] ...előrehozott öregségi nyugdíjra legkorábban 2008-ban jogosult, amennyiben 38 év szolgálati idővel rendelkezik. Ha a kérdező biztosítási jogviszonya 2008-ig folyamatosan fennáll, akkor a megszerzett szolgálati ideje és a gyermekkedvezmény figyelembevételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
Kapcsolódó címke:

1947-ben született nő nyugellátása

Kérdés: 1947-ben született nő elmehet-e 38 éves szolgálati ideje és két gyermek szülése alapján 57 vagy 58 éves korában nyugdíjba? Ha a munkáltatója vállalja, hogy 62 éves koráig fizeti a szükséges járulékokat, ezt hogyan és milyen formában teheti meg, és hogyan hat ez a munkavállaló nyugdíjára? Mi lesz a járulékok alapja és mértéke? Ha időközben a dolgozó máshol helyezkedik el, megszűnik-e az előző munkáltató járulékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége továbbra is fennáll. A foglalkoztató járulékfizetési kötelezettsége addig áll fenn, amíg a biztosított jogviszonya fennáll. A jogviszony megszűnésével a járulékfizetési kötelezettség is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
Kapcsolódó címke:

"Napszámosok" foglalkoztatása

Kérdés: Kell-e az APEH-tól adószámot, illetve a tb-től törzsszámot kérni, és ha igen, milyen tevékenységre abban az esetben, ha egy magánszemély a tulajdonát képező ingatlan felújítására, illetve a ház körüli tevékenység ellátására két magánszemély segítségét veszi igénybe? A két személy e feladatot kb. havi 40 órában végzi, de egyéb munkahellyel nem rendelkeznek, bérezésük bruttó 15 900 forint. A magánszemély ugyanolyan munkaszerződést köteles-e kötni, mintha vállalkozó volna? Kell-e közterheket fizetni, illetve van-e adatszolgáltatási kötelezettség az OEP, illetve az APEH felé?
Részlet a válaszából: […] ...előírt kötelezettség terheli.A következő lehetőség, hogy az érintett munkavállalókat nem munkaviszony, hanem vállalkozási jellegű jogviszony keretében foglalkoztatja – az erre vonatkozó szerződést szóban is meg lehet kötni –, és a részükre kifizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
Kapcsolódó címke:

Többségi tulajdonos ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Kft.-ügyvezető díjazásával kapcsolatban mi a jogszabályi helye annak a megállapításnak, hogy az 50 százaléknál nagyobb tulajdoni részesedéssel rendelkező ügyvezető csak társas vállalkozóként láthatja el az ügyvezetői teendőket? A Gt. 30. § (3) bekezdése szerint csak munkaviszony vagy megbízási jogviszony lehetséges, a tagi jogviszony lehetőségét nem sorolja fel.
Részlet a válaszából: […] ...Gt. 30. § (3) bekezdése valóban nem említi a választott tisztségviselő tagi jogviszonyát, azonban az APEH – egyes szaktárcákkal egyeztetett – álláspontja szerint a Gt. hivatkozott rendelkezése nem alkalmazható a kft. többségi tulajdonos ügyvezetőjére....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
Kapcsolódó címke:
1
…
384
385
386
…
427