Folyamatos biztosítási idő és az e-TB-kiskönyv adatai

Kérdés: Egy munkavállaló 2026. január 5-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában. Az e-TB-kiskönyvben korábbi biztosítási jogviszonyairól és egyéb időszakairól a következő adatok szerepelnek:
– munkaviszony: 2023. szeptember 1. – 2024. január 31.;
– munkaviszony: 2024. február 12. – 2024. július 31.;
– egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése: 2024. szeptember 15. – 2024. szeptember 22.;
– munkaviszony: 2024. szeptember 23. – 2024. október 11.;
– egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése: 2024. október 31. – 2025. február 23.;
– munkaviszony 2025. február 24. – 2025. május 10.;
– egyéni vállalkozói jogviszony: 2025. január 24. – 2026. január 4.;
– munkaviszony: 2026. január 5-től jelenleg is fennáll.
Mely időponttól tekinthető folyamatosnak a munkavállaló biztosítási ideje? Biztosításban töltött időnek minősül az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének időszaka, illetve az egyéni vállalkozói jogviszony? Elegendő az e-TB-kiskönyvben szereplő adatok lekérdezése az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony igazolásához, vagy szükséges további igazolást, dokumentumot is bekérni a munkavállalótól?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 48/A. §-ának (1) bekezdése értelmében a biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 1.

Árvaellátás

Kérdés: Jogosult továbbra is az árvaellátásra a gyermek, ha befejezte a középiskolát, és szeptembertől várhatóan főiskolára fog járni nappali tagozaton?
Részlet a válaszából: […] Igen, továbbra is jár az árvaellátás, ha az árva a középiskola befejezése után a tanulmányait egy felsőoktatási intézmény (főiskola vagy egyetem) nappali tagozatán folytatja. Az árvaellátás a gyermek 16. életévének betöltése után is a tanulmányok tartamára, de legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.
Kapcsolódó címke:

Igazolás a biztosítotti bejelentésről

Kérdés: Kiváltja a Tbj-tv. 66. §-ának (4) bekezdésében előírt igazolást a munkavállalónak átadott munkaszerződés, amely a Tbj-tv. 74. §-ának (3) bekezdése értelmében a nyilvántartásba vételét igazolja?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 74. §-ának (1) bekezdése értelmében a foglalkoztató a tevékenységében személyesen közreműködő biztosított személyek adatait oly módon köteles nyilvántartásba venni, és erről a magánszemélynek igazolást adni, hogy abból a törvényben előírt adatok a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.

Külföldi művészek szerzői jogdíja

Kérdés: Külföldi művész magánszemélyek (Magyarországgal kettős adóztatást kizáró egyezménnyel rendelkező, illetve nem rendelkező országokban élők) szellemi termékeik felhasználásából származó szerzői jogdíját egy magyarországi székhelyű, Magyarországon tevékenykedő ügykezelő alapítvány szedi be a felhasználóktól. A jogdíjra jogosult magánszemélyek között vannak aktív korú, saját országukban biztosítási jogviszonnyal rendelkezők, illetve nem rendelkezők, adószámos magánszemélyek, nyugdíjasok, örökösök is. A biztosítotti jogviszony igazolására az ügykezelő alapítvány A1 igazolást kér a művészektől az adózás rendjének megállapítása érdekében, ami többször problémát okoz. Közösségen belüli országokban élőktől csak és kizárólag A1 igazolás fogadható el, vagy más biztosítotti jogviszonyra vonatkozó igazolással is élhetnek? Közösségen kívüli országokban élők esetében elfogadható valamilyen más igazolás az A1 igazolással egyenértékűként? Saját államukban nyugdíjas személyek esetén mi az elfogadható igazolás módja? A havi '08-as járulékbevalláson kiket kell szerepeltetnie az alapítványnak? Csak azokat a külföldi személyeket, akiknek a jogdíját valamilyen adó terheli, vagy azokat is, akiktől semmilyen levonás nem történik?
Részlet a válaszából: […] A szellemi termék felhasználásából eredő szerzői jogdíjból származó jövedelem az eredeti jogosult jövedelemszerző esetén önálló tevékenységből származó jövedelemnek, míg nem eredeti jogosult, például örökös esetén egyéb tevékenységből származó jövedelemnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.
Kapcsolódó címkék:  

EU-ban biztosított személy osztaléka, árfolyamnyeresége

Kérdés: Alkalmazható a Szocho-tv. 5. §-ának (4) bekezdése alapján a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendelkezések hatálya alá tartozó, másik tagállamban vagy az Európai Unió Intézményei által biztosított személy jövedelme után fennálló szociálishozzájárulásiadó-mentesség a természetes személy által megszerzett osztalékból, illetve árfolyamnyereségből származó jövedelmekre is abban az esetben, ha az érintett a Németországban fennálló biztosítási jogviszonyát igazolással igazolja?
Részlet a válaszából: […] Igen. A kérdésben említett – Szocho-tv. 5. §-ának (4) bekezdése szerinti – mentesség valamennyi adóalap tekintetében alkalmazandó, tehát a más EGT-tagállamban biztosított (és ezt az A1-es igazolással igazoló) személy jövedelmét nem terheli szociális hozzájárulási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Nyugdíj igénylése

Kérdés: Mit kell tennie a nyugellátás megállapítása érdekében annak a személynek, aki decemberben betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt? Milyen igazolásokat kell benyújtani, illetve hogyan nyújtható be a kérelem?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíj megállapításával kapcsolatban az első fontos tudnivaló, hogy a nyugdíj legkorábban attól a naptól állapítható meg, amelytől valamennyi jogosultsági feltétel teljesült. Vagyis a kérelmező betöltötte a nyugdíjkorhatárát, és szerzett a résznyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Szolgálati idő igazolása

Kérdés: Beszámítható a szolgálati időbe a munkaviszony, ha azt csak a tb-kiskönyvvel tudja igazolni a magánszemély?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 43. §-ának (2) bekezdése szerint a szolgálati időt a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartása alapján kell számításba venni. Ha a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartása nem tartalmazza az elismerni kívánt szolgálati időt, azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 22.
Kapcsolódó címke:

1957-ben született személy

Kérdés: Mikor lesz jogosult öregségi nyugdíjra egy 1957-ben született személy?
Részlet a válaszából: […] Az 1957-ben született személyek öregségi nyugdíjkorhatára a betöltött 65. életév. Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor az öregségi nyugdíjat abban az esetben lehet megállapítani, ha a kérelmező az öregségi résznyugdíjhoz legalább 15 év, a teljes nyugdíjhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.
Kapcsolódó címke:

Megbízott biztosítási jogviszonya

Kérdés: A Társadalombiztosítási Levelek 407. számában megjelent 6957. számú cikknek – amely a megbízott biztosítási kötelezettségéről szól – az utolsó bekezdésében foglaltakkal kapcsolatban kérdezem, hogy ha a megbízottunk a cégünknél egy főállásban foglalkoztatott dolgozónk, aki más feladatra kapott megbízást, akkor az ő esetében automatikusan mentesülünk a T1041-es bejelentéstől?
Részlet a válaszából: […] Ha ugyanazon cégen belül egy, már főfoglalkozású munkaviszony keretében biztosítottként foglalkoztatott személlyel létesít a foglalkoztató egyidejűleg eseti jelleggel megbízási jogviszonyt, és teljesít alkalomszerűen kifizetést, akkor értelemszerűen nincs szükség az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 30.
Kapcsolódó címke:

Rokkantsági ellátásban részesülő személy öregségi nyugdíja

Kérdés: Igénybe veheti az öregségi nyugdíjat az a személy, aki novemberben betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt, és jelenleg rokkantsági nyugdíjasként dolgozik?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a kérdés megválaszolását egy pontosítással. Az érintett személy valószínűleg rokkantsági ellátásra gondol, amikor rokkantsági nyugdíjat említ, ugyanis ez utóbbi 2012. január 1-jével megszűnt. Öregségi nyugdíjra a rokkantsági ellátásban részesülő személy is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 5.
1
2
3
4