Többes jogviszonyú kft.-tagok biztosítása

Kérdés: Helyesen jár el az a 3 tagú kft., amelynek két 40-40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa, illetve 1 fő 20 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja is személyesen munkát végez a cégben, a két 40 százalékos tulajdonos az ügyvezetést is ellátja, de a cégben semmilyen közterhet nem fizetnek, mert mindhárom tulajdonos főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozóként fizeti meg a közterheket? A tulajdonosok egyéb jogviszonnyal nem rendelkeznek. Kell benyújtani '08-as bevallást ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A többes jogviszonyban álló vállalkozók társadalombiztosítási jogállásának elbírálása, a járulék és egyéb közterhek megállapítása a legtöbb esetben fejtörést okoz az érintetteknek. Különösen akkor, ha – mint jelen esetben is – több jogszabály alapján kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Minimumjárulék-fizetési kötelezettség

Kérdés: 2020. július 1-jétől vagy szeptember 1-jétől kell alkalmazni a minimumjárulék-fizetési kötelezettséget a munkaviszonyban álló munkavállalók esetében?
Részlet a válaszából: […] A 2020. évi LXXVI. tv. 143. §-ának (7) bekezdése módosította a Tbj-tv. idevágó 104. §-át. A módosítás értelmében a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Felszolgálási díj II.

Kérdés: Hogyan kell megfizetni a közterheket, illetve hogyan kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési járulékot fizetni a felszolgálási díj után 2020. július 1-jétől? A szociális hozzájárulási adóval kapcsolatban különösen nagy a bizonytalanság, a különféle fórumokon különböző álláspontok hangzanak el.
Részlet a válaszából: […] A 2020. július 1. napjától hatályos új Tbj-tv. 27. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a felszolgálási díj járulékalapot képező jövedelemnek fog minősülni, mely után már nem a foglalkoztató fog – a foglalkoztatott helyett – 15 százalékos mértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Juttatás munkaviszony megszűnése után

Kérdés: Milyen lehetőség van a munkaviszony megszűnése után a volt alkalmazott részére megállapított prémium, bónusz kifizetésére? A dolgozó munkaviszonya közös megegyezéssel 2020. május 15-én szűnt meg, viszont egészen augusztus 15-ig még segít a volt munkáltatójának szerződések megkötésében, így az aláírt szerződések után kapja az eddigi bónuszokat.
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszűnésével, azaz 2020. május 15-én a munkavállaló jogviszonya megszűnik a vállalkozásnál. Természetesen elképzelhető, hogy a korábbi munkavégzésére tekintettel a jogviszony megszűnése után is számfejtenek a dolgozó részére prémiumot, jutalékot vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Minimálbér, garantált bérminimum

Kérdés: A minimálbér vagy a garantált bérminimum alkalmazandó egy általános irodai adminisztrátor munkakörben foglalkoztatott munkavállaló után abban az esetben, ha a munkavállaló semmilyen szakképzettséggel nem rendelkezik, csak az általános iskolát fejezte be? A minimálbér vagy a garantált bérminimum 30 százaléka alapján kell megfizetni a járulékokat 2020. július 1. után egy részmunkaidőben foglalkoztatott mérlegképes könyvelő munkavállaló után, aki egy másik cégben heti 36 órás munkaviszonyára tekintettel a garantált bérminimumot kapja? A munkavállaló részmunkaideje nem éri el a teljes munkaidő 30 százalékát. A dolgozó munkabéréből kell levonni a többletjárulékot abban az esetben, ha az egyébként nem éri el a minimumként meghatározott összeget az alacsony munkaidő miatt, vagy ez a munkáltató kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A kormányrendelet úgy határozza meg a garantált bérminimum feltételét, hogy a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére jár alapbérként a megállapított garantált bérminimum. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Keresetkiegészítés csecsemőgondozási díjhoz

Kérdés: Figyelembe vehető az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás megállapítása során a számítási időszakot meghaladóan teljesített díjazás egy közalkalmazott jogállású munkavállaló esetében, aki a teljesítésigazolását követően a számítási időszakot meghaladóan részesült jövedelemkifizetésben? Módosítható a 08 jelű bevallás az eljárás során a kedvezőbb összegű csecsemőgondozási díj folyósítása érdekében? A dolgozó a számára elrendelt egyszeri többletfeladatot munkaköre ellátásával párhuzamosan, külön díjazás ellenében határidőben elvégezte. A dolgozó már több mint 10 éve áll jelenlegi foglalkoztatója alkalmazásában.
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 77. §-ának (1) bekezdése alapján a közalkalmazottat a munkáltató meghatározott munkateljesítmény eléréséért, illetve átmeneti többletfeladatok – ide nem értve az átirányítást – teljesítéséért a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Ügyvezetés munkaviszony mellett

Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt tekintsük át az április 1-jét megelőző társadalombiztosítási jogállásokat.A tulajdonos ügyvezető ügyvezetői státuszára tekintettel a Tbj-tv. 4. §-ának d) pontja értelmében ugyanis társas vállalkozónak minősült. Ugyanakkor a havi minimális adó- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése

Kérdés: Milyen gazdaságvédelmi intézkedéseket hozott a kormány a veszélyhelyzetre tekintettel annak érdekében, hogy a kisvállalkozások nehéz helyzetét segítse?
Részlet a válaszából: […] A 61/2020. Korm. rendelkezés a legnehezebb helyzetben lévő ágazatok számára azonnali és lényeges enyhítő intézkedéseket vezetett be a jövedelmekkel kapcsolatos közterhek tekintetében.Az alábbiakban leírt rendelkezések a következő TEÁOR- és TESZOR-számmal azonosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Munkavállaló foglalkoztatása szülési szabadság alatt

Kérdés: Foglalkoztathatja havonta néhány napban egyszerűsített foglalkoztatás keretében egy kft. a munkaviszonyban álló alkalmazottját, aki jelenleg szülési szabadságon van, és CSED-ben részesül, anélkül hogy elveszítse az ellátásra való jogosultságát? Amennyiben ez az eljárás nem megoldható, van valamilyen egyéb lehetőség, tekintettel arra, hogy a munkáltatónak nagy szüksége lenne a dolgozó munkájára?
Részlet a válaszából: […] Ez több okból sem lehetséges. Az Eb-tv. 41. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak, ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra járuléktartozás esetén

Kérdés: Jogosult egészségügyi szolgáltatásra egy kft. tulajdonos-ügyvezetője abban az esetben, ha a cégben főfoglalkozású tagi jogviszonyban van bejelentve, a bevallásokat minden hónapban határidőre megküldték, de a közterhek megfizetése átmeneti likviditási problémák miatt már hónapok óta késik? Az ügyvezető egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik. Hogyan tudná rendezni a társaság a jövedelmekkel kapcsolatos közterhek befizetését, ha a bankszámláján jelenleg inkasszó van, és az egyéb közteherszámláin (áfa, tao) is magas összegű a tartozás, amelyeket még néhány hónapig biztosan nem tud megfizetni? Rendeződhetne az érintett biztosítási jogviszonya, ha elindítaná a már régóta tervezett egyéni vállalkozását, és a továbbiakban főfoglalkozású egyéni vállalkozóként fizetné meg a minimális közterheket?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. rendelkezései értelmében az ügyvezető munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el a tevékenységét. Amennyiben a megbízási jogviszonyt választja, és a cégben társas vállalkozóként egyébként nem biztosított, akkor az ügyvezetői megbízása alapján társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.
1
5
6
7
50