Magántáncos foglalkoztatása

Kérdés: Milyen jogviszony keretében foglalkoztatható az a táncos, akit egy étteremben napi egy órában a vendégek szórakoztatására szeretnének alkalmazni? A táncosnak semmilyen biztosítással járó jogviszonya nincs, ezért ebben a jogviszonyában szeretne biztosítottá válni.
Részlet az állásfoglalásából: […] A táncos foglalkoztatása megvalósulhat munkaviszony és megbízási jogviszony keretében egyaránt. Munkaviszony esetén biztosítása minden további feltétel nélkül létrejön, természetesen az Mt. szabályainak – pl. a munkabér legkisebb összegére vonatkozó – betartása mellett....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. október 26.
Kapcsolódó címke:

Evaalany betéti társaság közterhei

Kérdés: Egy orvosi szaktanácsadással, illetve egyetemi oktatással foglalkozó kétszemélyes betéti társaság beltagja és kültagja egyaránt heti 36 órát meghaladóan foglalkoztatott főorvosként egy kórházban. A társaság az Eva-tv. hatálya alá tartozik. Kötelesek-e a tagok havonta az 53 ezer forint összegű minimálbért kivenni, és ez után szja-t, illetve járulékot fizetni? Jelenleg a tagok osztalékként veszik ki a jövedelmet, és ez után evaalanyként adóznak, egyéb jövedelmet nem vesznek fel. Mi a helyes megoldás?
Részlet az állásfoglalásából: […] Betéti társaság személyesen munkát végző tagjairól, azaz társas vállalkozókról van szó, akikről azt is tudjuk, hogy nem minősülnek kiegészítő tevékenységet folytatónak (nem nyugdíjasok), viszont rendelkeznek heti 36 órát elérő foglalkoztatással.A heti 36 órát elérő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. október 12.
Kapcsolódó címke:

"Képzési támogatás" utáni közterhek

Kérdés: Egy kft. a tevékenységéhez betanított munkásokat (varrónő) szeretne alkalmazni. A betanítást ő maga végzi el. Képzetlen, de nem munka nélküli személyeket szervez be, akikkel a sikeres betanulás után munkaszerződést köt. A képzés 2 hétig tartó idejére képzési támogatást nyújt a résztvevőknek napi 2000 forint összegben. Milyen közterheket kell kifizetni ez után a juttatás után?
Részlet az állásfoglalásából: […] Köztehermentesen a leírt konstrukcióban "támogatás" nem nyújtható. A kft. szabálytalanul jár el, amikor a munkások betanítását munkaszerződés megkötése nélkül, munkaviszonyon kívül akarja megoldani. A munkások betanulása, a betanításuk ideje része a munkaviszonyuknak, erre...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. október 12.
Kapcsolódó címke:

Özvegyi nyugdíjas társasági tag jogviszonya

Kérdés: Hosszú ideje özvegyi nyugdíjban részesülő, 1942-ben született nő 2000-ben társaságot alapított, ahol személyesen közreműködve ügyvezetőként dolgozik. Tekinthető-e kiegészítő tevékenységet folytatónak a társasági tag, és milyen járulékokat kell fizetni utána abban az esetben, ha vesz fel jövedelmet, illetve ha nem?
Részlet az állásfoglalásából: […] Kiegészítő tevékenységet folytatónak az özvegyi nyugdíjban részesülő társas vállalkozó akkor minősül, ha a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte. [Tbj-tv. 4. § e) pontja.] Az 1942-ben született nő öregséginyugdíj-korhatára az 57. betöltött életév,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. október 12.

Nyugdíjas társas vállalkozónak adott étkezési utalvány közterhei

Kérdés: A 44 százalékos személyi jövedelemadó mellett milyen járulékokat kell vonni, illetve fizetni a társaságnak egy nyugdíjas társas vállalkozó részére adott étkezési utalvány értéke után?
Részlet az állásfoglalásából: […] Valóban, a társas vállalkozás által a társas vállalkozónak adott étkezési utalvány – tekintve, hogy az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.17. alpontjában meghatározott havi 3500 forintig terjedő adómentes határ csak a munkaviszonyban álló dolgozó esetében vehető figyelembe –...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. szeptember 14.
Kapcsolódó címkék:  

Tételes eho fizetése

Kérdés: A kft. egy többségi tulajdonnal rendelkező tagja tagi jogviszony keretében fizeti a járulékokat a jövedelemkivét alapján. Egy másik kft., ahol nem tag, megbízza az ügyvezetői teendők, így a munkáltatói jogok gyakorlásával, amiért jövedelmet nem vesz fel. Hogyan rendezi járulékait? Hol kell fizetni utána a tételes eho-t?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben szereplő munkavállaló után a tulajdonában lévő kft.-ben – mint társas vállalkozó után – a személyes közreműködésére tekintettel kiosztott járulékalapot képező jövedelem, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. szeptember 14.
Kapcsolódó címkék:  

Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Hogyan kell a járulékokat levonni, bevallani és megfizetni abban az esetben, ha egy dolgozó 2003. január 20-án megszűnt munkaviszonya alapján a bíróság a részére végkielégítést, felmentési időre járó munkabért, valamint a 2002. november 1-jétől 2003. január 20-ig tartó időszakra járó munkabért ítélt meg, melynek kifizetésére 2004-ben került sor?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tbj-tv. 18. § (5) bekezdése alapján a járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. Ez azt jelenti, hogy a bíróság által megítélt, 2004-ben kifizetett elmaradt összegekből a biztosítottat terhelő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. szeptember 14.

Nyugdíjba vonuló dolgozó járandóságának elszámolása

Kérdés: Hogyan történik a járulékok levonása és bevallása abban az esetben, ha egy 2005 májusában nyugdíjba vonuló dolgozóval a cég vezetése megegyezik, hogy utolsó munkanapján, 2004. december 31-én a 2005. május 31-ig járó összes járandóságát elszámolja és a munkavégzés alól felmenti?
Részlet az állásfoglalásából: […] A probléma megoldására két jogszabályi hely ad eligazítást.A Tbj-tv. 18. § (5) bekezdése arról rendelkezik, hogy a járulékokat a kifizetéskor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni.Ennek megfelelően a 2004 decemberében kifizetésre kerülő díjazást 29...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. szeptember 14.
Kapcsolódó címke:

Nappali tagozatos hallgató jogviszonya

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettségek keletkeznek egy kft. nappali tagozatos főiskolai hallgató tagja után, aki személyes közreműködésért nem vesz fel jövedelmet?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben szereplő tag vonatkozásában – tekintve, hogy jövedelemben nem részesül – legfeljebb a társadalombiztosítással összefüggésben vetődhet fel közteher fizetésének lehetősége. Ennek eldöntése érdekében mindenekelőtt az érintett társadalombiztosítási...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. augusztus 31.

Tanulószerződéssel nem rendelkező tanulók foglalkoztatása

Kérdés: Egy cég egy szakképző iskolával kötött megállapodás alapján szorgalmi időben 3 napos gyakorlati képzést tart tanulószerződéssel nem rendelkező szakképző iskolai tanulók részére. A tanév végén ugyanezek a tanulók összefüggő nyári szakmai gyakorlatukat is itt töltik. Milyen díjazás illeti meg őket ezekre az időszakokra? Milyen közterheket kell fizetni, ha a nyári gyakorlat idejére havi 18 000 forint összegű díjazást kapnak a diákok?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól a 4/2002. OM rendelet intézkedik.Ennek rendelkezései szerint, ha a szakképző iskola tanulószerződéssel nem rendelkező tanulóval létesít tanulói jogviszonyt, akkor a szorgalmi idő befejezését követő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. augusztus 31.
Kapcsolódó címke:
1
…
42
43
44
…
52