Találati lista:
101. cikk / 1191 Osztalék szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Milyen összeg vehető figyelembe az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjának meghatározásánál egy kft. tulajdonosa esetében, aki heti egyórás munkaviszony keretében, havi 20.000 forintért látja el az ügyvezetői teendőket?
102. cikk / 1191 Találmányi díj járuléka
Kérdés: Kell járulékot vonni a munkaviszonyban álló dolgozó részére fizetett találmányi díjból? A munkavállaló a munkabérén felül, találmányidíj-szerződés alapján részesül a kifizetésben.
103. cikk / 1191 Nyugdíj összege utólag kifizetett járandóság esetén
Kérdés: Befolyásolja a már megállapított nyugdíj összegét, ha a jogosult részére utólag nagy összegű elmaradt járandóságot fizetett ki a volt munkáltatója? A kifizetésre a bíróság kötelezte a munkáltatót, mert a munkaviszony nyugdíjazásra tekintettel történő megszüntetése során nem fizette ki a munkavállalónak járó munkabért és egyéb juttatásokat.
104. cikk / 1191 Mezőgazdasági őstermelő közterhei
Kérdés: Hogyan alakul 2023-ban a járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége annak az őstermelőnek, aki 2022. évben végig rendelkezett egy 36 órát elérő munkaviszonnyal, amely 2023. augusztus hónapban megszűnt, és ezután 2023. október 19. napjáig álláskeresési járadékban részesült? Milyen időponttal kell beadni az '58-as bevallást?
105. cikk / 1191 Egyéni vállalkozó minimumjáruléka
Kérdés: Mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól az egyéni vállalkozó abban az esetben, amennyiben részmunkaidős – heti 20 órás – munkaviszonyban áll, de egyébként a keresete meghaladja a garantált bérminimumot, tehát teljes szolgálati időt szerez?
106. cikk / 1191 Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Mi lesz a járulékalapja annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki 2023. szeptember 30-ig főállású volt, bevételt nem realizált, így a garantált bérminimum alapján teljesítette a járulékfizetést, október 1-jétől munkaviszonyban áll, és a IV. negyedévben 10 millió forint vállalkozói bevételt szerez, amiből 6 millió forint a jövedelem?
107. cikk / 1191 Külföldi ügyvezetők bejelentése
Kérdés: Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
108. cikk / 1191 Szolgálati járandóságban részesülő munkavállalók SZÉP-kártya-juttatása
Kérdés: Adhat a 100 százalékban állami tulajdonban lévő kereskedelmi szolgáltató tevékenységet végző munkáltató a cafeteriaszabályzatban meghatározott éves bruttó 200.000 forint/fő összegű SZÉP-kártya-juttatáson felül további 200.000 forint/fő összeget a szolgálati járandóságban részesülő munkavállalói részére abban az esetben, ha ezzel átlépik a Keny-tv. 11. §-ában meghatározott kereseti korlátot? A munkáltatónál érvényben lévő cafeteriaszabályzat szerint a választható juttatások összege minden munkavállaló esetében bruttó 200.000 forint, amely a munkáltató közterheit is tartalmazza, és ebben az évben kizárólag SZÉP-kártya választható.
109. cikk / 1191 Keresőképtelen átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége
Kérdés: Miként alakul annak a biztosítások közvetítésével foglalkozó átalányadózó egyéni vállalkozónak a járulékfizetési kötelezettsége, aki 2023. július 6-tól keresőképtelen, de jelenleg is érkezik bevétele? A vállalkozó jövedelme ezzel a bevétellel érte el az adómentes részt.
110. cikk / 1191 Szolgálati járandóságban részesülő őstermelő
Kérdés: Beleszámít a minimálbér tizennyolcszoros összegébe az őstermelői bevétel egy szolgálati járandóságban részesülő mezőgazdasági őstermelő esetében?
