Találati lista:
431. cikk / 1272 Munkavégzés több EGT-tagállamban
Kérdés: Hogyan alakul a magyarországi biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége egy magyar kft. társas vállalkozói jogviszonyban lévő ügyvezetőjének, aki a cég németországi fióktelepénél 4 órás munkaviszonyban bejelentésre került, de Magyarországon is szeretne jövedelmet kivenni a vállalkozásból?
432. cikk / 1272 Külföldön született gyermek után járó ellátások
Kérdés: Hogyan kaphatja meg a magyar szülők gyermeke a tajkártyát abban az esetben, ha egy másik EGT-tagállamban született, mert az édesanya 2018. március 1-jétől ott vállalt munkát, és a gyermek születéséig, 2018. november 7-ig folyamatosan dolgozott? Jogosult lesz az édesanya CSED-re és GYED-re Magyarországon, ha 2018. február 28-ig rendelkezett magyar biztosítási jogviszonnyal? Amennyiben igen, hogyan kell igényelnie az ellátásokat?
433. cikk / 1272 Külföldi életjáradékban részesülő személy öregségi nyugdíja
Kérdés: Jogosult lesz öregségi nyugdíjra az a magyar állampolgárságú személy, aki 20 év szolgálati időt szerzett Magyarországon, utána pedig Franciaországban dolgozott, ahol munkahelyi baleset érte, amelyre tekintettel jelenleg életjáradékot kap 600 euró összegben? Folyósítható egyszerre a francia életjáradék és a magyar nyugdíj?
434. cikk / 1272 Jogviszony bejelentésének ellenőrzése
Kérdés: Hogyan tudja ellenőrizni egy munka-viszonyban álló magánszemély, hogy a foglalkoztatója bejelentette, illetve hogy megfizette utána a kötelező közterheket? Lehetséges az, hogy a cég nem tesz eleget a kötelezettségeinek, és a munkavállaló emiatt nem lesz jogosult orvosi ellátásra?
435. cikk / 1272 Tartósan álláskereső személy foglalkoztatása
Kérdés: Jogosult valamilyen kedvezményre a munkáltató abban az esetben, ha 2018. november 15-től tartósan álláskereső munkavállalót kíván foglalkoztatni? Amennyiben igen, akkor milyen feltételekkel vehető igénybe a kedvezmény?
436. cikk / 1272 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
437. cikk / 1272 Örökbe fogadó szülő szülési szabadsága
Kérdés: Megilleti a szülési szabadság a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló örökbe fogadó szülőt?
438. cikk / 1272 Kivételes rokkantsági ellátás
Kérdés: Hogyan vehető igénybe a kivételes rokkantsági ellátás?
439. cikk / 1272 Sajátos nevelési igényű gyermek családi pótléka
Kérdés: Valóban jogosult magasabb összegű családi pótlékra a szülő az után a gyermek után, aki tanulási nehézségekkel küzd, és emiatt már tanácsadóhoz is kellett vinni?
440. cikk / 1272 Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatónak abban az esetben, ha egy több év óta teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2017. december-2018. január hónapokban 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, 2018 márciusától pedig keresőképtelen, de a hosszú fizetés nélküli szabadság miatt csak 2018. május 28-ig volt jogosult táppénzre? A munkavállaló nem tud munkát végezni, kórházi, illetve háziorvosi igazolással is alá tudja támasztani a keresőképtelenség tényét, de semmilyen ellátásra nem jogosult. Fennáll ebben az esetben a biztosítási jogviszony, vagy fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
