Találati lista:
1. cikk / 1619 Többes jogviszonyú kisadózó vállalkozó
Kérdés: Hogyan érinti az egyéni vállalkozó kisadózói jogviszonyát, ha az édesapjától örökölt egy egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot, amelyben az ügyvezetést heti 2 órás munkaviszonyban látja el a minimálbér arányos részének megfelelő munkabér ellenében, és emellett egy betéti társaságban rendelkezik egy heti 20 órás munkaviszonnyal is? Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kft.-ben a heti kétórás munkaviszony alapján?
2. cikk / 1619 Munkabérletiltás tartós megbízás esetében
Kérdés: A munkavállaló munkabérét munkabérletiltás terheli. Befejezése, kielégítése annak nagyságrendje miatt hosszú ideig nem várható. A jövő évtől meghatározott elkülönült feladatellátás érdekében tartós megbízási szerződést kíván kötni vele jelenlegi foglalkoztatója. Ki kell terjeszteni a letiltást a tartós megbízási díjra akkor is, ha a végrehajtó erre az új jogviszonytípusra nem adott ki végrehajtást?
3. cikk / 1619 Kedvezményszabály
Kérdés: Alkalmazható a következő gyermek esetén az édesanyánál a kedvezményszabály abban az esetben, ha jelenleg az édesapa veszi igénybe a gyermekgondozási díjat?
4. cikk / 1619 Igénylő nyilatkozata GYES-igénylés esetén
Kérdés: Jogosult bekérni a társadalombiztosítási kifizetőhely a GYES lemondásáról/megszüntetéséről szóló határozatot a dolgozótól, illetve a GYES-ellátást folyósító szervtől abban az esetben, ha egy munkavállaló édesapaként GYED-et igényel gyermekére tekintettel, aki után korábban 168 napig az édesanya GYES-ben részesült? A kifizetőhely tájékoztatta a dolgozót, hogy az édesanyának le kell mondania a GYES-ről annak érdekében, hogy az apa megkaphassa a GYED-et. Szükséges a kifizetőhelynek bizonyítani azt, hogy a család biztosan nem vesz igénybe duplán ellátást, vagy elég ez esetben a GYED-kérelem, amelyben lenyilatkozták, hogy meddig tartott a GYES-ellátás időtartama, és mikortól igényli az apa a GYED-et?
5. cikk / 1619 Ügyvezető képviseleti jogosultságának korlátozása
Kérdés: Állami tulajdonban lévő gazdasági társaság SzMSz alapján, az ügyvezető az SzMSz-ben foglalt különleges rendelkezések figyelembevételével önállóan képviseli a társaságot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. A különleges rendelkezések alapján saját szakterületét illetően az ügyvezető-helyettes képviseli a társaságot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok, illetve hatóságok előtt. Az alapító jogszerűen korlátozhatja ilyen módon az ügyvezető képviseleti jogát? A társaság SzMSz-e úgy rendelkezik, hogy ügyvezetésnek minősül mindazon, a társaság vezetéséhez és irányításához szükséges döntések meghozatala, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapító hatáskörébe, illetve az SzMSz-ben meghatározott ügyvezető-helyettesi hatáskörbe. Jogszerűen korlátozhatja az alapító az ügyvezető ügyvezetési jogosultságát egy, a társaság szervezetében alatta álló vezető tisztségviselőnek nem minősülő személy hatáskörére tekintettel?
6. cikk / 1619 14. havi nyugdíj 2026-ban
Kérdés: Ki kaphat 14. havi nyugdíjat 2026-ban?
7. cikk / 1619 Többes jogviszonyú átalányadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Hogyan alakul egy heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező átalányadózó egyéni vállalkozó járulék- és adófizetési kötelezettsége?
8. cikk / 1619 Betegszabadság és egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai kifizetésére vonatkozó ügyintézési határidő
Kérdés: Társadalombiztosítási kifizetőhelynek minősülő foglalkoztató esetén milyen, jogszabályban rögzített határidő vonatkozik a betegszabadság idejére járó ellátás, táppénz, GYES, GYED, GYÁP, CSED-re vonatkozó munkavállalói igény jogszerűségének foglalkoztató általi megállapítására, illetve a munkavállaló részére történő kifizetésére? Jogszerű a foglalkoztató eljárása, amennyiben a fent felsorolt ellátásokat a havibérek megfizetésével egy időben fizeti meg (azaz legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig)?
9. cikk / 1619 Rekreációs keretösszeg
Kérdés: Közszférában működő munkáltatónál minden munkavállalóra egységesen az éves 450.000 forintnál alacsonyabb összegben került megállapításra a SZÉP-kártya-juttatás összege, amelyet az év folyamán meghatározott részletekben utalnak a dolgozók számlájára. Utalható a munkavállalók részére differenciáltan – mintegy jutalomként – további SZÉP-kártya-juttatás a fennmaradó keretösszeg erejéig, vagy ez csak egységesen oldható meg, minden munkavállalóra azonos feltételekkel?
10. cikk / 1619 GYED-ről visszatérő munkavállaló újabb fizetés nélküli szabadsága
Kérdés: Szünetel a munkavállaló biztosítási jogviszonya abban az esetben, ha a GYED-ellátás lejártát követően jelezte az aktív állományba történő visszatérését, aminek a jóváhagyása a munkáltató részéről megtörtént, majd a visszatérése után újabb fizetés nélküli igényt terjesztett elő egy hónap időtartamra a gyermekének otthoni ápolása céljából, amit a munkáltató engedélyezett? A munkavállaló a munkáltató felé tett nyilatkozata szerint jelenleg GYES-ben részesül. Be kell jelenteni a biztosítás szünetelését ebben az esetben az adóhatóság felé a ’T1041-es adatlapon?
