50 százalékos rokkant ellátásai

Kérdés: Jogosult-e átmeneti járadékra az az 1951-ben született nő, aki az OOSZI orvosi bizottság szerint munkaképességét 50 százalékban elvesztette, és 38 év szolgálati idővel rendelkezik? A rehabilitációs bizottság szerint nem tudnak részére munkát biztosítani.
Részlet a válaszából: […] Átmeneti szociális járadékra való jogosultságÁtmeneti járadékra jogosult, aki az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, és nem jogosult rokkantsági nyugdíjra, éven belül eléri a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Munkáltatói teendők szülés esetén

Kérdés: Milyen adatszolgáltatási és járulékfizetési kötelezettségei vannak annak a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező kft.-nek, amelynek egyik munkavállalója várandós?
Részlet a válaszából: […] Sajnos a levélíró nem közölte, hogy a dolgozó mennyi biztosítási idővel rendelkezik, ezért a jogosultságra vonatkozóan nem tudunk tájékoztatást adni.Az Mt. a szülő nő részére 24 hét szülési szabadságot biztosít. A dolgozó a szülési szabadságot igénybe veheti a szülés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.
Kapcsolódó címke:

Anyasági ellátások alapja

Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja annak az édesanyának az esetében, akinek nagyobbik gyermeke 2003 decemberében betöltötte a 3. életévét, és aki 2004. évben ismét szülni fog? Kell-e 180 napi jövedelem?
Részlet a válaszából: […] A kérdező nem írta meg a szülés várható időpontját, és azt sem, hogy az anya a szülésig dolgozik-e, vagy milyen jogcímen nem végez munkát, ezért általánosságban lehet a kérdésre válaszolni. Főszabály, hogy a terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló naptári napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.
Kapcsolódó címke:

Anyasági ellátások határozott idejű munkaviszony megszűnése után

Kérdés: A szülést követően milyen ellátásokra jogosult az az édesanya, akinek első gyermeke határozott idejű, 2002. augusztus 16-ig tartó munkaviszonya idején, 2002. február 21-én született, második gyermeke pedig 2004. március 7-én?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszűnését követően az anya már nem biztosított. Bár a levélíró nem közölte, de valószínű, hogy az anya a 2002. február 21-én született gyermeke után gyermekgondozási segélyben részesül. Mint GYES-ben részesülő, csak egészségügyi szolgáltatásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.
Kapcsolódó címkék:  

Anyasági ellátások alapja

Kérdés: A biztosított első gyermekével terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, majd gyermekgondozási segélyt vett igénybe. A GYES lejártát követően igénybe vette a GYES első évére járó fizetett szabadságát, majd ezt követően két hónapra fizetés nélküli szabadságra ment. Ezután keresőképtelen lett, majd ismét szült. A betegszabadság alapja a szerződésében meghatározott bére. Milyen összeg lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja?
Részlet a válaszából: […] A példa szerinti esetben nincs a biztosítottnak sem a szülést megelőző évben, sem a szülést megelőzően 180 napi jövedelme. Ezért a terhességi-gyermekágyi segélyének összegét a jogosultsága kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese harmincadrészének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.
Kapcsolódó címke:

Mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: 2004. május 1. után lehetséges-e mezőgazdasági őstermelőként tovább dolgozni? Kötelező-e megfizetnie a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot egy őstermelőnek, akinek e tevékenységéből jövedelme nem keletkezik, és sem ő maga, sem a felesége egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik? Amennyiben megállapodás alapján vállalja egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetését, betegsége idejére is meg kell-e ezt tennie?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. §-ának 18. pontja pontosan definiálja a mezőgazdasági őstermelő fogalmát. E szerint:Mezőgazdasági őstermelő az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.
Kapcsolódó címkék:  

Anyasági ellátások igénylése

Kérdés: Anyasági ellátást, majd később a GYES-t milyen módon lehet igényelni, az igényeket hova kell benyújtani, és ez kizárólag a foglalkoztatott feladata-e?
Részlet a válaszából: […] A terhességi-gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási díjat és a gyermekápolási táppénz iránti igényt a biztosítottnak a foglalkoztatónál kell bejelentenie.A terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti igényt a kifizetőhellyel rendelkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.
Kapcsolódó címkék:  

Anyasági ellátások alapja

Kérdés: Az 1999. január 1-jétől munkaviszonyban álló biztosított 2001. november 27-én szült. A szülés napjától 2002. május 13-ig terhességi-gyermekágyi segélyben részesült. 2002. május 14-től 2003. május 31-ig gyermekgondozási díjban részesült, melyet megszakított, és 2003. június 1-jétől 2003. augusztus 6-ig fizetett szabadságot vett igénybe. 2003. augusztus 7-től keresőképtelen beteg. Betegszabadság címén távolléti díjban részesült augusztus 27-ig. A biztosított részére 2003. augusztus 28-tól 2003. december 24-ig táppénzfolyósítás történt, mert 2003. december 25-én ismét szült, és e naptól terhességi-gyermekágyi segélyt igényelt. Milyen jövedelem alapulvételével kell a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély és a szülési szabadság lejártát követő naptól a gyermekgondozási díj összegét megállapítani? A biztosított 2003. december 25-én érvényes szerződés szerinti munkabére havi 240 000 forint.
Részlet a válaszából: […] A 2003. augusztus 28-i táppénzjogosultsághoz azért nincs a biztosítottnak 180 napi jövedelme, mert terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült. Ezért a táppénzének összegét az Eb-tv. 48. § (5) bekezdésében foglaltak alapján a korábban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.
Kapcsolódó címkék:  

Megbízási díj GYES, GYET alatt

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni, illetve kell-e fizetni eho-t a GYES-en, illetve GYET-en lévő személyek megbízási díja után abban az esetben, ha a kifizetett összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben olyan megbízásos jogviszonyban álló munkát végző személyről van szó, akinek e tevékenységből származó járulékalapot képező jövedelme (tehát nem a bruttó megbízási díja, hanem annak az adóelőleg számításánál figyelembe veendő része) a tárgyhónapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.
Kapcsolódó címke:

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] A biztosítottak köreA biztosítottak köre ismételten bővült. 2004. január 1-jétől kezdődően egyéni vállalkozónak minősül a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély és a gyógyszerészi magántevékenység folytatásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.
Kapcsolódó címke:
1
73
74
75
80