1400 talált cikk a GYED kifejezésre

Kérdés: Jogosult lesz a szülési szabadság időtartamára pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra az édesanya abban az esetben, ha 2002-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, második gyermekével 2014. április 10-ig GYES-ben részesült, ezután fizetés nélküli szabadságot kért, és gyermekeivel külföldre távozott az ott dolgozó férje után, majd 2016. augusztus 1-jén ismét munkába állt, 2017. február 6-tól pedig veszélyeztetett terhesként keresőképtelen, és a harmadik gyermek születésének várható időpontjáig, 2017. június 6-ig előreláthatóan táppénzben részesül? A táppénzt a jelenlegi foglalkoztatónál működő kifizetőhely folyósítja. Külföldi tartózkodása alatt az édesanya nem dolgozott.

Kérdés: Milyen jövedelem alapulvételével állapíthatja meg a táppénzt, illetve alkalmazhatja az Eb-tv. 48. §-ának (5) bekezdése szerinti előnyszabályt a kifizetőhely annak a munkavállalónak az esetében, akinek az első gyermeke 2015. június 24-én született, a gyermek születésétől 168 napra CSED-et, majd ezt követően 2015. december 9-től 2016. augusztus 31-ig GYED-et kapott, 2016. szeptember 1-jétől visszament dolgozni napi 6 órában, 2017. júliusra várja második gyermekét, és 2017. január 23-tól veszélyeztetett terhesként keresőképtelen állományba került? A kismama szerződés szerinti bére alapján a napi alap 4500 forint, a folyósított GYED napi alapja pedig 5100 forint volt.

Kérdés: Érdemes, illetve kell-e önellenőrzést tartani abban az esetben, ha egy 1950-ben született férfi, akinek a 2007. év végén közel 12 év szolgálati ideje volt, 2008-ban mezőgazdasági őstermelői tevékenységet kezdett, és mivel a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 62 év volt, őstermelőként nem fizetett járulékot? A NAV ügyfélszolgálatán azt a tájékoztatást kapta, hogy biztosított őstermelőként az '58-as bevallásokat negyedévente be kellett volna adnia, amely alapján már megszerezte volna a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt. Helyes ez a tájékoztatás? Az őstermelő éves bevétele az említett időszakban 1-2 millió forint között mozgott, így valószínűleg csak arányos szolgálati időt szerezhetett volna.

Kérdés: Egy gyermektartásra kötelezett munkavállaló indítványozta a kötelezettség módosítását, aminek következtében a bíróság úgy rendelkezett, hogy a döntésig a munkavállalótól levont összeg meghatározott részét a munkáltató ne utalja ki a jogosultnak, hanem tartsa letétben egy bankszámlán. A bíróság végül a letétbe helyezett pénzösszeg munkavállaló javára történő visszautalásáról rendelkezett, amit a munkáltató megtagadott, tekintettel arra, hogy a munkavállaló jövedelmét egyéb, a Vht. által szabályozott kielégítési sorrend szerint a gyermektartási díjnál hátrébb sorolt tartozások is terhelik. Jogszerű a munkáltató intézkedése? Hogyan kell helyesen eljárni ebben az esetben?

Kérdés: Az új jogszabályok alapján 2017-ben milyen feltételekkel adhatja meg a munkáltató a dolgozóknak azt a lehetőséget, hogy a cafeteriában önkéntes pénztári munkáltatói befizetést válasszanak?

Kérdés: Működhet ügyvezető nélkül egy betéti társaság vagy egy egyszemélyes kft. abban az esetben, ha az ügyvezetést munkaviszony keretében ellátó egyedüli beltag, illetve a kft. egyetlen tagja szülési szabadságon és GYED-en van? Átadhatja a képviseleti jogosultságot meghatalmazással az ügyvezető a kültagnak, a könyvelőjének, az alkalmazottjának vagy esetleg valamelyik családtagjának? Kötelező a társasági szerződésben szerepeltetni, hogy az ügyvezető milyen jogviszonyban látja el a tevékenységét? A hatályos jogszabályok alapján a betéti társaság kültagja milyen esetekben lehet ügyvezető?

Kérdés: Magyarországon biztosított GYED-en lévő munkavállaló igénybe veheti az egészségügyi ellátást Németországban a férje családi biztosítása révén, ha a GYED folyósítása alatt tartósan Németországban tartózkodik? Ha nem, akkor milyen módon lesz Németországban orvosi ellátásra jogosult a sürgősségi ellátásokon felül?

Kérdés: Igénybe veheti a munkáltató a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a 2016. augusztus 10-től GYED-ben részesülő munkavállalója után, aki az ellátás mellett dolgozik, vagy csak a folyósítás megszűnése után lesz jogosult a kedvezményre?

Kérdés: Hogy alakul az egészségügyi ellátásra való jogosultság, ha a magyar biztosított GYED-folyósítás alatt Németországban létesít lakóhelyet? Hogyan tudja igénybe venni az orvosi ellátást Magyarországon, illetve Németországban, ha az állandó lakóhelye Magyarországon fennmarad? Jelentheti továbbra is a munkáltató a havi bevallásban, hogy a munkavállalónak a GYED folyósítása alatt nincs munkavégzési kötelezettsége, ha Magyarországon felfüggesztik az ellátás folyósítását, mert Németország lesz a családtámogatásban illetékes tagállam? Kérvényezheti Magyarországon az S1 dokumentum kiállítását annak érdekében, hogy ne csak sürgősségi ellátásra legyen jogosult Németországban? Befolyásolja a magyarországi biztosítási jogviszonyát, ha a férje révén családi biztosítás keretein belül jogosult lenne Németországban teljes körű orvosi ellátásra?

Kérdés: Jogosult CSED-re az a kismama, aki 2015. március 11-én szült, jelenleg GYED-ben részesül, és ismételten várandós, a szülés várható időpontja 2017. január 5., a munkáltatója azonban időközben megszüntette a jogviszonyát? A?munkáltató nem tájékoztatta a munkavállalót a munkaviszony megszüntetéséről, és a kilépőpapírokat sem adta ki a részére. Ha nem jogosult a második babával CSED-re, akkor milyen jogorvoslati lehetősége van?