91 cikk rendezése:
21. cikk / 91 Főállású kisadózó szülése
Kérdés: Jogosult lesz CSED, GYED és GYES ellátásra egy főállású kisadózó egyéni vállalkozó, aki három éve folytatja tevékenységét, a magasabb összegű, havi 75 ezer forint tételes adó fizetését vállalta, és első gyermekét 2020. január végére várja? Amennyiben jogosult az ellátásokra, folytathatja vállalkozói tevékenységét azok folyósítása alatt, vagy a munkavégzés kizáró ok lehet?
22. cikk / 91 Külföldi jogviszony figyelembevétele szülés esetén
Kérdés: Hogyan lesz jogosult Magyarországon a szülést követően ellátásokra egy magyar állampolgár, aki 2019-ben 4 hónapig Spanyolországban volt biztosított? Mit kell tennie, hogy a szülést követően minden ellátást megkapjon abban az esetben, ha itthon volt munkaviszonya, mielőtt kiment Spanyolországba, de jelenleg nem rendelkezik semmilyen biztosítási jogviszonnyal?
23. cikk / 91 Ellátások beteg gyermek után
Kérdés: Mennyi ideig lenne jogosult GYÁP-ra az a vezető beosztású munkavállaló, akinek a gyermeke 2019. május 28-án született, a szülés előtt veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen volt, jelenleg CSED-ben részesül, amely 2019. november 11-én lejár, és ezután a gyermek betegségére tekintettel a gyermekorvos gyermekápolási táppénzes állományba venné? Köteles ebben az esetben GYED-et igényelni az anya, illetve melyik ellátással jár jobban, ha a bruttó havi munkabére 950 000 forint?
24. cikk / 91 Második gyermek szülése
Kérdés: Kedvezőbb az édesanya számára, ha veszélyeztetett terhesként a szülésig keresőképtelen állományban lesz, vagy jobban jár, ha szülési szabadságot igényel a szülést megelőző 28. naptól az alábbi esetben? Az édesanya jelenleg második gyermekét várja, a szülés várható időpontja 2019. október 31. Az első gyermek 2019. május 5-én töltötte be a 3. életévét, utána az anya CSED-et, GYED-et, majd GYES-t kapott, és a GYES folyósítása mellett visszament dolgozni napi hat órában, amelynek megfelelően a munkabére is csökkent. A munkavállaló a GYES lejártát követően továbbra is napi 6 órás munkaidőben dolgozik.
25. cikk / 91 Ellátások többes jogviszony esetén
Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában CSED-re és GYED-re, illetve milyen feltételekkel kapja meg az ellátásokat egy munkavállaló, aki 2018. november 5-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában napi 4 órás munkaidőben, 2018. december 10-től egy másik cégnél is létesített egy napi 4 órás munkaviszonyt, és második gyermeke születésének várható időpontja 2019. november 27.? A dolgozó előző munkaviszonya 2016. augusztus 1-jétől 2018. október 31-ig állt fenn, első gyermeke után 2019. február 28-ig GYES-ben részesült, 2019. május 27-től pedig veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen, és táppénzben részesül.
26. cikk / 91 Ellátások második gyermek után
Kérdés: Jogosult lesz CSED-re, illetve GYED-re az a munkavállaló, aki 2019. február 1-jétől áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, előző – öt évig tartó – munkaviszonya 2018. december 31-én szűnt meg, első gyermeke után 2019. február 11-ig GYES-ben részesült, második gyermekét 2019. július végére várja, és 2019. május 3-tól veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen? Amennyiben jogosult az ellátásokra, mi lesz az alap, illetve alkalmazható ebben az esetben a kedvezményszabály?
27. cikk / 91 Többes jogviszonyú kft.-tag szülése
Kérdés: Jogosult lesz valamilyen ellátásra a tagi jogviszonyára tekintettel az a várandós munkavállaló, aki 2015. március 1-jétől heti 40 órás munkaviszonyban áll egy zrt.-nél, ugyanettől az időponttól egy kft.-ben személyesen közreműködő tag, és a szülés várható időpontja 2019. július hónap? A kismama a kft.-ben tagi jövedelemben nem részesül, tekintettel arra, hogy van máshol legalább heti 36 órás jogviszonya.
28. cikk / 91 Ellátások két gyermek után
Kérdés: Folyósítható a CSED az édesanya részére abban az esetben, ha 2018. november 5-től veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen állományban volt, és táppénzt folyósított részére a kifizetőhely, majd 2019. február 26-án, a szülés várható időpontja (2019. április 10.) előtt, koraszülöttként világra jött a második gyermeke, így a szülés napjától igényelte az ellátást, amelynek a jogosultsági feltételeivel rendelkezik? A dolgozó első gyermeke 2017. augusztus 2-án született, a szülési szabadság időtartamára CSED-ben részesült, amelynek lejártát követően visszament dolgozni, így a GYED-et az apa kérelmezte, és a munkáltatójánál működő kifizetőhely folyósítja számára. Jogosultak a szülők egyidejűleg a két gyermek után járó ellátásra, vagy az egyiket meg kell szüntetni?
29. cikk / 91 Szülés GYED alatt
Kérdés: Milyen ellátásokat vehet igénybe a várhatóan 2019. április 25-én születendő második gyermeke után az az édesanya, akinek jelenlegi munkaviszonya 2017. március 1-jétől áll fenn, 2017 szeptemberétől táppénzen volt, 2017. november 28-án megszületett az első gyermeke, aki után 2018. május 15-ig CSED-ben részesül, és azóta GYED-en van? Az anya előző munkaviszonya 2016. december 31-én szűnt meg, jelenlegi szerződés szerinti munkabére 160?000 forint/hó, a GYED összege pedig 84?000 forint. Igénybe veheti egyszerre a két gyermek után járó ellátásokat, vagy le kell mondania az egyikről? Jogosult lehet magasabb összegű ellátásra a második gyermek után abban az esetben, ha a szülésig új munkaviszonyt létesít, magasabb havi munkabér ellenében?
30. cikk / 91 GYED alapja
Kérdés: Valóban a korábban folyósított GYED-ellátás 9182 forint összegű napi alapjának figyelembevételével kellett volna megállapítani a táppénz napi alapját annak a munkavállalónak az esetében, aki 2014. augusztus 14-től jelenleg is a munkáltató alkalmazásában áll, és veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományban volt 2016. április 20-tól 2016. november 6-ig? A munkavállaló 2007. október 1-jétől folyamatos biztosítási idővel rendelkezik, 2014. december 16-tól 2016. január 31-ig GYED-ben részesült, azaz a 2015. január 1-jétől 2016. január 31-ig tartó irányadó időszak alatt keresettel nem rendelkezett, a szerződés szerinti jövedelme havi 230 000 forint volt. A kifizetőhely a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével állapította meg a táppénz alapját, napi 7666,67 forint összegben. Egy utólagos ellenőrzés megállapítása szerint azonban ez az összeg helytelen, és pótkiutalásra kötelezte a kifizetőt.
