Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó szülése


Milyen adózási lehetőségek közül választhat egy egyéni vállalkozó, aki jelenleg GYED-ben részesül a főállású munkahelyéről, és mellette szeretné elindítani az egyéni vállalkozását? Milyen jövedelem alapján kerül megállapításra a CSED, illetve a GYED összege abban az esetben, ha megszületik a jelenleg még csak tervezett második gyermeke? Összeadódik ebben az esetben a munkaviszonyból és a vállalkozásból származó jövedelem?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2021. október 19-én (406. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6941

[…] induló vállalkozó számára melyik adózási mód lehet kedvező, a részletek ismerete nélkül lehetetlen megmondani.A legkedvezőbb adózási módszer meghatározása nagyon sok mindentől függ. Fontos például, hogy milyen tevékenységet fog végezni a vállalkozó, hiszen ebből lehet következtetni arra, hogy milyen költségei lesznek. Egy tanácsadási szolgáltatást nyújtó vállalkozó vagy egy nyelvtanár feltehetően nem fogja a vállalkozói jövedelem szerinti adózást választani, hiszen a bevételeihez képest meglehetősen alacsonyak a költségei. Egy kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozó számára viszont kedvező lehet az átalányadózás.Fontos, hogy milyen összegű bevételre számít a vállalkozó, a kata esetében pedig például az is lényeges, hogy egy megrendelőtől mennyi bevételre számíthat. Ráadásul jelen esetben a leendő vállalkozó gyermekvállalást is tervez, ami azt jelenti, hogy a vállalkozásból származó jövedelme, illetve a választott közteherfizetés befolyásolni fogja a szüléshez kapcsolódó társadalombiztosítási ellátások (CSED, GYED) összegét is.A döntés előtt érdemes tehát tanulmányozni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján megtalálható 3. és 61. számú információs füzeteket (https://nav.gov.hu/nav/inf_fuz/2021), amelyekből részletes, érthető és hatályos ismereteket szerezhetünk a különböző adózási módszerekről.Az Eb-tv. 39/A. §-ának (4) bekezdése értelmében az ellátásokra való jogosultságot, a folyósítás időtartamát és az ellátás összegét jogviszonyonként kell elbírálni és megállapítani. Ez azt jelenti, hogy a második gyermek megszületésekor az édesanya a főfoglalkozású munkahelyén is jogosult lesz ellátásokra az ottani jogosultságai és jövedelmi adatai alapján, valamint – a feltételek megléte esetén – az egyéni vállalkozásában is.Jelen esetben a biztosítással és az ellátásokra való jogosultsággal kapcsolatban érdekes helyzet keletkezik.A munkaviszonyban és az egyéni vállalkozói jogviszonyban álló édesanya ugyanis mindkét jogviszonyában biztosítottá válik a Tbj-tv. 6. §-ában foglaltak alapján. Kivéve, ha a kataadózást választja. Ebben az esetben ugyanis, ha a munkaviszonyában a foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, akkor nem minősül főfoglalkozásúnak, és így biztosítottnak sem. A heti 36 órás foglalkoztatásnak az általános adózást választó egyéni vállalkozók esetében is van jelentősége, mert ha ez megvalósul, akkor a vállalkozónak nem kell eleget tennie a minimálisjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettségnek. Amennyiben azonban a vállalkozásból származik jövedelem, akkor azután természetesen meg kell fizetni a közterheket.Az ellátások folyósítása alatt azonban változhat a helyzet. A GYED folyósításának idején ugyanis a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van, így nem valósul meg a heti 36 órás foglalkoztatás. Járulékfizetési kötelezettség […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.