16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 GYED-ben részesülő apa munkavégzése
Kérdés: Végezheti a munkáját a továbbiakban is az általános feltételekkel egy 8 órás napi munkaidőben, 3 műszakos munkarendben dolgozó férfi munkavállaló abban az esetben, ha GYED-et igényel? Helyesen gondolja a foglalkoztató, hogy az Mt. 113. §-ában megfogalmazott különös rendelkezések nem vonatkoznak erre az esetre, ha az apa nem egyedül neveli a gyermekét?
2. cikk / 16 GYED-ben részesülő munkavállaló szabadságmegváltása
Kérdés: Munkavégzés és munkaszerződés módosítása hiányában melyik évre vonatkozó minimálbér alapján kell megállapítani egy munkáltatói jogutódlás során átvett, gyermekgondozási díjban részesülő munkavállaló szabadságmegváltását? A jogviszony létesítése időpontjában, vagy a kilépés időpontjában hatályos minimálbért kell figyelembe venni ebben az esetben?
3. cikk / 16 GYED-en lévő édesanya egyszerűsített foglalkoztatása
Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható egyszerűsített foglalkoztatás keretében egy GYED-en lévő édesanya? Mi a minimálisan, illetve a maximálisan adható bér összege? Van az érintettnek bejelentési kötelezettsége a NEAK felé, illetve jogosult lesz továbbra is az ellátásra, vagy megszüntetik a folyósítást?
4. cikk / 16 GYED-en lévő munkavállaló átvétele jogutódlással
Kérdés: Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha egy GYED-en lévő kismamát egy másik cég jogutódlással át szeretne venni, és jelenlegi munkahelye nem társadalombiztosítási kifizetőhely, az átvevő cég azonban igen? A munkavállaló a GYED mellett nem végez munkát.
5. cikk / 16 GYED mellett dolgozó munkavállaló bevallása
Kérdés: Hogyan kell szerepeltetni a bevallásban azt, ha a munkavállaló GYED mellett napi 8 órában újra dolgozik a munkáltatójánál? Hogyan pótolható a bejelentés abban az esetben, ha ez eddig nem történt meg?
6. cikk / 16 Kifizetőhelyi teendők ellátás mellett dolgozó munkavállaló kilépése esetén
Kérdés: Milyen teendői vannak a kifizetőhelynek abban az esetben, ha egy 2016. augusztus 10-től GYED mellett munkát végző munkavállaló kilép a cégtől?
7. cikk / 16 Magyarországon biztosított kismama németországi tartózkodása
Kérdés: Magyarországon biztosított GYED-en lévő munkavállaló igénybe veheti az egészségügyi ellátást Németországban a férje családi biztosítása révén, ha a GYED folyósítása alatt tartósan Németországban tartózkodik? Ha nem, akkor milyen módon lesz Németországban orvosi ellátásra jogosult a sürgősségi ellátásokon felül?
8. cikk / 16 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény GYED-ben részesülő munkavállaló után
Kérdés: Igénybe veheti a munkáltató a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a 2016. augusztus 10-től GYED-ben részesülő munkavállalója után, aki az ellátás mellett dolgozik, vagy csak a folyósítás megszűnése után lesz jogosult a kedvezményre?
9. cikk / 16 GYED-ben részesülő munkavállaló külföldi tartózkodása
Kérdés: Hogy alakul az egészségügyi ellátásra való jogosultság, ha a magyar biztosított GYED-folyósítás alatt Németországban létesít lakóhelyet? Hogyan tudja igénybe venni az orvosi ellátást Magyarországon, illetve Németországban, ha az állandó lakóhelye Magyarországon fennmarad? Jelentheti továbbra is a munkáltató a havi bevallásban, hogy a munkavállalónak a GYED folyósítása alatt nincs munkavégzési kötelezettsége, ha Magyarországon felfüggesztik az ellátás folyósítását, mert Németország lesz a családtámogatásban illetékes tagállam? Kérvényezheti Magyarországon az S1 dokumentum kiállítását annak érdekében, hogy ne csak sürgősségi ellátásra legyen jogosult Németországban? Befolyásolja a magyarországi biztosítási jogviszonyát, ha a férje révén családi biztosítás keretein belül jogosult lenne Németországban teljes körű orvosi ellátásra?
10. cikk / 16 Ellátások alapja második gyermek szülése esetén
Kérdés: Mennyiben érinti a második gyermek után járó ellátások alapját, ha a jelenleg GYED-en lévő munkavállaló, aki ismét várandós, 4 órás munkaviszonyban visszamenne dolgozni? A munkavállaló keresete lényegesen kevesebb lesz, hiszen korábban teljes munkaidőben dolgozott.
