510 talált cikk a GYÁS kifejezésre

Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?

Kérdés: Van valamilyen jogszabályi akadálya annak, hogy a GYED-et a gyermek kétéves koráig a magasabb keresettel rendelkező apa igényli úgy, hogy az ellátás folyósítása alatt folyamatosan munkát végez, és a gyermek gondozását a fizetés nélküli szabadságon lévő anya látja el? Amennyiben nincs akadálya ennek a konstrukciónak, akkor hogyan alakul az anya biztosítási jogviszonya, illetve vállalhat-e munkát egy másik foglalkoztatónál a fizetés nélküli szabadság ideje alatt?

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatónak abban az esetben, ha egy több év óta teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2017. december-2018. január hónapokban 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, 2018 márciusától pedig keresőképtelen, de a hosszú fizetés nélküli szabadság miatt csak 2018. május 28-ig volt jogosult táppénzre? A munkavállaló nem tud munkát végezni, kórházi, illetve háziorvosi igazolással is alá tudja támasztani a keresőképtelenség tényét, de semmilyen ellátásra nem jogosult. Fennáll ebben az esetben a biztosítási jogviszony, vagy fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot?

Kérdés: Hány éves korig jár a családi pótlék a gyermeknek abban az esetben, ha nappali tagozatos iskolába jár? Mit jelent a tanév fogalma és időbeli terjedelme? Valóban csak abban az esetben kell a tanulói jogviszonyt igazolni, ha a nyomtatvány megküldésével arra a szülőt vagy a családi pótlékban részesülő személyt felszólítják?

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, aki édesapja halála után megörökölte a szülei vidéki családi házát, ami megoldást jelenthetett volna jelenlegi nehéz élethelyzetében, de ügyvédje információi szerint az örökség erejéig felelnie kell egyéni vállalkozóként elhunyt szülője adótartozásaiért? Az örökös egyedül neveli 2 kiskorú gyermekét, és folyamatosan halmozódó banki tartozása miatt hamarosan el kell hagynia a lakását, amelynek értéke nagyjából fedezni fogja a bank követelését, az elhunyt édesapa viszont nagy összegű adó- és járuléktartozást halmozott fel, amelyet megállapodás alapján havonta törlesztett. Az örökölt ingatlan egy kis faluban található, eladása szinte lehetetlen, az örökös semmilyen egyéb vagyontárggyal nem rendelkezik.

Kérdés: Milyen támogatás vehető igénybe a gyógyászati segédeszközökre?

Kérdés: Valóban nem jogosult Magyarországon egészségügyi szolgáltatásra az a 2018. április 6-án 18. életévét betöltött gyermek, aki harmadik éve Ausztriában folytatja középiskolai tanulmányait, ahová mindennap vonattal jár Sopronból, tehát az állandó lakcíme Magyarországon van? A korábbi években már több alkalommal is volt beteg, eddig mindig ellátták, 2018. májusban kezdődő betegségekor azonban a háziorvos tájékoztatta, hogy nincs jogosultsága az ellátásra, annak ellenére, hogy az iskolalátogatási igazolást is bemutatta.

Kérdés: Valóban nem haladhatja meg a bruttó munkabér a havi 191?475 forintot annak a munkavállalónak az esetében, aki 2019. február hónapig rokkantsági ellátásban részesül, és nem szeretné elveszteni az ellátást a munkavállalása miatt? Jogosult lesz az emelésre abban az esetben, ha az ellátás mellett munkaviszonyban áll?

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy iskola saját döntése alapján ingyenesen ételt juttat a tanulóinak, illetve a tanárainak? Van különbség a diákoknak, illetve a tanároknak juttatott étel adójogi megítélése között? A tényleges beszerzési árat vagy a piaci árat kell figyelembe venni az esetleges közterhek megállapítása során? Az iskola jelenleg is bonyolítja a gyermekek étkeztetését úgy, hogy megveszi az ételt, és normál áron vagy a jogszabályi kedvezményekkel eladja a diákoknak.

Kérdés: Jogosult valamilyen nyugellátásra Magyarországon egy 1953-ban született személy, aki 1979-től Ausztráliában él, és a magyarországi munkaviszonya az 1 év szakmunkásképzővel együtt összesen 10 év?