184 talált cikk a garantált bérminimum kifejezésre

Kérdés: Elegendő a minimálbért fizetni munkabérként egy betéti társaság beltagja részére, aki heti 40 órás munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői tevékenységet? Kötelező díjazást fizetni számára abban az esetben, ha szakképzettséget igénylő munkakörben személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, vagy ez történhet díjazás nélkül? Végezheti esetleg a munkát megbízási jogviszonyban? Amennyiben igen, milyen kötelezettségei keletkeznek?

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?

Kérdés: Helyesen jár el az egyéni vállalkozó akkor, ha abban a hónapban, amikor szakképzettséghez kötött tevékenységről is állít ki számlát, a garantált bérminimum alapján fizeti meg a minimumjárulékot, de ha kizárólag nem szakképzettséghez kötött tevékenységből származik a bevétele, akkor a minimálbér alapulvételével fizet?

Kérdés: A minimálbér, a garantált bérminimum vagy a tényleges adóalap figyelembevételével kell megállapítania a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapját annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki év közben nem vesz ki jövedelmet a vállalkozásból? A vállalkozó fordítói, valamint tolmácsolási tevékenységet végez, és alkalmanként nyelvvizsgára felkészítés céljából vállal tanítványokat is. A kibocsátott számlák összege havonta változik, a munkák megoszlása miatt előfordulhatnak olyan hónapok is, amikor egyáltalán nem bocsát ki számlát.

Kérdés: Milyen jogviszonyban és hogyan kell bejelenteni egy egyszemélyes kft. tulajdonosát, aki tagként személyesen közreműködik a társaságban, ügyvezetőként pedig havi 100 ezer forintos megbízási díjban részesül?

Kérdés: Valóban kérheti a rokkantsági ellátás összegének újraszámítását a 180 napot elérő jövedelme alapján az a személy, aki 2015. december 1. napjától jelenleg is rokkantsági ellátásban részesül, össz-szervezeti egészségkárosodása 60 százalékos, és 2021. október 1-jétől munkaviszonyt létesített napi 8 órában, garantált bérminimumon, ami várhatóan június 30-ig tart? A komplex minősítés időbeli hatálya végleges egészségi állapotú, a felülvizsgálat alól mentesül a személy, mivel az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam a 10 évet nem haladja meg. Amennyiben kérhető az újraszámítás, mi az eljárás menete? Milyen időszak jövedelmét veszik figyelembe az ellátás megállapítása során?

Kérdés: Helyesen jár el az a szállítmányozással foglalkozó magyarországi székhelyű cég, amelynél a jellemzően az Európai Unió tagállamaiba fuvarozó, havi munkaidőkeretben dolgozó gépkocsivezetők részére a magyar garantált bérminimumot és az esetleges bérpótlékokat, valamint a külföldön töltött napokra a 60 euró összegű adómentes napidíjat számfejtik, vagy az adott külföldi minimálbérhez és az ott ledolgozott órák számához kellene igazodnia a számfejtésnek? Milyen feltételek teljesülése esetén fedezhető az adómentes napidíjból a magyar és a külföldi bér közötti különbözet?

Kérdés: Hogyan kell meghatározni a személyi jövedelemadó, a járulék, illetve a szociális hozzájárulási adó alapját 2022. január-június hónapokra annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak az esetében, aki 2022. április hónapban tölti be a 25. életévét, a havi bevétele várhatóan 1 millió forint lesz, amelyből a 40 százalékos költség-hányaddal számolva havi 600 000 forint a jövedelem? Hogyan kell alkalmazni a 25 év alattiaknak járó adókedvezményt ebben az esetben?

Kérdés: Köteles a garantált bérminimum alapján megfizetni a járulékokat, illetve megfelelő a minimálbér figyelembevétele egy burkoló fő tevékenységű egyéni vállalkozó esetében, tekintetbe véve, hogy a burkolói tevékenységhez már nem kell szakképesítés? Ezzel összefüggésben további kérdés, hogy ugyanez a vállalkozó élhet-e a szakképzettséget nem igénylő munkavállalók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel a burkoló munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja vonatkozásában?

Kérdés: Hogyan alakul a jogviszonya egy korábbi kisadózó egyéni vállalkozónak, akinek az egészségi állapota 50 százalékos mértékű, és erre tekintettel rokkantsági ellátást kap, ha ismét egyéni vállalkozásba kezd? Az érintettnek az ellátás érdekében kellett megszüntetnie a vállalkozását. Lehet ebben az esetben kiegészítő tevékenységet folytató, illetve nem főállású kisadózó?