Segítő családtag járulékai

Kérdés: Foglalkoztatónak minősül-e, illetve van-e bejelentési kötelezettsége az egyéni vállalkozónak abban az esetben, ha a segítő családtagjának kifizetett jövedelem nem éri el a minimális bér harminc százalékát? Kiállíthat-e számlát az egyéni vállalkozó táppénzfolyósítás ideje alatt akkor, ha a segítő családtag végzi a munkát?
Részlet a válaszából: […] ...esetben tehát nem kell járulékot fizetni. A segítő családtagnak kifizetett, személyijövedelemadó-alapot képező jövedelem után a foglalkoztatónak, vagyis az egyéni vállalkozónak százalékos mértékű eho-t kell fizetnie. Tekintettel arra, hogy a segítő családtag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.
Kapcsolódó címkék:  

Terhességi-gyermekágyi segély alapja teljesítménybéres dolgozónál

Kérdés: Az 1995. január 16-tól biztosított személy 2000. május 16-án szült. A szülést követően terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, majd 2003. február 26-áig gyermekgondozási segélyt vett igénybe. 2003. február 27-én ismét szült, és terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély alapja? A dolgozó teljesítménybéres. Kell-e nézni a hasonló munkakörben foglalkoztatott dolgozók jövedelmét?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően – legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jár; ettől érvényesen eltérni nem lehet.A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó teljesítménykövetelményt úgy kell megállapítani, hogy ennek százszázalékos teljesítése és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.
Kapcsolódó címkék:  

Szabadságmegváltás nyugdíjjáruléka

Kérdés: Hogyan kell vonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot az alábbi esetekben kifizetett szabadságmegváltásból:- A munkavállaló 2003. június 30-ig áll munkaviszonyban.- A munkavállaló 2002. október 15-ig GYES-en volt, és október 16-án megszünteti a munkaviszonyát. Kéri az utóbbi 3 év ki nem vett szabadságának a kifizetését is.
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a tárgyévre tervezett egy naptári napra jutó bruttó átlagkereset két és félszeresének naptári évre számított összege után fizeti meg. A járulékfizetési felső határ naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldi állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságot, ha munkavállalási engedély alapján, teljes munkaidőben foglalkoztat amerikai, cseh, illetve angol állampolgárságú személyeket. Kell-e részükre adóazonosító jelet, illetve TAJ-számot igényelni, továbbá Magyarországon adóbevallás benyújtására kötelezettek-e?
Részlet a válaszából: […] ...nem terjed ki – többek között – a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságnak arra a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott – a 13. § hatálya alá nem tartozó – természetes személy munkavállalójára (tagjára, foglalkoztatottjára),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.
Kapcsolódó címkék:      

Nyugdíjas biztosított egyéni járulékai

Kérdés: A munkavállaló a nyugdíjkorhatár betöltése után is dolgozik. 2003-ban kéri nyugdíjazását, valamint visszamenőleg 6 hónapra nyugdíjának megállapítását. A munkaadótól kéri vissza a 3 százalékos járulékot, valamint a 1,5 százalékos munkavállalói járulékot, természetesen a nyugdíjazását követő időszakra. Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...nem fizet.Mérlegelésre tehát nincs sok lehetőség, amennyiben a munkavállaló nyugdíjasként szerzett jövedelméből is vont a foglalkoztató egyéni járulékot, azt számára 15 napon belül vissza kell fizetni. Meg kell jegyeznünk azt is a Tbj-tv. R. 5/C §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjas munkavállaló biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Havi 3 napot (20 órát) dolgozik munkaviszonyban egy nyugdíjas díjazás ellenében. Milyen eho-fizetési kötelezettség terheli a foglalkoztatót?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyban álló dolgozó után a foglalkoztatónak a jogviszony tartamára kell megfizetnie a havi 3450 (napi 115) forint egészségügyi hozzájárulást [Eho-tv. 6. § (3) bekezdés a) pontja, illetve 9. § (1) bekezdés].E tekintetben nincs jelentősége annak, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.
Kapcsolódó címke:

Foglalkoztatói teendők szülés esetén

Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...szülni készülő biztosított foglalkoztatójának sokrétű feladatai vannak mind a kifizetőhelyi, mind a nem kifizetőhelyi munkáltató esetében. Az első anyasági ellátás a terhességi-gyermekágyi segély, amit a biztosított nő a szülés várható időpontja előtt 28 nappal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.
Kapcsolódó címkék:  

Szabadság kiadása közalkalmazottnak

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak a rendes szabadság kiadására annak a közalkalmazottnak minősülő (pedagógus) munkavállalónak az esetében, aki 1997. novemberétől 2003. februárig megszakítás nélkül (két gyermek szülése miatt) terhességi-gyermekágyi segélyben, GYED-ben, GYES-ben részesült, és 2003 szeptemberében kíván újból munkába állni? Lehetséges-e a szabadság szeptember utáni hónapokra eső részének pénzbeli megváltása? A munkáltató a szabadság kiszámításánál eltekinthet-e a pótszabadságtól? (Természetesen csak a fent említett keresőképtelenség idejére.)
Részlet a válaszából: […] ...illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. A Kjt. 57. § (3) bekezdése értelmében többek között a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakat évi 25 munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb 15 munkanapot a munkáltató, oktató, nevelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.
Kapcsolódó címkék:  

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell számolni a nyugdíjjárulék felső határát, napra, vagy évben göngyölítve? Példa: A munkavállalónak január hónapban 400 000 Ft volt a fizetése, nyugdíjjárulék-fizetési felső határa januárra viszont csak 331 700 Ft. Ha csak 331 700 Ft-ból vonom le a nyugdíjjárulékot, és a következő hónapban csak 100 000 Ft lesz a fizetése, akkor a következő hónap végére a göngyölített fizetés 500 000 Ft, a járulékfizetési felső határ 631 300 Ft, azaz göngyölítve még nem érte el a dolgozó a felső határt. Ilyenkor a 100 000 Ft fizetésből kell levonni a 400 000 Ft és a 331 700 Ft közötti különbség nyugdíjjárulékát?
Részlet a válaszából: […] ...a járulékfizetési felső határt arányosan, naptári napokra számolva kell levonni és megfizetni. Abban az esetben, ha a biztosítottól a foglalkoztató több nyugdíjjárulékot vont le, a túlfizetésként jelentkező járulékot 15 napon belül a foglalkoztatónak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.
Kapcsolódó címke:

Végkielégítés határozott idejű munkaszerződés esetén

Kérdés: Határozott idejű munkaviszony (2000. 07. hótól 2005. 06. hóig) megszüntetése 2003. 02. 15-én közös megegyezéssel, 18 havi átlagbér kifizetése mellett történik. Le kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot ebből a kifizetésből? Véleményünk szerint a munkaviszony megszüntetése nem az Mt. 88. § (2) bekezdése alapján történt, és levonták a 3 százalékos járulékot. A jövedelemigazolás pótlapján pedig azt az időtartamot tüntették fel, ameddig a munkaviszony ténylegesen fennállt, tehát 2000. 07. hótól 2003. 02. 15-ig. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 24. § (1) bekezdése 2003. január 1-jétől a következő új, utolsó mondattal egészült ki: "A foglalkoztatott nem fizet egészségbiztosítási járulékot a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a titoktartási (hallgatási díj),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
215
216
217
…
227