11 százalékos egészségbiztosítási járulék

Kérdés: Egy szakmai előadásról készült kiadványban a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékról az alábbiakat olvastam: "Abban az esetben, ha a biztosított biztosítása szünetel (pl. fizetés nélküli szabadság miatt), meghatározott jövedelem megléte esetén köteles a 11 százalék megfizetésére. Ez akkor is igaz, ha nem egész hónapban áll fenn a kötelezettség. Ebben az esetben a naptári napra előírt kötelezettségnél a minimálbér 30-ad részét kell számításba venni." Pontosan hogyan kell a fentieket értelmezni? Egy biztosított biztosítása szünetelhet akár egy-egy napra is igazolt fizetés nélküli szabadság esetén, vagy itt csak azokra gondolnak, akik valójában nem biztosítottak, illetve megállapodást nem kötöttek?
Részlet a válaszából: […] ...a személy, aki a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezik – és aki a Tbj-tv. szerint biztosítottnak, vagy ilyen biztosított eltartott hozzátartozójának nem minősül, és egészségügyi szolgáltatásra a Tbj-tv. 16. § a)-p) pontja szerint sem jogosult,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

Eltartott hozzátartozó jogosultsága egészségügyi szolgáltatásra

Kérdés: Hogyan lehet jogosult egészségügyi szolgáltatásra az a személy, aki a főiskola befejezése után nem tud elhelyezkedni, és a szüleivel közös háztartásban lakik? Amennyiben egy kft., amelyben tag, de személyesen nem működik közre, nyugdíjjárulékot fizet utána, elszámolhatja-e ezt költségként?
Részlet a válaszából: […] ...16. §-ának k) pontja értelmében egészségügyi szolgáltatásra jogosult a biztosított (vagy saját jogú nyugdíjban részesülő) eltartott – a biztosítottal közös háztartásban élő – közeli hozzátartozója, akinek jövedelme havonta nem haladja meg a tárgyév...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

Örmény állampolgárok biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Milyen szabályok alapján kell eldönteni egy Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkező örmény állampolgár biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét? Mi a különbség abban az esetben, ha két örmény természetes személy Magyarországon 50-50 százalékos tulajdoni részesedéssel kft.-t alapít, de jövedelmet nem vesznek ki?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésének rendelkezését kell követni, amely szerint az a belföldi személy, aki e törvény szerint biztosítottnak vagy ilyen biztosított eltartott hozzátartozójának nem minősül, és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § a)-p) pontja szerint sem jogosult, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Német állampolgárságú tag jogviszonya

Kérdés: 2004-től az eva hatálya alá tartozó magyar közkereseti társaság két tagjának egyike tartózkodási engedéllyel rendelkező német állampolgár, aki tartós magyarországi életvitelre rendezkedett be. A társaságnak, illetve a tagnak kell-e, vagy lehet-e, és milyen mértékű tb-, illetve egyéni járulékot fizetni a társaság tevékenységében személyesen közreműködő, egyéb jogviszonnyal nem rendelkező német állampolgárságú tag vonatkozásában? A feleségre, mint eltartott hozzátartozóra kiterjed-e a biztosítás? Hogyan néz ki az eho? A társaság tagjai év közben jövedelmet nem vesznek fel, az adózott eredményt osztják el.
Részlet a válaszából: […] ...tartamára le kell róni a havi 3450 forint egészségügyi hozzájárulást is [Eho-tv. 6. (3) bek. b) pontja].A biztosított házastársa – eltartott hozzátartozóként – akkor jogosult egészségügyi szolgáltatásra, ha az eltartóval közös háztartásban él [Tbj-tv. 4. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...fizetésének vállalásával megállapodást köthet. Az a belföldi személy, aki a Tbj-tv. szerint biztosítottnak, vagy ilyen biztosított eltartott hozzátartozójának nem minősül, és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § a)-p) pontja szerint sem jogosult, és a 39....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Jogosultság egészségbiztosítási ellátásra

Kérdés: Milyen módon veheti igénybe az egészségbiztosítási ellátásokat az a nagykorú magyar állampolgár, aki nem biztosított, nem eltartott hozzátartozó, de – jövedelem hiányában – nem kötelezett a 11 százalékos egészségbiztosítási járulék megfizetésére sem?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt egy pontosítás: a – Tbj-tv. 39. §-ában meghatározott – 11 százalék egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett személy az egészségbiztosítási ellátások közül csak az egészségügyi szolgáltatást (tehát a pénzbeli ellátásokat: táppénzt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Egészségügyi szolgáltatásra jogosultság a munkaviszony megszűnése után

Kérdés: Mikortól nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra az a munkavállaló, akinek munkaviszonya megszűnt?
Részlet a válaszából: […] ...követően [passzív jogon] táppénzt kap), annak folyósítása ideje alatt igénybe veheti az egészségügyi szolgáltatást, illetve eltartott hozzátartozóként, ehhez azonban be kell jelenteni őt ilyen címen az egészségbiztosítási pénztárhoz.Végül meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Százalékos eho-fizetési kötelezettség

Kérdés: 2003. január 1-jétől a Tbj-tv. szerint a nem biztosítottak és a biztosítottnak nem eltartott hozzátartozói, illetve egyébként egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak közül csak azoknak kell megfizetniük a 11 százalék egészségbiztosítási járulékot, akiknek jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát. Eljárásjogilag milyen időszakra, illetve göngyölítetten kell-e vizsgálni a jövedelmet? Mely időszakra vehető igénybe az egészségügyi szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdésében meghatározott 11 százalékos egészségbiztosítási járulék fizetésének kötelezettsége valóban 2003. január 1-jétől kötődik csak jövedelemhatárhoz, és e változásnak köszönhetően lényegesen nehezebben követhetővé és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Özvegyi nyugdíj feléledése

Kérdés: Feléled-e az özvegyi nyugdíjra való jogosultsága, és ha igen, mikortól annak a nőnek, aki férje halála után 1993. május 11-től kisebbik lánya tanulmányainak befejezéséig, 1998. június 30-ig részesült az ellátásban? A nő 2007 szeptemberében tölti be 57. életévét, ekkor 38 éves munkaviszonya alapján előrehozott nyugdíjat szeretne igényelni.
Részlet a válaszából: […] ...a házastárs halálától legalább egy évig, továbbá az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár. Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén az ideiglenes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Kórházi kezelés költségei

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a munkáltatónak a biztosítási jogviszony megszűnését követő egy hónap múlva kezdődő féléves kórházi kezelés költségét abban az esetben, ha a beteg nem kapott táppénzt, és hozzátartozója sem jelentette be eltartottként az OEP-nél?
Részlet a válaszából: […] ...nem tett eleget, illetve ha ő vagy alkalmazottja a balesetet szándékosan idézte elő.E kötelezettségen nem változtat, hogy az eltartó hozzátartozó az érintettet bejelentette-e, vagy sem. Amennyiben a kilépett dolgozó kórházi ápolása nem a fent említettek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
1
14
15
16