Munkaviszony jogellenes megszüntetése

Kérdés: Milyen igényekkel léphet fel a munkavállaló a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony több, különböző okból kifolyólag is megszűnhet jogellenesen: ha a munkáltató sérti az egyenlő bánásmód követelményét [Ebk-tv., Mt. 12. §], ha a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozatot nem foglalták írásba [Mt. 22. § (3) bekezdés],...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Nyugdíj összege utólag kifizetett járandóság esetén

Kérdés: Befolyásolja a már megállapított nyugdíj összegét, ha a jogosult részére utólag nagy összegű elmaradt járandóságot fizetett ki a volt munkáltatója? A kifizetésre a bíróság kötelezte a munkáltatót, mert a munkaviszony nyugdíjazásra tekintettel történő megszüntetése során nem fizette ki a munkavállalónak járó munkabért és egyéb juttatásokat.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 30. §-a szerint a biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, a jogviszony alapján kifizetett (juttatott) jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony fennállásának utolsó napján került volna sor. Ez azt jelenti, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Utólag kifizetett végkielégítés

Kérdés: A 2018. évi vagy a kifizetéskori rendelkezések alapján kell számfejteni a végkielégítést abban az esetben, ha bíróság egy volt munkavállaló 2018-ban megszűnt munkaviszonya alapján, elmaradt jövedelem címén kártérítést, valamint végkielégítést ítélt meg, és az indoklásban levezette a távolléti díj alapján számolt elmaradt jövedelem miatt a juttatás összegét, és ezt csökkentette 18,5 százalékkal, a végkielégítésről viszont ilyen formában nem rendelkezett?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 30. §-a értelmében a biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony fennállásának utolsó napján került volna...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Munkaviszony jogellenes megszüntetése

Kérdés: A felmondás idejére járó munkabéren kívül valóban nem jogosult semmilyen egyéb juttatásra az a munkavállaló, akinek a próbaidő lejárta után minden magyarázat nélkül szóban felmondott a felettese? A munkavállaló munkaszerződése határozatlan időre szólt, és a munkáltató semmilyen kilépődokumentumot nem adott át a részére.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. rendelkezései alapján a munkaviszony megszüntethető rendes felmondással, azonban az Mt. 66. §-ának (1) bekezdése szerint a munkáltató a felmondását köteles megindokolni.Az Mt. kommentárja az indokolási kötelezettség megszegésén felül az írásbeliség elmulasztását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Bíróság által megítélt kártérítés

Kérdés: Hogyan alakul a társadalombiztosításijárulék-, a személyijövedelemadó- és a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha jogellenes munkaviszony-megszüntetés miatt egy volt munkavállaló részére kompenzációskár-átalányt és késedelmi kamatot kell fizetnie a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] A bíróság által megítélt kártérítésre vonatkozóan már kialakult egy egységes álláspont, amelyet az Szja-tv., valamint a Tbj-tv. és a Szocho-tv. is alátámaszt. A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának (KMK) 3/2014. (III. 31.) véleménye segít a kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

Elmaradt cafeteriajuttatás kifizetése

Kérdés: Kifizetheti egy Kttv. hatálya alá tartozó munkáltató az előző években elmaradt cafeteriajuttatást az általa foglalkoztatott tisztviselőnek SZÉP kártyára történő utalással? Abban az esetben, ha igen, milyen járulék- és adóvonzata lesz a juttatásnak? A kifizetendő összeg, az idei összeggel együtt, meghaladja az éves keretösszeget.
Részlet a válaszából: […] A munkavállalók részére adott cafeteriajuttatás teljes egészében a munkáltató döntésén múlik, így semmilyen akadálya nincs annak, hogy a korábbi években esetlegesen elmaradt juttatást utólag kifizesse a dolgozója részére.A Széchenyi Pihenő Kártyára történő munkáltatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Jövedelempótló kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni az egyösszegű jövedelempótló járadék összege után a 2019. évben?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megfogalmazása nem teljesen egyértelmű, hiszen a munkáltató károkozásával összefüggésben a munkavállaló részére megállapítható egyösszegű kártérítés, illetve járadék is. A járadék viszont egy rendszeres – tehát nem egyösszegű – pénzbeli juttatás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Utólag kifizetett munkabér elszámolása táppénzalapként

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a dolgozó március 11-től folyamatosan keresőképtelen, és a 2018. december 1. napjától megemelkedett munkabérét a munkáltató csak késedelmesen, 2019. február hónaptól utalta az elmaradt különbözettel együtt?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 2015. évben bekövetkezett változását a jogalkotó azzal indokolta, hogy a keresőképtelen biztosított részére folyósított egészségbiztosítási pénzbeli ellátás és az annak alapját képező jövedelem a megváltozott szabályozásnak köszönhetően időben közelíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Kártérítés munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a volt munkáltatónak abban az esetben, ha a munkaügyi bíróság ítélete szerint egyik munkavállalója munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, ezért elmaradt jövedelem címén 7?137?500 forint, cafeteriajuttatás címén 62?500 forint kártérítést kell fizetnie? A kártérítés összege pontosan megegyezett a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegével. Mi lesz a közterhek alapja ebben az esetben? A volt munkáltató a megítélt kártérítést nem fizette ki, a dolgozó végül végrehajtási eljárás keretében kapta meg a járandóságát.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre választ találunk a Kúria Közigazgatási--Munkaügyi Kollégiumának (KMK) 3/2014. (III. 31.) számú véleményében. Ebben a KMK kifejti, hogy az elmaradt jövedelem tételeit a kereset szerinti jogcímenként kell vizsgálni, és ebből következően azt a bíróság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Szolgálati járandóságban részesülő társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Helyesen jár el az a társas vállalkozás, amely a szolgálati járandóságban részesülő főfoglalkozású tagja után január-július hónapban megfizetett minimumjárulékokat augusztus hónapban, az elmaradt jövedelem tényleges kifizetésekor levonja a fizetendő járulékokból, és csak a különbözetet vallja és fizeti meg? A társaság az év első hét hónapjára nem fizetett jövedelmet a tagja részére, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség sem keletkezett, így az adót a teljes összeg után megfizetik, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót viszont tulajdonképpen csak az augusztusi jövedelem után.
Részlet a válaszából: […] A személyi jövedelemadó tekintetében helyes a gondolatmenet, de a járulékok és szociális hozzájárulási adó vonatkozásában nem.A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése értelmében a más jogviszonyban nem álló biztosított társas vállalkozó a járulékait a tényleges tagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.
1
2