Találati lista:
1421. cikk / 4209 Nők kedvezményes nyugdíja
Kérdés: Meg tudja vásárolni a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 évből hiányzó 3 év jogosultsági időt az a munkavállaló, akinek az egyetem alatti gyermeknevelés időszakát nem ismerték el, mert nem történt GYES folyósítása? Amennyiben ez nem lehetséges, akkor milyen megoldás van arra, hogy ne kelljen még 3 évet dolgoznia? Milyen hátránya származik abból, ha abbahagyja a munkát, és nyugdíjkorhatára betöltéséig, 3 évig nem dolgozik, illetve nem is fizet járulékot?
1422. cikk / 4209 Nyugdíjprémium
Kérdés: Jogosult nyugdíjprémiumra az a személy, aki tavaly korhatár előtti ellátásban részesült, de 2018. májustól, a korhatár betöltésétől öregségi nyugdíjban részesül?
1423. cikk / 4209 Fogyatékossági támogatásban részesülők utazási kedvezménye
Kérdés: Valóban jogosultak ingyenes utazásra a fogyatékossági támogatásban részesülő személyek?
1424. cikk / 4209 GYED-ben részesülő munkavállaló szabadságmegváltása
Kérdés: Munkavégzés és munkaszerződés módosítása hiányában melyik évre vonatkozó minimálbér alapján kell megállapítani egy munkáltatói jogutódlás során átvett, gyermekgondozási díjban részesülő munkavállaló szabadságmegváltását? A jogviszony létesítése időpontjában, vagy a kilépés időpontjában hatályos minimálbért kell figyelembe venni ebben az esetben?
1425. cikk / 4209 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
1426. cikk / 4209 Egyszemélyes kft. tagjának közterhei
Kérdés: Hogyan tudja minimális szinten tartani a járulékfizetési kötelezettségét egy egyszemélyes kft. nem nyugdíjas ügyvezető tagja, elkerülve a minimálbér vagy a garantált bérminimum utáni járulékfizetést? A tag csak osztalékot vesz fel a cégből, munkavállalót pedig semmilyen jog-viszony keretében nem foglalkoztat.
1427. cikk / 4209 Visszalépés társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe
Kérdés: Befizetheti a felvett tőkének megfelelő összeget a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe az a nyugdíj előtt álló magánszemély, aki 2010-ig magánnyugdíjpénztári tag volt, de a pénztár jogutód nélkül megszűnt, és ezért visszafizette a tagjainak a korábban befizetett tőkét, valamint a hozadékokat? Van lehetőség a visszalépésre ebben az esetben annak érdekében, hogy az érintett a nyugdíjkorhatár betöltése után a teljes nyugdíjra jogosultságot szerezzen?
1428. cikk / 4209 Főállású anya vállalkozásai
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a főállású édesanyának, aki egy betéti társaság ügyvezetője, és a társaságban személyesen is közreműködik, emellett pedig van egy egyéni vállalkozása is, ahol a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Kaphatja a GYET-et a vállalkozásai mellett, vagy meg kell szüntetnie valamelyiket?
1429. cikk / 4209 Beltag személyes közreműködése
Kérdés: Köteles személyesen közreműködni egy kisadózó betéti társaság beltagja a társaság tevékenységében annak ellenére, hogy a Ptk. nem tartalmaz ilyen jellegű előírást, vagy a cég akkor is jogszerűen működik, ha a beltag személyesen nem működik közre, és a személyes közreműködés csak a kültag(ok) részéről valósul meg? Be kell jelenteni a cégbíróság felé azt a tényt, hogy a beltag nem működik közre a társaság tevékenységében? Be kell jelenteni főállású vagy nem főállású kisadózóként a beltagot ebben az esetben? Van lehetőség önellenőrzésre abban az esetben, ha a társaság főállású kisadózóként bejelentette a beltagot, és fizeti utána a havi 50 ezer forintos tételes adót, de kiderül, hogy nem is kellett volna megtenni a bejelentést?
1430. cikk / 4209 Szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Főállású vagy nem főállású kisadózónak minősül egy szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó? Van valamilyen kereseti korlátja a vállalkozónak ebben az esetben, és ha igen, akkor milyen jövedelem figyelembevételével kell azt megállapítani?
