255 talált cikk az élettárs kifejezésre

Kérdés: 2026. évben összesen hány forint adóalap-kedvezményben részesülhet a családi kedvezményt egyedül érvényesítő apa három gyermeke után az alábbi esetben? A legnagyobb gyermek 23 éves, nappali tagozatos egyetemista. A középső gyermek 19 éves, és 2025 februárja óta fogyatékossági támogatásban részesül, mert egy baleset miatti gerincsérülés következtében kerekesszékbe kényszerült. A gyermek 2025 októberében érettségizett, 2026. szeptemberben jelentkezik egyetemre, április végéig 4 órában dolgozott. A legkisebb gyermek általános iskolás. Hogyan módosul a kedvezmény összege, ha szeptemberben sikerül a középső gyermek felvételije?

Kérdés: A családban 3 kiskorú gyermek van, ebből a két nagyobb gyermek nappali középfokú képzésben vesz részt, a legkisebb gyermek 2 éves. A szülők nem házastársak és nem is bejegyzett élettársak, de már régóta egy háztartásban élnek. A három gyermekből csak a legkisebb a közös gyermek. A két nagyobb gyermek az apa korábbi házasságából származik. Az apa a háromgyermekeseknek járó, nem egyedülállók családi pótlékát kapja. Az anya GYED-en volt 2025-ben, és még jelenleg is azon van, az apa pedig átalányadózó egyéni vállalkozó. A két szülő hogyan oszthatja meg egymás között optimálisan a családi adó- és járulékkedvezményt? Jogosult-e az anya megosztással év végén a bevallásban igénybe venni a három gyermek után járó kedvezményt?

Kérdés: Élettársak között a családi kedvezmény megosztásának feltétele-e a közös lakcím?

Kérdés: Havonta 133.340 forint vagy 266.680 forint összegű családi adókedvezményt vehet igénybe 2026-ban a 18. életévét betöltött, családi pótlékra saját jogán jogosult vagy rokkantsági járadékban részesülő magánszemély (vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozója), ha önálló keresete nincs?

Kérdés: Jogosult lesz özvegyi nyugdíjra az a 49 éves férfi, akinek a felesége 46 évesen elhunyt, és haláláig 23 év munkaviszonya volt? Amennyiben igen, akkor milyen módon kell igényelni az ellátást?

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az Eb-tv. R. 27. §-ának (1a) bekezdésében foglalt közös szülői felügyelettel és az egyedülállósággal kapcsolatos rendelkezést az alábbi esetben? Amennyiben egy közös szülői felügyelettel nevelt gyermek egyik szülője – például az anya – új házasságot köt, akkor az előző házasságából származó, közös szülői felügyelettel nevelt gyermeke tekintetében továbbra is egyedülállónak minősül, ha az elvált szülők egybehangzó nyilatkozatot adnak a gyermekápolási táppénz iránti kérelemhez? A kifizetőhely szerint igen, de csak erre a gyermekre tekintettel, hiszen a gyermeket a házasságkötéssel nem fogadja „automatikusan” örökbe az új házastárs. Amennyiben az anya új házasságában születnek (az új férjével közös) gyermekei, akkor azok kapcsán viszont nem lesz az anya egyedülálló.

Kérdés: Továbbra is jogosult a családi pótlékra az édesapa abban az esetben, ha a bírósági ítélet alapján nála elhelyezett gyermeket az édesanya magához vette oly módon, hogy elvitte az iskolából? Az apa rendőrségi feljelentést tett.

Kérdés: Kaphatják 50-50 százalékos összegben a családi pótlékot az elvált házastársak abban az esetben, ha a válás során a közös gyermekük egyenlő arányban történő gondozásáról állapodtak meg?

Kérdés: Hogyan változtak az özvegyinyugdíj-jogosultságra vonatkozó feltételek, tekintettel arra, hogy egy egyéni vállalkozó esetében ellenőrzés kezdődött annak kivizsgálására, hogy az együtt élő házastársak esetében az együttélés elérte az öt évet? A vállalkozó eddigi ismeretei szerint az együtt élő házastársak esetén nincs szükség az együttélés hosszának vizsgálatára.

Kérdés:

Egyedülállónak tekintendő a gyermekápolási táppénz igénylése szempontjából az a nő, aki az ellátásra jogosító gyermek édesapjától már elvált, a szülői felügyeleti jogot kizárólagosan gyakorolja, és másodszor is férjhez ment, azaz jelenleg házasságban él?