Segítő családtag ügyvédi irodánál

Kérdés: Van-e a hatóságok felé valamilyen bejelentési kötelezettség az ügyvédi irodában segítő családtagként díjazás nélkül munkát végző házastárs után?
Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosítási szabályok a segítő családtag esetében több feltétel együttes teljesülését kívánják meg a biztosítási kötelezettség létrejöttéhez. E feltételek közül elsődleges fontossága a foglalkoztató személyének van, nevezetesen, hogy segítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Vállalkozási jogviszony vagy munkaviszony?

Kérdés: Átminősíthető-e munkaviszonnyá az egyéni vállalkozó foglalkoztatása, vagyis megvéd-e a vállalkozói igazolvány?
Részlet a válaszából: […] A Legfelsőbb Bíróság eseti döntéseEgy konkrét esetben a munkát végző személyeknek vállalkozói igazolványuk volt, áfás számlára dolgoztak, ám a munkaügyi ellenőrök ezt a vállalkozói jogviszonyt átminősítették munkaviszonnyá. A munkaügyi ellenőrzés ugyanis a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

Kezdő egyéni vállalkozó járulékfizetése

Kérdés: Milyen feltételek alapján fizet járulékot a kezdő egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A kezdő egyéni vállalkozó fogalma 2003. január 1-jétől jelent meg ismételten a társadalombiztosítási jogszabályokban. A Tbj-tv. 4. § ba) pontja szerint az egyéni vállalkozó kezdőnek a járulékfizetési kötelezettsége első napjától (azaz a vállalkozói igazolványa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

Egyéni vállalkozó táppénze

Kérdés: Betegállomány esetén jogosult-e táppénzre az az egyéni vállalkozó, aki tevékenységét 1993 óta folyamatosan gyakorolja, és minden évben a minimálbér után fizette a társadalombiztosítási járulékot? Leszázalékolják-e abban az esetben, ha 1 éven túl beteg? Mi alapján történik a járadékok, illetve a rokkantnyugdíj összegének kiszámítása?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő (tehát nem nyugdíjas) egyéni vállalkozóra a Tbj-tv. 5. § (1) bek. e) pontja értelmében kiterjed a biztosítás, így a társadalombiztosítás valamennyi ellátására, tehát táppénzre is jogosultságot szerezhet.E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

Kft.-tagok társadalombiztosítási jogállása

Kérdés: Egy kft.-ben 3 fő tulajdonos van, tulajdonuk egyenlő arányú. Az ügyvezető, aki munkát végez a kft.-ben, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként megfizeti a járulékot. A másik két tagnak nincs munkaviszonya, és a kft.-ben sem dolgoznak. Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség utánuk abban az esetben, ha nem végeznek munkát a társaságban? Ha nincs ilyen kötelezettség, és egy későbbi időpontban munkát végeznek, akkor ezt kell-e a társasági szerződésben rögzíteni? Az ügyvezetőn kívül a két tag végezhet-e munkát munkaviszony keretében?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük az ügyvezető jogállásával. A kft. ügyvezetője a teendőit fő szabályként munkaviszonyban látja el, illetve munkaszerződés hiányában a megbízásra vonatkozó szabályokat kell jogviszonyára alkalmazni [Gt. 30. § (3) bekezdése]. Ez alól kivételt a meghatározó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Egyéni vállalkozó határozott idejű munkaviszonya

Kérdés: Milyen egyénijárulék-levonási, illetve eho-fizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak egy főfoglalkozású egyéni vállalkozó alkalmazása esetén? A foglalkoztatásra fizikai munkára szóló, határozott idejű munkaszerződés alapján, 1-2 hetes időtartamra, heti 40 órás munkaidőben, napi bruttó 8000 forint javadalmazásért kerül sor.
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt a társadalombiztosítási jogállást kell tisztáznunk: főfoglalkozású egyéni vállalkozóról van szó, aki emellett esetenként rendelkezik heti 36 órát elérő munkaviszonnyal.A munkaviszony vonatkozásában a vállalkozói mivoltnak különösebb jelentősége nincs, e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Versenydíj utáni közterhek

Kérdés: Társadalmi szervezet különböző versenyek díjaként pénz- és tárgyjutalmat oszt ki. Kell-e a díjazás után járulékot fizetni, és ha igen, menynyit, ha a díjat- magánszemély, – nyugdíjas, – vállalkozó, illetőleg- csoport kapja?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvetettek megválaszolásához a versenyen, vetélkedőn elért helyezés okán megszerzett vagyoni érték formájának és összegének (pl. tárgyjutalom, pénzbeli juttatás, trófea), a vagyoni értéket megszerző személyének, valamint a biztosítási jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Munkaviszony megszüntetése GYES alatt

Kérdés: Egyéni vállalkozónak több telephelye van, és mindegyikben több dolgozó dolgozik. Az egyik telephely megszűnése és az egyéni vállalkozói igazolvány módosulása esetén a vállalkozó megszüntetheti-e az ott dolgozó, de GYES-en lévő alkalmazott munkaviszonyát, tudván a fokozott védelemről?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 90. § (1) bekezdés e) pontja értelmében a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt többek között a gyermek ápolása, illetve gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság [138. § (5) bekezdés] időtartama alatt.A kérdéses...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Táppénz mértéke többes jogviszony esetén

Kérdés: A volt munkavállaló a munkaviszonyának megszűnését követő első napon keresőképtelen beteg lett. A keresőképtelenség napját megelőző 2 év folyamatos biztosítási ideje alatt egy hónapig ún. főfoglalkozású egyéni vállalkozóként egészségbiztosítási járulék fizetésére volt kötelezett. Azt követően heti 36 órát meghaladó munkaviszonya alapján 60 vagy 70 százalékos mértékű táppénzre jogosult?
Részlet a válaszából: […] Bár a kérdező nem írta le, de valószínűleg olyan egyéni vállalkozóról van szó, aki egyidejűleg heti 36 órát meghaladó időtartamra munkaviszonyt is létesített, és e munkaviszonyának megszűnését követő napon lett keresőképtelen beteg. Ez esetben a táppénzre való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

GYET-ben részesülő egyéni vállalkozó jogállása

Kérdés: Kell-e járulékot fizetnie annak a főállású anyának, aki vasárnaponként egyéni vállalkozói tevékenysége keretében büfét üzemeltet egy piacon?
Részlet a válaszából: […] A Cst. szerint gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől 8. életévének betöltéséig jár.Szintén a Cst. rendelkezik arról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.
1
102
103
104
110