Találati lista:
11 Magánállatorvos többes biztosításban
Kérdés: Egy szolgáltató állatorvosi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó egy zrt.-nél választott tisztségviselőként látja el feladatait, amelyért tiszteletdíjban részesül. A tiszteletdíj összege eléri a biztosítási kötelezettség megállapításához szükséges összeghatárt. Mentesül ebben az esetben egyéni vállalkozóként a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól? Amennyiben nem, milyen jogviszonykóddal kell a biztosítási jogviszonyt bejelenteni, és szükséges-e ehhez a részére tiszteletdíjat fizető társaságtól igazolást beszerezni?
12 Ekho választása egyéni vállalkozó megbízási jogviszonyában
Kérdés:
Átalányadózó egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenysége mellett megbízási jogviszonyban is végez munkát. Választhatja e jogviszonyában az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást, ha egyéni vállalkozóként kizárólag a minimumjárulék-fizetési kötelezettségét teljesíti, illetve vállalkozói tevékenységéből nem keletkezik személyijövedelemadó-köteles jövedelme?
13 Egyéni vállalkozó táppénze hétvégi napokra
Kérdés: Egyéni vállalkozó 2025. június 22-től június 28-ig keresőképtelen volt, majd június 29-étől ismét keresőképessé vált. Jogosult táppénzre a szombati és vasárnapi napokra is, vagy ezekre a napokra már a minimum-járulékalapot kell figyelembe venni? A vállalkozó könyvelője szerint az Eb-tv. alapján hétvégére már nem jár a táppénz.
14 Bányász keresetkiegészítésének feltételei
Kérdés: Egyik munkavállalónk korábban föld alatti bányamunkát végzett. Szeretnénk megtudni, hogy a korábbi bányász dolgozók részére megállapítható keresetkiegészítés intézménye jelenleg is létezik-e, és ha igen, milyen feltételekkel állapítható meg?
15 Kata választása uniós munkaviszony mellett
Kérdés: Választhatja a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést egy újonnan induló egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az Európai Unió valamelyik tagállamában rendelkezik heti 36 órát elérő munkaviszonnyal?
16 Ügyvezető egyéni vállalkozása
Kérdés: Egy megszűnés előtt álló kft. ügyvezetője részmunkaidős munkaviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket. Munkabére csak jelképes 10 ezer forint/hó, ezért a cég a minimálbér 30 százaléka után fizeti a járulékot utána. Az említett ügyvezető egyéni vállalkozói tevékenységbe kezd. Ebben az esetben lehetséges, hogy egyéni vállalkozóként fizesse meg a minimumjárulékot, és ügyvezetőként ne fizessen semmit? Végelszámolóként ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, vagy változik a helyzet?
17 Egyéni vállalkozó minimumközterhe GYED alatt
Kérdés: Mentesülne a minimumközteher-fizetési kötelezettség alól egy átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha GYED-ben részesülne? Az érintett vállalkozó 2022 óta részmunkaidős munkaviszonyban is áll, a vállalkozását 2026. június 1-jén indította el, és jelenleg a felesége CSED-ben részesül a 2026. március 10-én született gyermekük után.
18 Egyszemélyes kft. tagjának kisadózó egyéni vállalkozása
Kérdés: Választhatja az egyéni vállalkozásában a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést egy egyszemélyes kft. tulajdonosa?
19 Átalányadózó egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény
Kérdés:
Az apa főállású átalányadózó egyéni vállalkozóként 80 százalékos költséghányadot alkalmaz, a 2025-ös bevétele 22.890.529 Ft volt, ebből az adóköteles jövedelme 2.833.306 Ft. A bevételeinek eloszlása év közben egyenlőtlen, ezért nem minden hónapra tudta kihasználni a családi járulékkedvezményt. Ezt utólag a 2025-ös adóbevallásban módosíthatja?
20 Élettársak által érvényesíthető családi kedvezmény
Kérdés: A családban 3 kiskorú gyermek van, ebből a két nagyobb gyermek nappali középfokú képzésben vesz részt, a legkisebb gyermek 2 éves. A szülők nem házastársak és nem is bejegyzett élettársak, de már régóta egy háztartásban élnek. A három gyermekből csak a legkisebb a közös gyermek. A két nagyobb gyermek az apa korábbi házasságából származik. Az apa a háromgyermekeseknek járó, nem egyedülállók családi pótlékát kapja. Az anya GYED-en volt 2025-ben, és még jelenleg is azon van, az apa pedig átalányadózó egyéni vállalkozó. A két szülő hogyan oszthatja meg egymás között optimálisan a családi adó- és járulékkedvezményt? Jogosult-e az anya megosztással év végén a bevallásban igénybe venni a három gyermek után járó kedvezményt?
