Magánállatorvos többes biztosításban

Kérdés: Egy szolgáltató állatorvosi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó egy zrt.-nél választott tisztségviselőként látja el feladatait, amelyért tiszteletdíjban részesül. A tiszteletdíj összege eléri a biztosítási kötelezettség megállapításához szükséges összeghatárt. Mentesül ebben az esetben egyéni vállalkozóként a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól? Amennyiben nem, milyen jogviszonykóddal kell a biztosítási jogviszonyt bejelenteni, és szükséges-e ehhez a részére tiszteletdíjat fizető társaságtól igazolást beszerezni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A fent említett választott tisztségviselői jogviszony a magánállatorvosként fizetendő járulékfizetési kötelezettségére nincs hatással.Az egyéni vállalkozó (társadalombiztosítási szempontból e körbe tartozik a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.

Ekho választása egyéni vállalkozó megbízási jogviszonyában

Kérdés:

Átalányadózó egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenysége mellett megbízási jogviszonyban is végez munkát. Választhatja e jogviszonyában az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást, ha egyéni vállalkozóként kizárólag a minimumjárulék-fizetési kötelezettségét teljesíti, illetve vállalkozói tevékenységéből nem keletkezik személyijövedelemadó-köteles jövedelme?

Részlet az állásfoglalásából: […] Az Ekho-tv. szerinti adózás választásának egyik feltétele nem nyugdíjas természetes személy esetében, hogy az érintett rendelkezzék az adóévben bármely tevékenységgel összefüggésben– munkaviszonyból származó vagy– egyéni vállalkozói kivét címén, vagy– társas...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.
Kapcsolódó címkék:    

Egyéni vállalkozó táppénze hétvégi napokra

Kérdés: Egyéni vállalkozó 2025. június 22-től június 28-ig keresőképtelen volt, majd június 29-étől ismét keresőképessé vált. Jogosult táppénzre a szombati és vasárnapi napokra is, vagy ezekre a napokra már a minimum-járulékalapot kell figyelembe venni? A vállalkozó könyvelője szerint az Eb-tv. alapján hétvégére már nem jár a táppénz.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Eb-tv. 47. §-ának (1) bekezdése hét olyan élethelyzetet nevez meg, amikor a főszabálytól – miszerint a táppénz minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is – eltérően nem jár a táppénz.A vállalkozás könyvelője...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.
Kapcsolódó címke:

Bányász keresetkiegészítésének feltételei

Kérdés: Egyik munkavállalónk korábban föld alatti bányamunkát végzett. Szeretnénk megtudni, hogy a korábbi bányász dolgozók részére megállapítható keresetkiegészítés intézménye jelenleg is létezik-e, és ha igen, milyen feltételekkel állapítható meg?
Részlet az állásfoglalásából: […] Igen, a bányász keresetkiegészítés intézménye jelenleg is létezik, azonban kizárólag a jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén állapítható meg.A keresetkiegészítés nem állapítható meg abban az esetben, ha az ügyfél keresőtevékenységet nem folytat, és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 11.

Kata választása uniós munkaviszony mellett

Kérdés: Választhatja a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést egy újonnan induló egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az Európai Unió valamelyik tagállamában rendelkezik heti 36 órát elérő munkaviszonnyal?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetés választására jogosult az egyéni vállalkozó, amennyiben megfelel a Kata-tv. „főfoglalkozású” fogalmának, továbbá, ha az adóalanyiság választását az állami adó- és vámhatósághoz bejelenti.Nem minősül...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 21.

Ügyvezető egyéni vállalkozása

Kérdés: Egy megszűnés előtt álló kft. ügyvezetője részmunkaidős munkaviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket. Munkabére csak jelképes 10 ezer forint/hó, ezért a cég a minimálbér 30 százaléka után fizeti a járulékot utána. Az említett ügyvezető egyéni vállalkozói tevékenységbe kezd. Ebben az esetben lehetséges, hogy egyéni vállalkozóként fizesse meg a minimumjárulékot, és ügyvezetőként ne fizessen semmit? Végelszámolóként ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, vagy változik a helyzet?
Részlet az állásfoglalásából: […] Amennyiben az említett ügyvezető egyéni vállalkozói tevékenységet létesít, akkor e jogviszonyában havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli, hiszen a fennálló munkaviszonyában a foglalkoztatása nem éri el a heti 36 órát.E minimumjárulék-fizetés csak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 7.

Egyéni vállalkozó minimumközterhe GYED alatt

Kérdés: Mentesülne a minimumközteher-fizetési kötelezettség alól egy átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha GYED-ben részesülne? Az érintett vállalkozó 2022 óta részmunkaidős munkaviszonyban is áll, a vállalkozását 2026. június 1-jén indította el, és jelenleg a felesége CSED-ben részesül a 2026. március 10-én született gyermekük után.
Részlet az állásfoglalásából: […] Valóban, ha az egyéni vállalkozó GYED-ben részesül, mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól. Nem szabad megfeledkezni azonban arról, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozó társadalombiztosítási járulékának és szociális hozzájárulási...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 7.

Egyszemélyes kft. tagjának kisadózó egyéni vállalkozása

Kérdés: Választhatja az egyéni vállalkozásában a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést egy egyszemélyes kft. tulajdonosa?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben említett személy tagi jogviszonya abban az esetben zárja ki a kisadózás lehetőségét, amennyiben a társaságban személyes közreműködése vagy ügyvezetői státusza kapcsán társas vállalkozónak minősül, vagy legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 23.

Átalányadózó egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény

Kérdés:

Az apa főállású átalányadózó egyéni vállalkozóként 80 százalékos költséghányadot alkalmaz, a 2025-ös bevétele 22.890.529 Ft volt, ebből az adóköteles jövedelme 2.833.306 Ft. A bevételeinek eloszlása év közben egyenlőtlen, ezért nem minden hónapra tudta kihasználni a családi járulékkedvezményt. Ezt utólag a 2025-ös adóbevallásban módosíthatja?

Részlet az állásfoglalásából: […] A biztosított átalányadózó egyéni vállalkozó az átalányban megállapított jövedelme után fizetendő társadalombiztosítási járulékra érvényesíthet kedvezményt. A járulékkedvezmény a tevékenységéből származó jövedelem adómentes részével egyező nagyságú...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 2.
Kapcsolódó címke:

Élettársak által érvényesíthető családi kedvezmény

Kérdés: A családban 3 kiskorú gyermek van, ebből a két nagyobb gyermek nappali középfokú képzésben vesz részt, a legkisebb gyermek 2 éves. A szülők nem házastársak és nem is bejegyzett élettársak, de már régóta egy háztartásban élnek. A három gyermekből csak a legkisebb a közös gyermek. A két nagyobb gyermek az apa korábbi házasságából származik. Az apa a háromgyermekeseknek járó, nem egyedülállók családi pótlékát kapja. Az anya GYED-en volt 2025-ben, és még jelenleg is azon van, az apa pedig átalányadózó egyéni vállalkozó. A két szülő hogyan oszthatja meg egymás között optimálisan a családi adó- és járulékkedvezményt? Jogosult-e az anya megosztással év végén a bevallásban igénybe venni a három gyermek után járó kedvezményt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A családi kedvezményre való jogosultság alapvetően a családi pótlékra való jogosultsághoz kapcsolódik. A családi pótlékra a saját háztartásban nevelt gyermek után a szülő jogosult. Szülőnek minősül többek között a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő, a szülővel...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 2.
1
2
3
…
116