Betéti társaság végelszámolása beltag halála miatt

Kérdés: Meg kell várni a hagyatéki végzést a végelszámolás lezárásával abban az esetben, ha egy betéti társaság beltagjának halála után a kültag (aki egyben a beltag testvére is) úgy döntött, hogy egyszerűsített végelszámolás keretében meg kívánja szüntetni a céget? Megszűnik a kisadózó vállalkozók tételes adójára való jogosultsága egyéni vállalkozóként a kültagnak abban az esetben, ha ő lesz a végelszámoló?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint az egyszerűsített végelszámolás lezárásának nem akadálya a hagyatéki végzés hiánya, ugyanakkor az elhunyt tag örököseivel el kell számolni, vagy erről a vagyonfelosztási javaslatban rendelkezni kell.Ami a végelszámoló jogállását illeti: célszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Milyen összeg után kell megfizetnie a szociális hozzájárulási adót egy nyugdíjas kft.-tag 7 millió forint összegű osztaléka után abban az esetben, ha az érintett átalányadózó egyéni vállalkozóként várható éves bevétele nyolcmillió-négyszázezer forint? Az egyéni vállalkozó 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.
Részlet a válaszából: […] Az osztalék a Szocho-tv. 1. §-ának (1) bekezdése alapján képez adóalapot, amelyre vonatkozik a jogszabály 2. §-ának (2) bekezdésében meghatározott maximum-adóalap. Ez 2024-ben 24×266.800 = 6.403.200 forintot jelent.Az így megállapított adóalapot azonban csökkenti az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Nappali tagozatos egyetemi hallgató egyéni vállalkozó

Kérdés:

Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak az egyéni vállalkozónak, aki 2024. március 31-ig átalányadózóként folytatott tevékenységet, de megszüntette egyéni vállalkozását, amelyet 2024. szeptember 1-jétől újra el szeretne indítani? A vállalkozó ugyanettől az időponttól megkezdi felsőfokú tanulmányait nappali tagozatos egyetemi hallgatóként.

Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt az Szja-tv. 50. §-ának (7) bekezdésére kell felhívnunk a figyelmet, miszerint az az egyéni vállalkozó, aki az átalányadózását megszünteti, vagy az arra való jogosultsága megszűnik, a megszüntetés (megszűnés) évére és az azt követő 12 hónapra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Kataalanyiság megszűnése hónap közben

Kérdés: Mikortól kötelezett az szja szerinti egyéni vállalkozóként megfizetni a közterheket egy kisadózó egyéni vállalkozó, akinek a kisadózói alanyisága 2024. május 8-tól megszűnt kifizetői bevétel miatt? A vállalkozó május hónapra megfizette az 50.000 forintos tételes adót.
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 7. §-ának (2) bekezdése értelmében a vállalkozó helyesen járt el, hiszen a havi 50 ezer forintos tételes adó teljes összegét az adóalanyiság fennállásának minden megkezdett naptári hónapjára meg kell fizetni. Így a kérdésben említett kisadózónak május 8-ig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Nyugdíjkorhatárt betöltött, nyugellátásban nem részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés:

Meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót átalányadózó egyéni vállalkozóként egy teljes munkaidős egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személynek, aki már betöltötte a 65. életévét, de nem vett igénybe nyugellátást?

Részlet a válaszából: […] A nyugdíjkorhatárt betöltött – de öregséginyugdíj-igényét nem érvényesítő személy – nem minősül nyugdíjasnak, így főszabály szerint semmilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyában nem tekinthető a Tbj-tv. 4. §-ának 11. pontja szerint kiegészítő tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Egyéni vállalkozó minimumjárulékai középiskolai tanulmányok befejezése után

Kérdés:

Mentesül a minimumjárulékok megfizetése alól a nyári időszakra egy egyéni vállalkozó abban az esetben, ha tanulói jogviszonya június 30-án megszűnik, de a diákigazolványa még október 31-ig érvényes, ősztől pedig megkezdi az egyetemi tanulmányait nappali tagozaton?

Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 42. §-ának (1) bekezdése értelmében az egyéni vállalkozó mentesül a minimális járulékfizetési kötelezettség alól (és ezt a szabályt a minimumadó tekintetében a Szocho-tv. vonatkozó jogszabályi helye is átveszi) abban az esetben is, ha– a Köznev-tv. hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Számla

Kérdés: Átalányadózó egyéni vállalkozóként adhat számlát egy művészeti tevékenységgel foglalkozó egyesület elnöke és elnökhelyettese, ha a tevékenységi körükben szerepel a művészeti tevékenység, és az egyesület időnként szeretné felkérni őket egy-egy fellépésre?
Részlet a válaszából: […]

Jogszabályi akadálya nincs annak, hogy az egyesület a tagjával (elnökével vagy helyettesével) vállalkozási jogviszonyt létesítsen, feltéve, hogy az egyesület alapszabálya nem tartalmaz erre vonatkozóan kizáró előírást.

(Kéziratzárás: 2024. 05. 27.)

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Járulékfizetés egyéni vállalkozás szüneteltetése alatt

Kérdés:

Van bármilyen járulékfizetési kötelezettsége április hónapra annak az egyéni vállalkozónak, aki heti 40 órás munkaviszony mellett folytatta a tevékenységét, amit április 10-től szüneteltet, de időközben április 20-án a munkaviszonya is megszűnt? A vállalkozó kivétet nem számolt el.

Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett egyéni vállalkozó április 20-ig többes jogviszonyban állt, heti 36 órás munkaviszonyára tekintettel mentesült a minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól. Ez a mentesség azonban április 21-től megszűnt, hiszen ezen időponttól már nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Nyugdíjkorhatárt betöltött rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés:

Hogyan kell megállapítani a közteherfizetési kötelezettséget egy egyéni vállalkozó alkalmazottja esetében, aki 2023. november 15-én betöltötte a 65. életévét, de a benyújtott nyugdíjigényére a külföldi biztosítási idők igazolása híján még nem kapott végleges határozatot, így továbbra is rokkantsági ellátásban részesül? Nyugdíjasnak minősül az érintett dolgozó ebben az esetben? A nyugdíjfolyósítótól azt a tájékoztatást kapta a cég, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő dolgozótól nem kell társadalombiztosítási járulékot vonni.

Részlet a válaszából: […] A kérdés utolsó mondatában említett tájékoztatás valószínűleg félreértésen alapszik. A rokkantsági ellátás nem minősül öregségi nyugdíjnak, az abban részesülő személy nem tekinthető nyugdíjasnak. Így munkavállalóként az általános szabályok szerint kiterjed rá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Heti 35 órás munkaviszony

Kérdés: Van-e bármilyen hátránya a nyugellátásra vagy más pénzbeli ellátásokra annak, ha a munkavállaló heti munkaideje csak heti 35 óra?
Részlet a válaszából: […] Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai, illetve a családtámogatási ellátások tekintetében nincs.A heti 35 órás munkaviszony részmunkaidőnek minősül, aminek a nyugdíj-megállapítás során – bizonyos esetekben – lehet szerepe. Ha a részmunkaidőben történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.
1
2
3
4
…
106