Bíróság által megítélt díjazás

Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége keletkezik a volt munkavállalónak a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt beadott bírósági keresetlevélben kért felmondási időre járó távolléti díj, a felmondás esetére járó végkielégítés, valamint a kifizetés napjáig elszámolt késedelmi kamat esetleges megítélése esetén? Szerepeltetni kell ezeket a kifizetéseket a ’08-as bevalláson?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltak alapján a munkavállaló számára egyértelműen nem jövedelempótló kártérítést, hanem elmaradt díjazást ítélt meg a bíróság. E juttatások – tehát a felmentési időre járó távolléti díj, a végkielégítés – biztosítási kötelezettséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 8.

Elhunyt munkavállaló elmaradt munkabére

Kérdés: Terheli járulékfizetési kötelezettség a tavaly elhunyt munkavállaló özvegye részére kifizetett nagy összegű elmaradt munkabért, vagy csak a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást kell utána megfizetni a cégnek?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 30. §-a értelmében a biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony fennállásának utolsó napján került volna...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Egyéni járulékok elmaradt munkabérből

Kérdés: Kell egyéni járulékot vonni, és ha igen, akkor milyen mértékben, abban az esetben, ha egy felszámolás alatt lévő cég a volt dolgozók számára 2017. évi elmaradt munkabéreket fizet ki? A dolgozók között nyugdíjas munkavállalók is vannak.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 24. §-a általános elvként rögzíti, hogy a járulékokat havonta a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint – a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott) járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Diák szünidei foglalkoztatása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható egy cégnél egy 15. életévét betöltött diák, akinek havonta a 15 napot nem haladja meg a foglalkoztatása? Milyen összegű munkabért kell fizetni a részére, ha munkaviszonyban, illetve, ha alkalmi munkavállalóként történik a foglalkoztatása? Szükséges a szülői engedély abban az esetben is, ha az egyik szülő szintén a munkáltatónál dolgozik, és mindkét szülő a gyermekkel él?
Részlet a válaszából: […] A 15. életévét betöltött diák munkaviszonyban történő foglalkoztatása az iskolai szünet alatt az Mt. alapján történik.Ez azt jelenti, hogy az Mt. valamennyi rendelkezése vonatkozik rá, ugyanúgy, mint az egyéb munkavállalókra, figyelembe véve természetesen a törvény fiatal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Felszolgálási díj

Kérdés: Kaphatnak felszolgálási díjat az éttermet üzemeltető cégnél dolgozó alkalmi munkavállalók? Amennyiben igen, akkor le kell vonni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot a juttatásból?
Részlet a válaszából: […] A 71/2005. GKM rendelet értelmében a felszolgálási díjat havonta kell a vendéglátásban közvetlenül – az üzletben – közreműködőknek kifizetni a közreműködőkkel történt megállapodás szabályai szerint. Ennek megfelelően szervizdíjban az alkalmi munkavállaló is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Utalványjuttatás közterhei

Kérdés: Átvállalhatja a munkáltató a bérként adózó juttatás egyéni járulékait a munkavállalótól olyan formában, hogy a juttatás értékét felbruttósítja, és a bruttó összeget szerepelteti a számfejtésben? (Pl.: 10 000 forint bérként adózó utalványt az adó- és járulékalapnál 15 038 forint értéken.)
Részlet a válaszából: […] 2019-től bármilyen formában valósul meg a munkáltatói juttatás (például helyi bérlet, munkahelyi étkezés, vásárlási utalvány stb.), adóköteles jövedelemnek kell tekinteni, és a juttató, valamint a juttatásban részesülő magánszemély közötti jogviszony alapján kell az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Magánnyugdíjpénztári tag

Kérdés: Miként érinti a foglalkoztató járulékmegállapítási és -levonási kötelezettségét egy új belépő alkalmazott nyilatkozata, amely szerint ő továbbra is magánnyugdíjpénztári tag, 2011-ben nem lépett vissza a kötelező társadalombiztosítási rendszerbe?
Részlet a válaszából: […] A magánnyugdíjpénztári rendszer 2012-től nem része a kötelező társadalombiztosítási rendszernek. Aki biztosított, illetve nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett – függetlenül az esetleges magánnyugdíjpénztári tagságától –, egyéni járulékként 18,5 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.

Végkielégítés

Kérdés: Milyen egyénijárulék-fizetési kötelezettség keletkezik a végkielégítés összege után?
Részlet a válaszából: […] A végkielégítés utáni járulékfizetésre nem vonatkoznak speciális szabályok. Ennek ellenére a konkrét válasz-adáshoz szükséges lenne annak ismerete, hogy a jogviszony mikor szűnt meg, illetve a kifizetésre mikor került sor. Amennyiben a jogviszony 2020. június 30-ig megszűnt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Tanulók gyakorlati képzése

Kérdés: Hogyan alakulnak a 2020. május 31-ét megelőzően és azt követően létesített tanulói jogviszony esetén megkötött tanulószerződés alapján kifizetett díjazás egyéni járulékai 2020. június 30-át követően? Mikortól köthető szakképzési mun-kaszerződés? A 2020. június 16-ai dátummal kötött szerződések esetében 2020. július 1-jétől továbbra is igénybe vehetőek a szakképzési hozzájárulási kedvezmények a foglalkoztatott tanulók után?
Részlet a válaszából: […] A tanulószerződéssel rendelkező tanulóra változatlan feltételekkel terjed ki a biztosítás 2020. július 1-jét követően is. Ugyanakkor az új Tbj-tv. hatálybalépésével az eddigi 10 + 7 százalékos járulék helyett egyéni járulékként az ő díjazásukat is 18,5 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Felszolgálási díj I.

Kérdés: Miként módosul a felszolgálási díj utáni nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség 2020. július 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos Tbj-tv. 24. §-ának (1) bekezdése rögzíti, hogy a foglalkoztatott nem fizet egyéni járulékot a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj után, míg a 26. § (7) bekezdése előírja, hogy az említett díjazás után a foglalkoztatónak (rendhagyó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.
1
2
3
42