152 talált cikk a családi kedvezmény kifejezésre

Kérdés: Ki kell jelenteni a ’T1041 nyomtatványon egy magyar cég magyar állampolgárságú munkavállalóját, aki néhány hónapja kiköltözött az egész családjával Máltára, és a továbbiakban onnan végzi a munkáját távmunkában? A dolgozó még rendelkezik magyar állandó lakcímmel, de a tajkártyája már nem érvényes Magyarországon, a férje munkaviszonyban dolgozik Máltán, ő pedig egyéni vállalkozást indított, a gyermekeik ott járnak óvodába és iskolába. Ebben az esetben csak a személyi jövedelemadót kell levonni tőle, és szociális hozzájárulási adót kell fizetni utána? Milyen igazolásokat kell bekérnie a munkáltatónak ebben az esetben? Négygyermekes anyaként továbbra is jogosult az adókedvezményre? Helyesen gondolja a munkáltató, hogy családi pótlékra, és így a családi kedvezményre a továbbiakban nem jogosult a munkavállaló? Hogyan változik a fenti munkavállaló bejelentése, számfejtése, NÉTAK-kedvezménye és családi kedvezménye abban az esetben, ha eladja magyarországi ingatlanát, és nem lesz magyar állandó lakcíme sem?

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, amikor egy rokkantsági ellátásban és fogyatékossági támogatásban részesülő munkavállaló díjazásából levonják a társadalombiztosítási járulékot, illetve érvényesítik az emelt összegű családi kedvezményt és a személyi kedvezményt? Figyelembe veheti a cég vele kapcsolatban a kivaalap-kedvezményt? Vonatkozik rá bármilyen kereseti korlát?

Kérdés: Igénybe veheti a beteg gyermek után járó magasabb összegű családi kedvezményt és a személyi kedvezményt is az édesapa abban az esetben, ha cukorbetegségben szenved, gyermeke pedig súlyosan allergiás a laktózra és a gluténre?

Kérdés: A családi pótlék összegénél és ezáltal a családi adókedvezménynél is figyelembe vehető az a felsőoktatás nappali tagozatán tanuló gyermek, aki őstermelők családi gazdaságának a tagja?

Kérdés: Jogosult családi pótlékra és családi adókedvezményre egy orosz állampolgárságú munkaviszonyban álló dolgozó, aki teljes jövedelmét egy magyar kft.-től kapja? A munkavállaló a családjával együtt Magyarországon él. Milyen jogszabályoknak kell megfelelni ebben az esetben?

Kérdés: Érvényesítheti valamilyen módon a családi járulékkedvezményt egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az átalányban megállapított I. negyedéves jövedelme nem haladja az adómentes határt, ezért havonta a garantált bérminimum után fizet társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót? A vállalkozó I. negyedéves bevétele 2 millió forint volt, és 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.

Kérdés: Jogosult a gyermekek után járó családi kedvezményre az elvált édesapa abban az esetben, ha nagy összegű gyermektartást fizet, a gyermeket időnként háztartásában is gondozza, és a bíróság közös szülői felügyeleti jogot állapított meg? Az anya keresete jelenleg nagyon alacsony, ezért a szülők között megállapodás született a családi kedvezmény apa javára történő 90/10 százalékos megosztásáról.

Kérdés: Saját munkavállalóval kötött szakképzési szerződés alapján a dolgozó 84.000 forint szakképzési munkadíjat és 200.000 forint munkabért kap. Élhet a munkavállaló a családi járulékkedvezménnyel a 84.000 forintos adómentes, de járulékköteles bérrész után?

Kérdés: Érvényesítheti a családi járulékkedvezményt egy társas vállalkozó, aki cégéből csak osztalékot vesz ki, de mivel ügyvezető, és nincs más biztosítása, havonta a minimálbér után megfizeti a járulékot?

Kérdés: Jogosult lesz a 30 év alatti anyák kedvezményének igénybevételére az a munkavállaló, aki egy éve dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, laktózintoleranciájára tekintettel jogosult személyi kedvezményre, 2023. április 7-én tölti be a 25. életévét, és bejelentette, hogy 2023. február 10-én elérte a várandóssága 91. napját? A munkavállalónak ez lesz az első gyermeke. Jogosult lehet egy időben az életkora alapján járó kedvezményekre és a személyi kedvezményre is?