Járulékfizetési alsó határ

Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] 2020. szeptember 1-jétől a munkaviszonyban álló biztosítottak esetében a járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azaz 48 300 forint után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb. Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Szolgálati idő igazolása

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a frissen nyugdíjba vonult személynek, aki nem ért egyet a nyugdíjintézet határozatával, mert véleménye szerint a szolgálati idejéből hiányzik négy év, amelyet nem ismertek el?
Részlet a válaszából: […] Azt javasoljuk, hogy gyűjtsön össze a nyugdíjbiztosítási szerv által el nem ismert időtartamra vonatkozóan olyan dokumentumokat, amelyek bizonyítják a vitatott időtartam szolgálati idő jellegét. A szolgálati idők igazolására alkalmasak a tanulmányokat igazoló dokumentumok, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Online adóelőleg-nyilatkozat

Kérdés: Hogyan juttathatja el legegyszerűbben az adóelőleg-nyilatkozatot a bérszámfejtést végző vállalkozás részére a munkavállaló abban az esetben, ha az alkalmazására online módon került sor, a munkavégzés az otthonában történik, a munkáltatójánál személyes ügyintézésre nincs lehetőség? Hitelesnek fogadható el ebben az esetben az e-mailen megküldött nyilatkozat?
Részlet a válaszából: […] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2020-tól az online adóelőleg-nyilatkozat bevezetésével nyújt segítséget a magánszemélyeknek és a kifizetőknek. Az új lehetőség mindenki számára elérhető, és segítségével csökkennek az adminisztrációs terhek, rövidül a nyilatkozatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.

Családi járulékkedvezmény

Kérdés: A július 1-jén hatályba lépett Tbj-tv. úgy fogalmaz, hogy a családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő társadalombiztosítási járulék összegét. Ez azt jelenti, hogy 2020. július 1. után a GYED-ből vont nyugdíjjárulék nem csökkenthető a járulékkedvezménnyel?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a Tbj-tv. július 1-jén hatályba lépett vonatkozó 34. szakasza nem utalt a nyugdíjjárulékra, és csak a társadalombiztosítási járulékkal kapcsolatban tartalmazta a járulékkedvezmény igénybevételének a lehetőségét. Július 15-től azonban a jogszabály több pontban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Családi járulékkedvezmény

Kérdés: Érvényesíthető 2020. július 1-jétől a családi járulékkedvezmény a GYED-ből levonásra kerülő nyugdíjjárulékból?
Részlet a válaszából: […] Az új Tbj-tv. 37. §-a értelmében a gyermekgondozási díjban részesülő személy az ellátás összege után valóban csak nyugdíjjárulékot fizet.A törvény 34. §-ának (2) bekezdése szerint a családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Ügyvezetés munkaviszony mellett

Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt tekintsük át az április 1-jét megelőző társadalombiztosítási jogállásokat.A tulajdonos ügyvezető ügyvezetői státuszára tekintettel a Tbj-tv. 4. §-ának d) pontja értelmében ugyanis társas vállalkozónak minősült. Ugyanakkor a havi minimális adó- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Családi kedvezmény érvényesítése

Kérdés: Egy hónapon belül több eltérő jogcímű kifizetés esetében van lehetősége a munkavállalónak arra, hogy rendelkezzen a munkáltató felé, hogy kifejezetten melyik kifizetés esetében érvényesítsen családi kedvezményt és melyik jövedelemből ne?
Részlet a válaszából: […] A családi kedvezmény érvényesítése érdekében megtett nyilatkozat rendeltetése, hogy az átadást követően a kifizető/munkáltató az arra jogosultnak járó havi rendszerességgel megállapított jövedelem összevont adóalapját csökkentse.A kifizető az adózói nyilatkozatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezető

Kérdés: Milyen és mekkora közterhekkel kell számolnia annak a rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezetőnek, aki munkaviszonyban áll saját egyszemélyes kft.-jével, és 2019. július 1. után osztalékot szeretne fizetni magának? A?felvett osztalék beleszámít a rokkantsági ellátás kereseti korlátjába? Meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót az osztalék után abban az esetben, ha az érintett ügyvezető a megváltozott munkaképességre tekintettel egyébként jogosult szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre? Figyelembe vehető az osztalék összege a családi adókedvezmény számításakor?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben rokkantsági ellátásban részesülő munkaviszonyban álló dolgozóról van szó, akinek a munkabére után a társaság – a Szocho-tv. 13. szakaszában meghatározott kedvezménnyel élve – lényegében mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Családi kedvezmény hallgatói jogviszony szüneteltetése esetén

Kérdés: Figyelembe vehető kedvezményezett eltartottként a családi kedvezmény igénybevétele során a felsőoktatási intézményben tanuló gyermek abban az esetben, ha jelenleg szünetelteti a tanulmányait? Továbbra is fennáll a nappali tagozatos hallgatói jogviszony ebben az esetben? A családban van egy középiskolás gyermek is, aki után a szülők családi pótlékot vesznek igénybe.
Részlet a válaszából: […] A családi kedvezmény az összevont adóalapot csökkentő olyan adóalap-kedvezmény, amelyet az arra jogosult – jogosultsági hónaponként – az eltartottak számától függően a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthet.Az Szja-tv. szerint a családi kedvezmény jogosultja lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 10.

Adókedvezmények érvényesítése

Kérdés: Van valamilyen szabályozás arra vonatkozóan, hogy milyen sorrendben érvényesíthető a családi adókedvezmény és a személyi kedvezmény annál a munkavállalónál, aki mindkettőre jogosult? Abban az esetben, ha a személyi kedvezményt érvényesítik először, a családi kedvezmény fennmaradó része járulékkedvezményként érvényesíthető, ellenkező esetben viszont a személyi kedvezmény tulajdonképpen elveszik.
Részlet a válaszából: […] A családi adókedvezmény az összevont adóalapot, míg a fogyatékosságra tekintettel járó személyi kedvezmény az összevont adóalap adóját csökkenti. Így a személyi kedvezmény csak akkor érvényesíthető, ha a családi adóalap-kedvezmény érvényesítése után még van pozitív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 10.
1
3
4
5
12