1. cikk / 126 Külföldön élő, távmunkában dolgozó munkavállaló személyi-jövedelemadó-kedvezménye
2. cikk / 126 Családi járulékkedvezmény érvényesítése passzív GYED esetén
3. cikk / 126 Nyilatkozat adókedvezményről jogállásváltozás esetén
4. cikk / 126 CSED és GYED igénylése
Pontosan milyen dokumentumokat, okmányokat kell leadni a kérelmezőnek a CSED- és GYED-igény mellé? A kifizetőhelyi tájékoztató CSED és GYED esetében is csak a születési anyakönyvi kivonatot írja. Szükséges ezenkívül pl. a gyermek tajkártyája, adóazonosító jele vagy lakcímkártyája?
5. cikk / 126 Külföldre költöző munkavállaló távmunkavégzése
6. cikk / 126 Rokkantsági járadékban és fogyatékossági támogatásban részesülő munkavállaló
Helyesen jár el a munkáltató, amikor egy rokkantsági ellátásban és fogyatékossági támogatásban részesülő munkavállaló díjazásából levonják a társadalombiztosítási járulékot, illetve érvényesítik az emelt összegű családi kedvezményt és a személyi kedvezményt? Figyelembe veheti a cég vele kapcsolatban a kivaalap-kedvezményt? Vonatkozik rá bármilyen kereseti korlát?
7. cikk / 126 Adóalap-csökkentő kedvezmények
8. cikk / 126 Jövedelemmel rendelkező gyermek figyelembevétele
9. cikk / 126 Orosz állampolgár munkavállaló családi pótléka és kedvezménye
Jogosult családi pótlékra és családi adókedvezményre egy orosz állampolgárságú munkaviszonyban álló dolgozó, aki teljes jövedelmét egy magyar kft.-től kapja? A munkavállaló a családjával együtt Magyarországon él. Milyen jogszabályoknak kell megfelelni ebben az esetben?
10. cikk / 126 Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye
Érvényesítheti valamilyen módon a családi járulékkedvezményt egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az átalányban megállapított I. negyedéves jövedelme nem haladja az adómentes határt, ezért havonta a garantált bérminimum után fizet társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót? A vállalkozó I. negyedéves bevétele 2 millió forint volt, és 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.