126 cikk rendezése:
101. cikk / 126 Családi kedvezmény érvényesítése az adóelőleg megállapítása során
Kérdés: Az adóelőleg megállapításánál hogyan lehet figyelembe venni a családi kedvezményt 2011-től?
102. cikk / 126 Egynapos egyszerűsített foglalkoztatás
Kérdés: Minden esetben napi számfejtéseket kell-e végezni, amennyiben az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munka 1-1 napos, tekintettel arra, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás nem kedvezményes szabályainak alkalmazása esetén a bér kifizetése a napi munkavégzés befejezésekor történik? A bevallás és befizetés határideje ez esetben is a tárgyhót követő 12-e? Kell-e naponta minden esetben igazolást adni ugyanúgy, mint a kilépő dolgozóknál a kilépéskori igazolás az éves adóbevalláshoz?
103. cikk / 126 Családi kedvezmény igénybevétele
Kérdés: Igénybe veheti-e a családi kedvezményt az édesanya 3 kiskorú gyermekére tekintettel abban az esetben, ha az édesapa kapja a családi pótlékot, és az éves adóköteles jövedelme meghaladja a 9 millió forintot?
104. cikk / 126 Családi adókedvezmény
Kérdés: Kettő vagy három gyermek után lesz jogosult a családi adókedvezményre az a dolgozó, aki három gyermeke közül kettő után kap családi pótlékot, a harmadikat pedig beszámítják, mert főiskolai hallgató?
105. cikk / 126 Családi adókedvezmény és családi pótlék élettársak esetében
Kérdés: Jogosult lesz-e az apa mind az 5 gyermek után a családi adókedvezményre azoknak az együtt élő élettársaknak az esetében, akik 5 gyermeket nevelnek, az anyának mind az 5 sajátja, ebből 2 közös élettársával? 2009 szeptemberétől milyen arányban kell adóterhet nem viselő járandóságként a jövedelembe beszámítani a családi pótlék összegét az anyánál és az apánál?
106. cikk / 126 Élettársak családi adókedvezménye
Kérdés: Megoszthatja-e a jogosult az adóév végén a családi kedvezményt a vele közös háztartásban élő élettársával abban az esetben, ha 1 közös gyermekük van, valamint velük él a feleség előző házasságából született 2 gyermek is? A gyermeket egyedül nevelők magasabb összegű családi pótlékát az élettársak egyike sem veszi igénybe, az adóelszámolásnál erről nyilatkoznak, valamint egymás adóazonosító jelét is feltüntetik a bevallásban.
107. cikk / 126 Közös háztartásban élő elvált szülők családi kedvezménye
Kérdés: Megállapítható-e az apa részére a családi kedvezmény abban az esetben, ha a házastársaknak három közös gyermekük született, ezután elváltak, de a válás után is közös háztartásban élnek, a férj gyermektartási díj fizetésére kötelezett, melyet fizet is, és az adóelőleg megállapításánál együttesen nyilatkoznak a családi kedvezmény érvényesítéséről úgy, hogy az apa kéri a kedvezmény érvényesítését? Az anya a családi pótlékot az egyedülállóknak járó összegben kapja.
108. cikk / 126 Szociális intézményben ápolt gyermek figyelembevétele családi kedvezmény megállapításánál
Kérdés: A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe-vehető gyermek a fogyatékos és szociális intézményi ellátásban részesülő gyermek is. A családban – a figyelembe vehető gyermekeken kívül – egy családi pótlékra jogosult gyermek és egy magzat van. Jogos-e havonta a 8000 forint családi kedvezmény megállapítása abban az esetben, ha a családi pótlék megállapításánál az intézményben ápolt gyermeket családnagyságot növelő gyermekként veszik figyelembe?
109. cikk / 126 Családi adókedvezmény
Kérdés: Jár-e családi adókedvezmény annak, akinek van 3 gyermeke, de ebből csak 2 kiskorú, a harmadik gyermek külön háztartásban él saját családjával?
110. cikk / 126 Gyermekkedvezmény igénybevétele nevelt gyermek esetén
Kérdés: Igénybe veheti-e a családi kedvezményt az a társas vállalkozó, aki 3 kiskorú gyermeket nevel feleségével saját háztartásukban, de az első gyermek nem közös, hanem a feleség első kapcsolatából származik? Érvényesítheti-e a kedvezményt az adóelőleg számításánál?
