Kft. munkaviszonyban álló tagjai

Kérdés: Milyen címen és milyen összegben terhelik levonások egy kft. főfoglalkozású munkaviszony keretében foglalkoztatott tagjai részére kifizetett havi 200 000 forint összegű munkabért? Milyen címen és milyen összegben keletkezik közteherfizetési kötelezettsége a cégnek? Igénybe vehetők ebben az esetben az adó- és járulékkedvezmények? Az egyik tag munkaköre nem igényel szakképzettséget.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő kft. munkaviszony keretében foglalkoztatott tagjai után teljesítendő adó- és járulékkötelezettségek nem térnek el azon munkavállalók utáni kötelezettségektől, akik a munkaadó társaságnak nem tagjai. Tehát a kérdésbeli kft. az általános szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Egészségügyihozzájárulás-fizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a 450 ezer forintos egészségügyihozzájárulás-fizetési felső határ számításánál azokat a járulékokat, amelyekre a dolgozó családi kedvezményt érvényesített?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 3. §-ának (3) bekezdése úgy szól, hogy a 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás tekintetében előírt négyszázötvenezer forintos hozzájárulás-fizetési felső határ számításánál – többek között – "a biztosítási jogviszonyban a Tbj-tv. 19...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Megállapodás alapján nyugdíj- járulékot fizető személy biztosítotti jogviszonya

Kérdés: Visszakaphatja a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot az a magánszemély, aki esetenként megbízási jogviszonyban végez munkát egy cégnek, ahol a díjazása meghaladja a minimálbér 30 százalékát, így ezekben az időszakokban biztosítottá válik? Érvényesíthető valamilyen módon a családi járulékkedvezmény a megállapodás alapján fizetett járulék vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük ez utóbbi kérdéssel. A családi járulékkedvezmény a Tbj-tv. 24/A. §-a értelmében kizárólag a biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék vonatkozásában érvényesíthető. A megállapodás alapján fizetett 34 százalékos nyugdíjjárulék nem tartozik ebbe a körbe,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 23.

Végrehajtás adókedvezmény és járulékkedvezmény érvényesítése esetén

Kérdés: Mi lesz a végrehajtói letiltások érvényesítése során figyelembe veendő nettó kereset annak a munkavállalónak az esetében, aki 220 000 forintos bruttó munkabére után családi adókedvezményt és járulékkedvezményt is érvényesít, így a bérét csak az 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék terheli?
Részlet a válaszából: […] A Vht. 61. §-ának (1) bekezdése szerint a végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Jogosultság családi járulékkedvezményre

Kérdés: Jogosult családi járulékkedvezményre az a háromgyermekes munkavállaló, akinek 2013. de­cember 31-én megszűnt a munkaviszonya, de passzív jogon GYED-ben részesül, és nem tudja teljes összegben érvényesíteni a családi adókedvezményt?
Részlet a válaszából: […] A családi járulékkedvezmény a biztosított által fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegét csökkenti [Tbj-tv. 24/A. § (2) bekezdése]. Tehát a családi járulékkedvezmény igénybevételének előfeltétele a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.

Családi járulékkedvezmény

Kérdés: Mi az a családi járulékkedvezmény, és hogyan vehető igénybe?
Részlet a válaszából: […] A családi járulékkedvezmény tulajdonképpen az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény kiterjesztése, hiszen a járulékkedvezményre az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és – a családi kedvezményt megosztással érvényesítő –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Nyugdíjas munkavállaló adókedvezménye

Kérdés: Érvényesítheti valamilyen módon a családi járulékkedvezményt az a nyugdíjas munkavállaló, aki a munkaviszonyában nem tudja az adókedvezmény teljes összegét igénybe venni, és kiegészítő tevékenységű társas vállalkozóként is működik?
Részlet a válaszából: […] A családi járulékkedvezmény lehetőségével csak a biztosított személy élhet. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra pedig a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének f) pontja értelmében – szemben a nyugdíjas munkaviszonyban álló dolgozóval – nem terjed ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 14.
1
3
4