Brazil állampolgárságú diákok megbízási jogviszonya

Kérdés: Hogyan kell elbírálni a Magyarországon felsőfokú tanulmányokat folytató brazil diákok biztosítási jogviszonyát abban az esetben, ha megbízási szerződés alapján a minimálbér 30 százalékát meghaladó jövedelmet szereznek? Kell számukra taj-t, illetve adóazonosító jelet kiváltani ebben az esetben? Létezik valamilyen szociális egyezmény, illetve speciális szabályozás a brazil állampolgárokra vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] A brazil állampolgárságú diákok után keletkező társadalombiztosítási kötelezettségek elbírálásához a magyar állampolgárokéval azonos szabályokat kell irányadónak tekinteni. Ugyanis Magyarországnak nincs hatályos szociális biztonsági egyezménye Brazíliával, ami eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.
Kapcsolódó címkék:  

Amerikai állampolgárságú megbízottak jogviszonya

Kérdés: Keletkezik biztosítási és járulékfizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy Magyarországon bejegyzett amerikai-magyar tulajdonú kft. USA-ban élő, de magyar állampolgársággal is rendelkező, megbízási szerződés alapján munkát végző munkavállalóknak a minimálbér 30 százalékát nagyságrendekkel meghaladó megbízási díjat fizet? A munkavégzésre néhány munkavál­laló esetében az USA-ban, néhány esetében pedig Magyarországon kerül sor, és az érintettek Amerikában mindannyian nyugdíjasok, diákok, vagy biztosítással rendelkeznek.
Részlet a válaszából: […] Tekintve, hogy az Amerikai Egyesült Államok nem EGT-tagállam, és nem olyan ország, amellyel hazánknak hatályos szociálpolitikai egyezménye van (noha ennek előkészítése folyamatban van), így a Magyarországon munkát végző megbízottak biztosítási kötelezettségét az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.

Nyugdíjazás időpontjának utólagos módosítása

Kérdés: Van lehetősége a nyugdíjazás időpontjának utólagos módosítására annak az egyéni vállalkozónak, aki 2014. április 30-án vonult nyugdíjba a 40 év jogosultsági idejére tekintettel, de időközben kiderült, hogy a szükséges jogosultsági idővel már február 20-án is rendelkezett?
Részlet a válaszából: […] Ez az eljárás logikus lenne, hiszen a nyugellátás havi összegét nem érintené, viszont több mint kéthavi többletjuttatásra tehetne szert, ráadásul egyéni vállalkozóként két hónappal előbb kiegészítő tevékenységet folytatóvá válna, és így visszaigényelhetné az erre az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.
Kapcsolódó címke:

Bíróság által megítélt összegek közterhei

Kérdés: Milyen összeg után és mennyi közterhet kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt nettó 1 150 000 forint elmaradt munkabér, nettó 245 000 forintos étkezési utalvány, nettó 100 000 forint sportesemény-belépő, 91 000 forint önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj, illetve 750 000 forint átalány-kártérítés összege után? A munkavállaló munka­viszonya 2011. december 20-án szűnt meg, az elszámolási időszak 2012. január-2013. december hónap.
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a választ a 2011. december 20-án megszűnt munkaviszonnyal összefüggésben kifizetendő elmaradt jövedelemmel és az átalány-kártérítéssel. Az Szja-tv. 1. §-a (9) bekezdésének a) pontja úgy rendelkezik, hogy az adókötelezettség jogcímét, valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 24.

Terhességi-gyermekágyi segély igénylése egyéni vállalkozás szüneteltetése esetén

Kérdés: Meg kell-e szüntetnie az egyéni vállalkozói jogviszonyát annak a munkavállalónak, aki 2013. október 31-től szünetelteti a vállalkozását, 2013. november 1-jétől munkaviszonyban áll, és ebben a jogviszonyban terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelmet adott be?
Részlet a válaszából: […] A dolgozó egyéni vállalkozói jogviszonya nyilvánvalóan előbb kezdődött, mint a munkaviszonya. Sajnos nem tudunk pontos adatot arról, hogy a biztosított mikortól igényelt terhességi-gyermekágyi segélyt, ugyanis mind a biztosítási kötelezettséget, mind az ellátásra való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 24.

Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
Részlet a válaszából: […] A szociális szövetkezet működésére, tevékenységére vonatkozó legfontosabb szabályokat a Szöv-tv. 14-21. §-ai tartalmazzák. Ezen előírások értelmében a szociális szövetkezetnek – az önkormányzat, továbbá karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.
Kapcsolódó címke:

Kft. megbízott ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettsége van a cégnek, illetve a kft. ügyvezetőjének, aki megbízási szerződés alapján látja el a tevékenységét, de a megbízási díja nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és emellett egy rt. nyugdíjas vezérigazgatójaként heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik? Terheli szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség ezt a kifizetést?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, hogy az említett ügyvezető egyben tulajdonos tagja-e a kft.-nek, márpedig a fennálló jogviszonyt, illetve a fizetendő közterhek mértékét alapvetően ez határozza meg.Amennyiben tagról van szó, akkor az ügyvezetői teendők nem munkaviszonyban történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.
Kapcsolódó címke:

Beltag járulékai külföldi munkaviszony esetén

Kérdés: Terheli valamilyen járulékfizetési kötelezettség egy betéti társaság havi minimális járulékfizetésre kötelezett beltagját abban az esetben, ha június hónaptól Norvégiában munkaviszony keretében végez munkát?
Részlet a válaszából: […] A kérdés sajnos nem tartalmaz információt arra vonatkozóan, hogy a külföldi munkavégzésre önálló munkavállalóként vagy esetleg kiküldetés keretében kerül-e sor, így mindkét lehetőségre kitérünk.Norvégia nem tagja ugyan az uniónak, de EGT-tagállam, tehát az ottani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.

Külszolgálaton lévő munkavállaló társadalombiztosítási jogállása

Kérdés: Kinek és hogyan kell megfizetni a járulékokat egy egyesület 2012. július 1-jétől 2014. december 31-ig külszolgálaton lévő munkavállalója után 2014. július 1-jétől, amikor letelik a kétéves időtartam? Van lehetőség arra, hogy a külszolgálat teljes időtartama alatt a magyar társadalombiztosítás hatálya alá tartozzon, anélkül hogy meg kellene szakítania a kiküldetését? A munkavállaló a külföldi foglalkoztatás teljes időtartama alatt a magyar munkáltatótól kapja a munkabérét, a járulékok levonása minden esetben pontosan megtörténik.
Részlet a válaszából: […] A közösségi koordinációs rendeletekben megfogalmazott szabályok értelmében a munkavállaló, amennyiben a munkáltatója munkavégzés céljából valamelyik uniós tagállamba küldi ki, legfeljebb 24 hónapig maradhat a kiküldő állam társadalombiztosítási szabályainak hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 13.

Jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel kifizetett juttatások

Kérdés: A munkaügyi bíróság egy 2011-ben jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkavállaló részére az elmaradt munkabér, valamint cafeteriajuttatás és a megszüntetés napjától a kifizetésig számolt kamatai, felmentési bér, végkielégítés, illetve az Mt. 100. §-ának (4) bekezdése alapján kárátalány megfizetésére kötelezte az alperest. Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak a kamatok után? Elmaradt munkabérnek vagy kártérítésnek minősül a cafeteria címén megutalt juttatás, amelynek keretében korábban önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári és étkezési hozzájárulásban részesült a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. §-a (9) bekezdésének b) pontja szerint az adókötelezettség jogcímét a késedelmi kamat címén megszerzett bevétel esetén azon bevételre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni, amelynek késedelmes, illetve nem vagy nem szerződésszerű teljesítésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 13.
1
50
51
52
118