1197 talált állásfoglalás a biztosítási kötelezettség kifejezésre

Kérdés: Elegendő a minimálbért fizetni munkabérként egy betéti társaság beltagja részére, aki heti 40 órás munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői tevékenységet? Kötelező díjazást fizetni számára abban az esetben, ha szakképzettséget igénylő munkakörben személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, vagy ez történhet díjazás nélkül? Végezheti esetleg a munkát megbízási jogviszonyban? Amennyiben igen, milyen kötelezettségei keletkeznek?

Kérdés: Ki kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon a munkavállalókat, a társas vállalkozói jogviszonyban lévő tagokat, illetve a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozókat az egyszerűsített végelszámolás végén? Ha igen, milyen dátummal, tekintettel arra is, hogy a cégbizonyítványban a tagok jogviszonyának vége az a nap, amellyel a céget törölték?

Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási jogviszonya annak a munkavállalónak, akinek az egészségügyi szolgálati jogviszonyában a munkaideje 2022. november 1-jétől heti 1 órára módosul, önkéntes ügyeleti tevékenység ellátása mellett, és mellette Svédországban dolgozik főállásban? Jogosult lesz Magyarországon egészségügyi szolgáltatásra, tekintettel arra is, hogy a külföldi jogviszony létrejötte ellenére, várhatóan 4 hónapig az állandó lakcíme Magyarországon lesz, életvitelszerűen egyelőre itt lakik?

Kérdés: Milyen bejelentési és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a társasháznak abban az esetben, ha megbízási szerződést köt a számvizsgálói feladatok ellátására egy főállású munkaviszonnyal rendelkező magánszeméllyel? A megbízási díj éves összege 200 000 forint, amely év végén egy összegben kerül kifizetésre.

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?

Kérdés: Figyelembe kell venni a korábban felvett lakáscélú munkáltatói kölcsön törlesztési idő lejárta előtti visszafizetésekor a 44/2012. BM rendelet 13. §-ának (1) bekezdése alapján elengedett összeget egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki havi 300 ezer forint munkabérrel munkaviszonyban is áll?

Kérdés: Német állampolgár magánszemély megbízási jogviszony keretében ügyvezetőként történő foglalkoztatása mellett mire figyeljen az a kettő nem kapcsolt viszonyban álló magyarországi társas vállalkozás, akik nem rendelkeznek külföldön telephellyel? A német ügyvezető Magyarországon lakcímmel nem rendelkezik, állandó lakóhelye és a létérdek központja Németországban van. Németországban nem rendelkezik állami egészségbiztosítással, csak magánnal, jövedelmet csak a kettő magyarországi székhelyű vállalkozás juttat részére, mindketten a minimálbér összegét többszörösen meghaladó összegben. A német ügyvezető tevékenységét a magyarországi jelenlétén túl az Unió területén több országból el tudja látni home office keretében, de egyik országban sem tölt 183 napot. Van valamilyen kötelezettsége a német állampolgárnak annak nyilvántartására, hogy az egyes országok területén milyen mértékű munkavégzés történt részéről? A1-es igazolás hiányában a magyar munkáltatókat milyen adók és járulékok terhelik? Van jelentősége annak, hogy az önálló jogkörű német ügyvezető egyedül vagy más, szintén önálló jogkörrel rendelkező magyar állampolgár ügyvezető mellett látja el tevékenységét?

Kérdés: Mi az a legkisebb összeg, amelynek alapulvételével megállapodást lehet kötni a nyugellátás biztosítása érdekében, ha az érintett személy jelenleg nem dolgozik, csak a gyermeke támogatja havonta egy csekély összeggel?

Kérdés: Munkavállalás esetén le kell mondania valamelyik ellátásról annak a személynek, aki fogyatékossági támogatásban és rokkantsági járadékban is részesül? Abban az esetben, ha továbbra is folyósíthatóak az ellátások, le kell vonni a társadalombiztosítási járulékot a munkabérből, illetve a munkáltatónak meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót?

Kérdés: Terheli járulék-, adó- és szociálishozzá-járulásiadó-fizetési kötelezettség a jövedelempótló kártérítést, amelyet a bíróság a kórházi ellátásával összefüggésben ítélt meg egy beteg részére? Amennyiben a megítélt összeget terheli járulék- és adókötelezettség, akkor a megítélt összegből kell levonni, és az így keletkezett nettó összeget kell a volt beteg részére kifizetni, vagy a bíróság által megítélt összeget kell kifizetendőnek tekinteni, és visszafelé kell az intézménynek számolnia?