Felhasználási szerződés

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a felhasználási szerződés alapján kifizetett díjazás utáni járulék, illetve szociális hozzájárulási adó összegét abban az esetben, ha a díj meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Kell szociális hozzájárulási adót fizetni a nyugdíjas személy után ebben az esetben? Milyen kódot kell alkalmazni, ha fennáll a biztosítási kötelezettség, tekintettel arra, hogy a 'T1041-es nyomtatvány és a '08-as nyomtatvány között e tekintetben eltérés mutatkozik?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 13. §-ának (5) bekezdése értelmében, amennyiben a szerzői jogi védelem alatt álló mű hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés (a továbbiakban együtt: felhasználási szerződés) alapján a szerzői jogi védelem alatt álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

Magánszemély megbízó

Kérdés: Hogyan kell elbírálni a megbízási jogviszonyban, illetve vállalkozási jellegű jogviszonyban álló személy biztosítási kötelezettségét, ha a megbízó magánszemély? Kinek és hogyan kell megfizetnie a járulékot és a szociális hozzájárulási adót ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. §-ának 4.1. pontja értelmében foglalkoztatónak minősül bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat.Ebből következően, ha egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

Szlovák állampolgár szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye

Kérdés: Jogosult a munkaerőpiacra lépők után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény érvényesítésére a munkáltató a 2021. október 1-jén belépett munkavállalója után abban az esetben, ha az érintett már 6 hónapja – a minimálbér 30 százalékát meghaladó jövedelemmel járó – megbízási jogviszonyban állt új munkaadójánál? Amennyiben fennáll a jogosultság, akadálya a kedvezmény igénybevételének, ha az újonnan felvett munkavállaló szlovák állampolgár?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 11. §-ának (2) bekezdése értelmében a kedvezményre vonatkozó rendelkezések alkalmazása során munkaerőpiacra lépőnek az a személy tekintendő, aki a NAV rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 5.

Indiai állampolgár magyar vállalkozása

Kérdés: Kell munkavállalási engedélyt kérnie egy indiai állampolgárnak abban az esetben, ha Magyar-országon alapít egy kft.-t? A cég informatikával kíván foglalkozni, a munkavégzés pedig Indiában történne. Ebben az esetben be kell jelenteni a külföldi tagot társas vállalkozóként Magyar-országon, ha Indiában nem rendelkezik semmilyen biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett indiai állampolgár biztosítási kötelezettségének az elbírálása érdekében mindenekelőtt a 2010. évi XXIX. tv., a magyar-indiai szociális biztonsági egyezmény előírásaiból kell kiindulnunk. Az egyezmény 7. cikke értelmében az a személy, aki az egyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 5.

Munkavállaló korábbi jogviszonyai

Kérdés: Melyik dokumentumot kell hivatalosan elfogadnia a munkáltatónak abban az esetben, ha a dolgozó által leadott tb-kiskönyvben szereplő adatok és a munkavállaló által utólag leadott "Kivonat a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatairól" elnevezésű kivonat adatai között eltérés van az egyik korábbi munkáltatóra vonatkozóan? A korábbi munkáltató által kiállított egyéb igazolások már nincsenek meg, így az adatok ezekből nem ellenőrizhetőek. A munkavállaló azért kérte meg a kivonatot, mert úgy vélte, hogy a kiskönyvben szereplő adatok nem helyesek. Az adatokra a munkavállaló besorolásához van szükség.
Részlet a válaszából: […] Alapesetben a munkáltató a dolgozó által átadott, az előző munkáltatóktól kapott igazolásokból és kimutatásokból – többek között – az "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról", azaz a tb-kiskönyv alapján szerez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 5.

Rokkantsági ellátásban részesülő mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Biztosítottá válik őstermelőként az a rokkantsági ellátásban részesülő személy, aki idén töltötte be a 60. életévét, de csak 12 év szolgálati idővel rendelkezik? Az érintett korábban kisadózó volt, de a vállalkozását októbertől meg kívánja szüntetni. Abban az esetben, ha biztosítottá válik, mi lesz a járulék alapja?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt a kérdésben említett személy jelenlegi társadalombiztosítási jogállását kell megvizsgálnunk.Tudjuk róla, hogy rokkantsági ellátásban részesül, és emellett kisadózói és őstermelői tevékenységet is folytat.A rokkantsági ellátásának a kisadózói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Egyéni járulékok elmaradt munkabérből

Kérdés: Kell egyéni járulékot vonni, és ha igen, akkor milyen mértékben, abban az esetben, ha egy felszámolás alatt lévő cég a volt dolgozók számára 2017. évi elmaradt munkabéreket fizet ki? A dolgozók között nyugdíjas munkavállalók is vannak.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 24. §-a általános elvként rögzíti, hogy a járulékokat havonta a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint – a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott) járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Külföldi távmunka

Kérdés: Hogyan alakul a magyarországi biztosítása, illetve melyik országban válik biztosítottá az a magyar állampolgár munkavállaló, aki Magyarországról távmunkában dolgozna egy angol cégnek, amelynek nincs itt telephelye, illetve fióktelepe? Jogosult lesz Magyarországon egészségügyi ellátásra?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett személy – mivel a munkavégzés Magyarországon történik –, álláspontunk szerint, a magyar jog hatálya alá tartozik, így biztosítási és járulékfizetési kötelezettségére a Tbj-tv. 87. §-ának előírásait kell alkalmazni. A törvény értelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Angol-magyar állampolgár foglalkoztatása

Kérdés: Hogyan kell eljárni a járulékok és a személyi jövedelemadó vonatkozásában egy angol--magyar kettős állampolgárságú személy esetében, aki életvitelszerűen Angliában él, és munkaszerződés alapján ott végez munkát egy Magyarországon bejegyzett és működő cégnek, de most szükségessé vált, hogy kb. 50 naptári napon keresztül, illetve a későbbiekben 1-1 héten keresztül Magyarországon történjen a munkavégzés? A Magyarországon töltött napok sem éves szinten, sem bármely 12 hónapra vonatkozóan nem haladnák meg a 183 napot. Arányosítani kell a jövedelmet a két ország között a munkanapoknak megfelelően, és az adókötelezettség megoszlik, vagy a munkaviszonyból származó jövedelem továbbra is Angliában adózik? Be kell jelenteni a 'T1041-es bejelentőlapon a magyar-országi munkavégzés időszakát, illetve itt kell megfizetni ebben az esetben a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] A vázolt helyzetben a munkavállaló társadalombiztosítási jogállásának meghatározása nem egyszerű, illetve az adminisztráció is meglehetősen bonyolult. Jelen esetben kiküldetésről nem beszélhetünk, hiszen Magyarországon bejegyzett és itt működő cég munkavállalójáról van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Japán felügyelőbizottsági tag tiszteletdíja

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik abban az esetben, ha egy japán anyacég magyarországi leányvállalata tiszteletdíjat fizet a japán állampolgárságú felügyelőbizottsági tagnak? Milyen jogviszonyt szükséges létrehozni Magyarországon, ha az érintett egyébként Japánban él, ott is dolgozik, és fizeti meg a közterheket?
Részlet a válaszából: […] Főszabály szerint a kérdésben említett japán felügyelőbizottsági tagnak a biztosítási kötelezettségét a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének f), illetve (2) bekezdésében foglaltak alapján kellene elbírálni. Mivel Japánban élő és ott biztosított személyről van szó, aki a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.
1
15
16
17
116