564 talált cikk a biztosítási idő kifejezésre

Kérdés: Munkabérrel ellátatlanság szempontjából van jelentősége annak, hogy a munkavállaló általános munkarendben dolgozik, vagy az általánostól eltérően, a szombat és a vasárnap akár beosztása szerinti munkanap is lehet? Hogyan kell bejelenteni a 1608-as bevallásban a munkabérrel ellátatlan kieső időszakot abban az esetben, ha egy általános munkarendben foglalkoztatott munkavállaló igazolatlan távolléten van 2016. július 1-jén és július 4-én? A július 1-jét és július 4-ét, tehát a beosztása szerinti munkanapokat kell jelenteni 46-os kóddal, mint kieső időt, vagy egybefüggő 4 naptári napot kell közölni? Hogyan kell eljárni, ha ugyanez a munkavállaló 2016. július 4-től 2016. július 8-ig fizetés nélküli szabadságot kért?

Kérdés: Milyen ellátásra lesz jogosult az a munkavállaló, aki 5 éve dolgozott egy cégnél, amely 2016. június 30-án jogutód nélkül megszűnt, így a dolgozó munkaviszonya is megszűnt, de 2016. április 13-tól munkahelyi baleset következtében keresőképtelensége miatt táppénzben részesül, 2016. augusztus 29-re ismételt műtétre van előjegyezve, és a második gyermekét 2016. október 10-re várja?

Kérdés: Folyamatos a biztosítási ideje annak a munkavállalónak, akinek a munkaviszonya a táppénz folyósításának tartama alatt szűnt meg, de betegsége miatt csak 5 hét múlva tudott újabb jogviszony létesíteni, viszont emellett rendelkezik egy kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozással is?

Kérdés: Van valamilyen mód arra, hogy megállapodás alapján megvásárolja a biztosítási idejéből hiányzó 65 napot egy egészségi állapota alapján rokkantsági ellátásra jogosult személy?

Kérdés: Jogosult lesz a svéd özvegyi nyugdíjra egy 1950-ben született nő abban az esetben, ha 1935-ben született férje 1956-tól 10 évig élt és dolgozott Svédországban, és svéd-magyar kettős állampolgár volt? A házasságkötés 1988. december 23-án történt, és a házaspár együtt élt a férj 2001. március 18-án bekövetkezett haláláig. Hogyan kell elindítani az igénylést ebben az esetben?

Kérdés: Milyen ellátásra lesz jogosult a továbbiakban az a saját jogú nyugdíjban részesülő munkavállaló, aki 2016. május 6-tól keresőképtelen, gyógyulása érdekében május 23-tól heti 3 alkalommal fizioterápiás kezelésre járt, június 2-án a kezelés végeztével a kezelő csúszós padlóján elesett, eltörte a lábát, ezért kórházba került, ahol meg kellett műteni? A dolgozó fekvőgipszet kapott, jelenleg is keresőképtelen, a keresőképtelenség kódja "4". A munkavállaló 2016. január 4-től áll a munkáltató alkalmazásában, munkabére havi 200 000 forint, és a keresőképtelenség első 15 napjára megkapta az előírt 15 munkanap betegszabadságot.
Valóban, a saját jogú nyugellátásban részesülő munkaviszonyban álló biztosított keresőképtelensége esetén betegszabadságra jogosult. A betegszabadság lejártát követően táppénzre nem jogosult, mert a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.
Felhívjuk a figyelmet, hogy ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a munkavállaló pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.
A dolgozó ellátásra való jogosultságához azonban figyelemmel kell lenni az Eb-tv. 52. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, mely szerint üzemi baleset az a baleset is, mely a biztosítottat a keresőképessé válásához szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Mivel a nyugdíjas munkavállalót a keresőképessé válásához szükséges kezelésen baleset érte, ezért az üzemi balesetnek minősül, s ennek következtében baleseti táppénzre válik jogosulttá.
A balesetet ki kell vizsgálni, s a kivizsgálást követően "Üzemi baleseti jegyzőkönyvben" kell rögzíteni.
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezettként a baleseti táppénz összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (2016. június hóban 28 500 forint) százötven százalékának naptári napi összegével azonos.

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult Magyarországon a külföldi szülése után egy kormánytiszt­viselő nő, aki 2015. július 8-tól 2016. március 31-ig a munkáltató engedélye alapján az Amerikai Egyesült Államokba történő utazása miatt mentesült a munkavégzési kötelezettsége teljesítése alól, a ki­esett munkaidőre nem illette meg díjazás, 2016. április 1-jétől vissza kellett volna mennie dolgozni, de időközben várandós lett, és a szülés várható időpontja 2016. május 20.? A munkavállaló férje tartós külszolgálatot teljesít külföldön, és valószínűleg a gyermek is ott fog megszületni, tehát az édesanya a szülésig már nem megy vissza dolgozni, és nem jön vissza Magyarországra sem. Az édesanya egy másik kifizetőnél részt vesz a Körösi Csoma ösztöndíjas programban, így havonta ösztöndíjat kap, de ez után nem fizet semmilyen járulékot. Jogosultak lesznek a szülők családi pótlékra annak ellenére, hogy a gyermek külföldön születik?

Kérdés: Hogyan számítják be a szolgálati időbe a napi 6 órás részmunkaidős munkaviszonyt? Óraszámot vagy napot számítanak be ebben az esetben? A munkavállaló havi bruttó munkabére 70 500 forint volt.

Kérdés: A második gyermek után is rövidebb ideig lesz jogosult gyermekgondozási díjra egy édesanya, aki első gyermeke után jelenleg GYED-ben részesül, de a jogosultsága 2016. február 27-én le fog járni, mert a szülésig csak 370 nap biztosítási idővel rendelkezett, tehát ennyi ideig állt fenn a jogosultsága is? A második gyermek 2016. február 10-én született.

Kérdés: Beszámítható a 40 éves jogosultsági időbe a másfél éves, Hollandiában szerzett biztosítási idő? Érdemes ezzel foglalkozni az adategyeztetési eljárás során?