Munkavégzés GYED alatt

Kérdés: 2016. január 1-jétől valóban már a szülés utáni hónapban is végezhet munkát a diákszövetkezetben egy nappali tagozatos egyetemi hallgató, aki áprilisban fog szülni, GYED-et igényel, és májusban már szeretné folytatni a keresőtevékenységét?
Részlet a válaszából: […] ...42/C. §-a (1) bekezdésének a) pontja, amely eddig a gyermek egyéves koráig kizárta a munkavégzést. Ez a főszabály azonban csak a biztosítási jogviszony által megalapozott GYED-re vonatkozik, ami csak a szülési szabadság lejártát követő időponttól vehető igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Igazolatlan távollét

Kérdés: Köteles a munkáltató munkabért fizetni a munkaszüneti napra annak az órabéres munkavállalónak, aki a munkaszüneti nappal érintett hónap egészében igazolatlanul távol van? Ebben az esetben naptári napokra vagy munkanapokra kell bejelenteni az igazolatlan távollétet a '08-as bevallásban?
Részlet a válaszából: […] ...hiányzás okán nem tudna eleget tenni. A Tbj-tv. 8. §-ának a) pontja alapján az igazolatlan távollét időtartama alatt szünetel a biztosítás, ezért a munkáltatónak az Art. 16. §-ában foglaltaknak megfelelően "a munkáltató vagy a kifizető által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.
Kapcsolódó címkék:  

Pályakezdő irányadó időszaka és számítási időszaka

Kérdés: Mi az irányadó időszak és a számítási időszak annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. június 30-án fejezte be iskolai tanulmányait, 2015. szeptember 1-jétől áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, és 2015. október 30-ától táppénzes állományban van, miután az időarányosan járó betegszabadságát már kimerítette?
Részlet a válaszából: […] ...időszak alatt értjük az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időtartamot. Az irányadó időszak kezdőnapja nem lehet korábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Szüléshez kapcsolódó ellátások új munkahely esetén

Kérdés: Mi lesz a CSED, illetve a GYED alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2014. november 18-tól 2015. november 28-ig GYES-en volt, a 6 évig tartó munkaviszonya 2015. november 30-án megszűnt, 2015. december 1-jén helyezkedett el jelenlegi munkahelyén 8 órás munkaviszonyban 205 000 forint/hó munkabérrel, és második gyermeke születésének várható időpontja 2016. július 24.? Helyesen értelmezi a munkáltató, hogy ha a kismama 2016. év elején veszélyeztetett terhesség miatt betegállományba kerül, akkor elég számára 30 bérezett nap az ellátások megállapításához, tekintettel arra, hogy előtte a munkaviszonyából GYES-en volt?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz alapját ezen 180 napi jövedelem figyelembevételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

GYES tartósan beteg gyermekek után

Kérdés: Igényelhet egyszerre GYES-t 2010. január 29-én és 2011. november 25-én született gyermekei után a szülő abban az esetben, ha mindkét gyermek tartósan beteg?
Részlet a válaszából: […] ...folyósítása mellett végzett keresőtevékenység után járó táppénz, baleseti táppénz, továbbá ápolási díj, valamint a társadalombiztosítási nyugellátás, a Tny-tv. szerint társadalombiztosítási nyugellátással egy tekintet alá eső ellátás. Nem lehetséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíj összege

Kérdés: Lehetséges az, hogy két azonos feltételekkel és adottságokkal rendelkező személy közül több nyugdíjat kap az, amelyiknek több betegállományban töltött napja van, mint az, aki gyakorlatilag sosem volt betegállományban?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározásához először a napi átlagkeresetet számolják ki úgy, hogy az átlagszámítási időszak alatt elért kereseteket elosztják a biztosításban töltött idő azon napjainak számával, amelyre a biztosítottnak keresete, jövedelme volt. Ez utóbbi az osztószám...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.
Kapcsolódó címke:

1953-ban született személy

Kérdés: Ténylegesen mikortól jogosult öregségi nyugdíjra az az 1953. október 23-án született személy, aki 2007 óta rokkantsági nyugdíjban részesült, amelyet 2009-ben véglegesítettek, és ekkor kapott egy határozatot, amelyben az öregségi nyugdíj kezdeteként 2015. október 24. szerepel, a nyugdíjfolyósító azonban elutasította az igénylést, azzal, hogy majd csak jövőre lesz jogosult az ellátásra? Helyesen jártak el az ügyintézők ebben az esetben, vagy küldeniük kellett volna egy másik határozatot, amelyben tájékoztatást adnak a jogszabályok változásáról?
Részlet a válaszából: […] ...a megváltozott jogszabályi helyzetről. A Kérdező helyesen tette, hogy az öregségi nyugdíj igénylése előtt érdeklődött a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél, hiszen esetében a nyugdíjkorhatár a 2007-ben irányadó korhatárhoz képest egy évvel tolódott....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.
Kapcsolódó címke:

Táppénz beszámítása a szolgálati időbe

Kérdés: Beleszámít a táppénz ideje a nyugdíjbiztosítási időbe a közalkalmazottak 40 éves munka­viszonyú nyugdíjazásánál?
Részlet a válaszából: […] A táppénz folyósításának időtartamát az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzésénél szolgálati időként, a nők számára negyven év jogosultsági idő alapján megállapítható öregségi nyugdíj szempontjából pedig jogosultsági időként kell figyelembe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.
Kapcsolódó címke:

Szolgálati idő megvásárlása

Kérdés: Mennyibe került egy nap megvásárlása annak a személynek, aki a nyugdíj megállapításához szeretne szolgálati időt venni?
Részlet a válaszából: […] ...megállapodást kötni. Megállapodást az a belföldi nagykorú természetes személy köthet, aki nem saját jogú nyugdíjas, és aki nem áll biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, vagy akire a biztosítás nem terjed ki, továbbá az is, akinek a biztosítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.
Kapcsolódó címke:

Eho felső határának csökkentése

Kérdés: Figyelembe veheti az osztalék után fizetendő 450 ezer forintos eho-felsőhatárnál csökkentő tényezőként a magánszemély a megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemélyt terhelő éves 450 ezer forintos összeghatárt a biztosított által megfizetett 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék és 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az Ekho-tv. alapján a 15 vagy 11,1 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.
Kapcsolódó címkék:  
1
215
216
217
516