1947-ben született magyar-brit állampolgár jogállása

Kérdés: Nyugdíjasnak minősül Magyarországon egy 1947-ben Budapesten született magyar-brit kettős állampolgár, aki 2003. január 1. óta itt tartózkodik, ettől az időponttól biztosítási kötelezettség hiányában fizeti maga után az előírt járulékot, és 2014. január 1. óta a brit állami nyugdíjintézettől nyugellátásban részesül a 2003 előtt végzett munkája alapján? A magánszemély sosem rendelkezett Magyarországon biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal, nyugdíjjárulék-köteles jövedelmet nem szerzett, a brit nyugellátásról pedig csak egy írásbeli nyilatkozatot állított ki az ottani nyugdíjintézet, de E104-es, illetve E121-es igazolást nem, mert Nagy-Britanniában nem jogosult egészségügyi ellátásra. Ebben az esetben 2014. január után is meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Milyen összegű tételes adót kell megfizetni abban az esetben, ha a magánszemély kisadózó egyéni vállalkozóként kezd el tevékenykedni?
Részlet a válaszából: […] ...[Kata-tv. 8. § (2) bekezdése]. A nem főállású kisadózó – e jogviszonya alapján – biztosítottnak nem minősül, és társadalombiztosítási ellátásra jogosultságot nem szerez [Kata-tv. 10. § (2) bekezdése]. Ettől eltérő szabályokat kell azonban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Orosz állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Minősülhet Magyarországon kiegészítő tevékenységű tagnak egy cég orosz állampolgárságú ügyvezetője abban az esetben, ha betöltötte a magyar jogszabályok alapján előírt nyugdíjkorhatárt, és Oroszországban nyugdíjban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...Magyarországon keresőtevékenységet végez. Ebből következően a kérdésben említett orosz ügyvezető a kizárólag Oroszország társadalombiztosítási szabályai szerint megállapított nyugdíja tekintetében Magyarországon nem minősül saját jogú nyugdíjasnak, ezáltal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Kieső idő

Kérdés: Munkabérrel ellátatlanság szempontjából van jelentősége annak, hogy a munkavállaló általános munkarendben dolgozik, vagy az általánostól eltérően, a szombat és a vasárnap akár beosztása szerinti munkanap is lehet? Hogyan kell bejelenteni a 1608-as bevallásban a munkabérrel ellátatlan kieső időszakot abban az esetben, ha egy általános munkarendben foglalkoztatott munkavállaló igazolatlan távolléten van 2016. július 1-jén és július 4-én? A július 1-jét és július 4-ét, tehát a beosztása szerinti munkanapokat kell jelenteni 46-os kóddal, mint kieső időt, vagy egybefüggő 4 naptári napot kell közölni? Hogyan kell eljárni, ha ugyanez a munkavállaló 2016. július 4-től 2016. július 8-ig fizetés nélküli szabadságot kért?
Részlet a válaszából: […] ...esetben a bérrel való ellátatlanságnak, kieső (tehát nem biztosítási) idő szempontjából van jelentősége, amit a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás vonatkozásában használ fel az adóhatóság. A '08-as bevallás erre vonatkozó adatának meg kell egyeznie a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.
Kapcsolódó címke:

Rokkantsági járadék árvaellátás mellett

Kérdés: Helyesen járt el egy megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság, amikor elutasította egy árvaellátásban részesülő személy rokkantsági járadékra irányuló kérelmét? Több szakmai fórumon is az az álláspont olvasható, hogy mivel az árvaellátás nem minősül saját jogú nyugellátásnak, nem zárja ki a rokkantsági ellátásra való jogosultságot.
Részlet a válaszából: […] ...nem részesül. A törvény ebben az esetben nyugellátást és nem saját jogú nyugellátást említ, ami azt jelenti, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó valamennyi nyugellátási forma kizárja a rokkantsági járadék folyósítását. A Tny-tv. 6...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó rokkantsági ellátása

Kérdés: Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását annak a kisadózó vállalkozónak, aki rokkantsági ellátást szeretne igényelni?
Részlet a válaszából: […] ...minősül azzal, hogy az egyéni vállalkozó és társas vállalkozó tevékenysége azon időszakban minősül keresőtevékenységnek, amelyben a biztosítása e jogviszony alapján a Tbj-tv. szerint fennáll, ide nem értve a biztosítás szünetelésének esetét.Ez tehát azt jelenti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

GYED folyósítása munkaviszony megszüntetése esetén

Kérdés: Továbbra is a társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltető munkáltatónak kell folyósítania a GYED-ellátást abban az esetben, ha azonnali hatályú munkáltatói felmondással megszüntetik egy munkavégzés melletti GYED-ellátást kapó dolgozó jogviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetőhely a biztosítási jogviszony megszűnését követően is köteles a megállapított gyermekgondozási díjat tovább folyósítani. A jogviszony megszűnésekor kiadandó "Igazolvány"-ba köteles bejegyezni a biztosítási jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.
Kapcsolódó címke:

Szociálishozzájárulásadó- kedvezmények munkáltató személyében bekövetkező változás esetén

Kérdés: Valóban csak a 2011. évi CLVI. törvény 462/B. §-ának (2) bekezdése szerinti 25 év alatti és legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel rendelkező pályakezdő, valamint a 462/C. §-ban szabályozott tartósan álláskereső munkavállalók után érvényesítheti az átvevő munkáltató a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt az átvett munkavállalók után a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén? Az átvevő munkáltató tehát nem érvényesítheti a 25 év alatti és 55 év feletti munkavállaló utáni adókedvezményt?
Részlet a válaszából: […] Kétségtelen, hogy a 2011. évi CLVI. tv. – egészen pontosan annak 464. §-ának (10) bekezdése – csak a kérdésben is nevesített 25 év alatti pályakezdő és a tartósan álláskereső munkavállalókkal összefüggésben igénybe vehető szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

GYED extrában részesülő édesapa GYÁP-jogosultsága

Kérdés: Igénybe veheti a GYED extra ellátásban részesülő édesapa a GYÁP-ot a kétéves gyermeke után, abban az esetben, ha a gyermek édesanyja is dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...ellátás és a gyermekápolási táppénz egyidejű jogosultságáról az Eb-tv. 39. §-a rendelkezik. Ennek értelmében, ha a biztosított a biztosítási jogviszonya alapján gyermekgondozási díjra jogosult, és a gyermekgondozási díj igénybevétele mellett munkát vállal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Szolgálati idő elismerése

Kérdés: Mit kell tennie a szolgálati idő elismerése érdekében annak a magánszemélynek, aki nyugdíjba szeretne menni, de az 1995. július 17-től 1997. december 22-ig tartó egyéni vállalkozói időszakát nem ismerik el szolgálati időnek, mert a határozat szerint tartozása van. A magánszemély rendelkezik egy határozattal, amely szerint a folyószámláján fennálló 1999. január 31-ig keletkezett 1983 forint egészségbiztosításijárulék-, 2628 forint nyugdíjjárulék- és 1671 forint késedelmipótlék-tartozását 1999. február 1-jével elengedik, és ez az időszak szolgálati időként figyelembe vehető. A későbbiekben túlfizetés címén 1999. szeptember 16-án 4531 forintot visszakapott.
Részlet a válaszából: […] ...kell hagyni, vagyis nem lehet alkalmazni azt a szabályt, mely szerint szolgálati időként nem lehet figyelembe venni az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonyának azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Kisiparos biztosításban töltött idejének igazolása

Kérdés: Hogyan tudhatja meg a régi törzsszámát, illetve milyen módon igazolhatja a kisiparos biztosításban töltött idejét egy magánszemély?
Részlet a válaszából: […] ...kisiparos biztosításban töltött idejének azt a tartamát lehet az öregségi nyugdíj megállapítása során szolgálati időként figyelembe venni, amelyre a kisiparos 1962. január 1-jétől az előírt nyugdíjjárulékot, 1975. július 1-jétől 1988. december 31-ig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.
Kapcsolódó címke:
1
202
203
204
516