Találati lista:
2021. cikk / 5153 1947-ben született magyar-brit állampolgár jogállása
Kérdés: Nyugdíjasnak minősül Magyarországon egy 1947-ben Budapesten született magyar-brit kettős állampolgár, aki 2003. január 1. óta itt tartózkodik, ettől az időponttól biztosítási kötelezettség hiányában fizeti maga után az előírt járulékot, és 2014. január 1. óta a brit állami nyugdíjintézettől nyugellátásban részesül a 2003 előtt végzett munkája alapján? A magánszemély sosem rendelkezett Magyarországon biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal, nyugdíjjárulék-köteles jövedelmet nem szerzett, a brit nyugellátásról pedig csak egy írásbeli nyilatkozatot állított ki az ottani nyugdíjintézet, de E104-es, illetve E121-es igazolást nem, mert Nagy-Britanniában nem jogosult egészségügyi ellátásra. Ebben az esetben 2014. január után is meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Milyen összegű tételes adót kell megfizetni abban az esetben, ha a magánszemély kisadózó egyéni vállalkozóként kezd el tevékenykedni?
2022. cikk / 5153 Orosz állampolgárságú ügyvezető
Kérdés: Minősülhet Magyarországon kiegészítő tevékenységű tagnak egy cég orosz állampolgárságú ügyvezetője abban az esetben, ha betöltötte a magyar jogszabályok alapján előírt nyugdíjkorhatárt, és Oroszországban nyugdíjban részesül?
2023. cikk / 5153 Kieső idő
Kérdés: Munkabérrel ellátatlanság szempontjából van jelentősége annak, hogy a munkavállaló általános munkarendben dolgozik, vagy az általánostól eltérően, a szombat és a vasárnap akár beosztása szerinti munkanap is lehet? Hogyan kell bejelenteni a 1608-as bevallásban a munkabérrel ellátatlan kieső időszakot abban az esetben, ha egy általános munkarendben foglalkoztatott munkavállaló igazolatlan távolléten van 2016. július 1-jén és július 4-én? A július 1-jét és július 4-ét, tehát a beosztása szerinti munkanapokat kell jelenteni 46-os kóddal, mint kieső időt, vagy egybefüggő 4 naptári napot kell közölni? Hogyan kell eljárni, ha ugyanez a munkavállaló 2016. július 4-től 2016. július 8-ig fizetés nélküli szabadságot kért?
2024. cikk / 5153 Rokkantsági járadék árvaellátás mellett
Kérdés: Helyesen járt el egy megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság, amikor elutasította egy árvaellátásban részesülő személy rokkantsági járadékra irányuló kérelmét? Több szakmai fórumon is az az álláspont olvasható, hogy mivel az árvaellátás nem minősül saját jogú nyugellátásnak, nem zárja ki a rokkantsági ellátásra való jogosultságot.
2025. cikk / 5153 Egyéni vállalkozó rokkantsági ellátása
Kérdés: Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását annak a kisadózó vállalkozónak, aki rokkantsági ellátást szeretne igényelni?
2026. cikk / 5153 GYED folyósítása munkaviszony megszüntetése esetén
Kérdés: Továbbra is a társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltető munkáltatónak kell folyósítania a GYED-ellátást abban az esetben, ha azonnali hatályú munkáltatói felmondással megszüntetik egy munkavégzés melletti GYED-ellátást kapó dolgozó jogviszonyát?
2027. cikk / 5153 Szociálishozzájárulásadó- kedvezmények munkáltató személyében bekövetkező változás esetén
Kérdés: Valóban csak a 2011. évi CLVI. törvény 462/B. §-ának (2) bekezdése szerinti 25 év alatti és legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel rendelkező pályakezdő, valamint a 462/C. §-ban szabályozott tartósan álláskereső munkavállalók után érvényesítheti az átvevő munkáltató a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt az átvett munkavállalók után a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén? Az átvevő munkáltató tehát nem érvényesítheti a 25 év alatti és 55 év feletti munkavállaló utáni adókedvezményt?
2028. cikk / 5153 GYED extrában részesülő édesapa GYÁP-jogosultsága
Kérdés: Igénybe veheti a GYED extra ellátásban részesülő édesapa a GYÁP-ot a kétéves gyermeke után, abban az esetben, ha a gyermek édesanyja is dolgozik?
2029. cikk / 5153 Szolgálati idő elismerése
Kérdés: Mit kell tennie a szolgálati idő elismerése érdekében annak a magánszemélynek, aki nyugdíjba szeretne menni, de az 1995. július 17-től 1997. december 22-ig tartó egyéni vállalkozói időszakát nem ismerik el szolgálati időnek, mert a határozat szerint tartozása van. A magánszemély rendelkezik egy határozattal, amely szerint a folyószámláján fennálló 1999. január 31-ig keletkezett 1983 forint egészségbiztosításijárulék-, 2628 forint nyugdíjjárulék- és 1671 forint késedelmipótlék-tartozását 1999. február 1-jével elengedik, és ez az időszak szolgálati időként figyelembe vehető. A későbbiekben túlfizetés címén 1999. szeptember 16-án 4531 forintot visszakapott.
2030. cikk / 5153 Kisiparos biztosításban töltött idejének igazolása
Kérdés: Hogyan tudhatja meg a régi törzsszámát, illetve milyen módon igazolhatja a kisiparos biztosításban töltött idejét egy magánszemély?
