Találati lista:
191. cikk / 5140 Járulékfizetési alsó határ részmunkaidős munkavállaló esetén
Kérdés: Helyesen jár el a foglalkoztató, ha a minimálbér 30 százalékát el nem érő havi munkabér esetén járulékalapként és szociálishozzájárulásiadó-alapként a minimálbér 30 százalékát, illetve a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozó munkavállalók esetében a garatált bérminimum 30 százalékát veszi figyelembe?
192. cikk / 5140 Kisadózó egyéni vállalkozás visszamenőleg igényelt rokkantsági ellátás esetén
Kérdés: Hogyan kell eljárni annak a kisadózó egyéni vállalkozónak az esetében, aki visszamenőleg 6 hónapra, 2024. szeptember 1-jétől kérte a rokkantsági ellátás megállapítását? A vállalkozó rendelkezik a szükséges szolgálati idővel, és egészségi állapota kevesebb mint 50 százalék. Meg kell szüntetni az egyéni vállalkozást, és ha igen, milyen dátummal? Ha megszűnik a vállalkozás, vissza kell fizetni a már kiutalt táppénzt?
193. cikk / 5140 Résznyugdíjhoz szükséges szolgálati idő
Kérdés: Érdemes megvásárolnia a résznyugdíjhoz szükséges 20 évből hiányzó szolgálati időt annak a személynek, aki 19 év 100 nap szolgálati idővel rendelkezik, jelenleg nem dolgozik, és néhány hónap múlva eléri a nyugdíjkorhatárát? Milyen összegbe kerülne a hiányzó egy év megvásárlása, kifizetődő a magánszemély számára ez a megoldás?
194. cikk / 5140 Önellenőrzés munkavállaló nyugdíjazása miatt
Kérdés: Van arra valamilyen előírás, hogy hány hónapra visszamenőleg kell önellenőrzést végeznie a munkáltatónak abban az esetben, ha egy munkavállaló 2025 áprilisában adta le a határozatot, amely szerint 2024. augusztus 1. napjától meghatározott összegű öregséginyugdíj-részre jogosult? A munkavállaló a nők részére 40 éves jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugdíjra adta be a kérelmét. Nyugdíjasnak kell minősíteni ez alapján a dolgozót?
195. cikk / 5140 Kiva alapja
Kérdés: Keletkezik kisvállalatiadó-fizetési kötelezettsége egy betéti társaságnak a máshol heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező beltagja részére kifizetett megbízási díj után abban az esetben, ha a díjazás nem éri el a minimálbér 30 százalékát, ezért magánszemélyként nem keletkezik járulékfizetési kötelezettség?
196. cikk / 5140 Táppénzjogosultság többes jogviszony esetén
Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában táppénzre egy magánszemély, akinek a heti 40 órás munkaviszonya mellett van egy egyéni vállalkozása is, ahol nem vesz ki jövedelmet, így társadalombiztosítási járulékot sem fizet? Kell szüneteltetni az egyéni vállalkozást ebben az esetben? A vállalkozásban dolgozik egy alkalmazott is heti 4 órás részmunkaidőben.
197. cikk / 5140 Nyugdíjkorhatárt betöltött kft.-tag
Kérdés: Van lehetőség arra, hogy visszamenőlegesen kérje az öregségi nyugdíj megállapítását egy kft. ügyvezetője, aki 1950-ben született, 2008. évtől rokkantságinyugdíj-ellátásban részesült, 2012. június hónapban elérte az öregséginyugdíj-korhatárt, így benyújtották a ’T1041-es nyomtatványt, amin az ügyvezetőt a biztosítottak köréből kijelentették, de most, 2025-ben felmerült, hogy az ügyvezető nem nyújtott be öregséginyugdíj-igényt, ezért 2012 óta a nyugdíjkorhatár betöltése ellenére rokkantsági ellátásban részesül? Amennyiben visszamenőlegesen nem kérhető az ellátás megállapítása, milyen egyéb módon mentesülhetne az ügyvezető és egyben tulajdonos az utólagos járulékfizetés alól?
198. cikk / 5140 Kiküldött munkavállaló családi járulékkedvezménye
Kérdés: Élhet a családi járulékkedvezménnyel egy Németországba kiküldött és ott adózó – de a járulékot Magyarországon fizető – munkavállaló?
199. cikk / 5140 Táppénz kezdőnapja
Kérdés: Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha a munkavállaló „9” kódú táppénzigényt nyújtott be a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztatóhoz a 2025. március 23-tól március 28-ig tartó időtartamra, de március 23-a a dolgozó pihenőnapja volt? A kifizetőhelyi tájékoztató alapján március 23-ra a táppénz megállapítására nem kerülhet sor, mivel a biztosítottnak aznap nem állt fenn a munkavégzési kötelezettsége, az Eb-tv. 47. § (2) bekezdéséből azonban 2023. július 1-től kikerült az a szöveg, hogy nem jár táppénz, ha a munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, így a kifizetőhely ellentmondásosnak találja a törvény és a tájékoztató szövegét.
200. cikk / 5140 Közcélú munkavégzés során elszenvedett baleset
Kérdés: Milyen ellátást vehet igénybe a száj- és körömfájás elleni védekezés érdekében elrendelt közcélú munkavégzés során a tartásihely-azonosítón nyilvántartott tenyésztelepen munkavégzés közben elszenvedett baleset sérültje az egészségbiztosítás keretein belül? A munkát végző a tevékenység ellátása során, munkavégzéssel összefüggésben, a ragadós száj- és körömfájás típusú vírussal fertőzött állatállomány kezelése közben elrendelt feladatkörében állat rúgásától szenvedett térdsérülést. Jogosult lehet baleseti táppénzre ebben az esetben? Amennyiben igen, milyen feltételekkel igényelhető az ellátás?
